A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.55778/2014/45. számú határozata kijavítási költség megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 220. §, (3) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §, 142. §, 301. §, 328. §, 339. §, 352. §, (1) bek., 355. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §, (1) bek., 56. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 50. §, (3) bek., 53. §, 56. §, 57. §] Bíró: Fitos Szilvia

Pesti Központi Kerületi Bíróság

7.P.55.778/2014/45. szám

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Ébert Olga ügyvéd által képviselt

felperesnek

a dr. Plesz-Balogh Anikó ügyvéd által képviselt

alperes ellen

javítási költség iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.662.704.- (Négymillió-hatszázhatvankettőezer-hétszáznégy) Ft tőkét, ebből 3.900.000.-(Hárommillió-kilencszázezer) Ft után 2014.09.30. napjától, 707.700.-(Hétszázhétezer-hétszáz) Ft után 2008. 11. 28. napjától, 45.600.-(Negyvenötezer-hatszáz) Ft után 2013.03.17. napjától és 9.404.-(Kilencezer-négyszáznégy) Ft után 2013.03.20. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 828.127.-(Nyolcszázhuszonnyolcezer-egyszázhuszonhét) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására fizessen meg 12.000.-(Tizenkettőezer) Ft állam által előlegezett szakértői díjat.

Felhívja a bíróság a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követőenaz EL.04976/2015. Elnöki letéti számon kezelt 30.000.-(Harmincezer) Ft-ot utalja vissza a letevőnek.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg 280.000.- (Kettőszáznyolcvanezer) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, ennél a bíróságnál lehet benyújtani 3 példányban.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték az egymillió forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS

Az Ingatlan címe a közös tulajdonból 66/10.000 közös tulajdoni hányaddal rendelkező ingatlan a felperes tulajdonában áll. A felperes a perbeli ingatlant ingatlan adásvételi szerződéssel eladta Szerződő fél részére. Az adásvételi szerződés tartalmazza azt, hogy az eladó tájékoztatási kötelezettsége körében a vevőt tájékoztatta arról, hogy az ingatlan korábban beázott és penészesedett. A vevő részére átadta Szakértő 1 2013. január 23-án kelt igazságügyi szakértői véleményét.

A felperes és Szerződő fél engedményezési szerződést kötött. Szerződő fél engedményező a perbeli lakás vonatkozásában a felperesre, mint engedményesre ruházta át az alperessel szemben fennálló ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenés jogcímén keletkezett 3.900.000.-Ft kamatai és perköltségre kiterjedően fennálló igényét.

A felperes előadása szerint a perbeli lakásban 2005. év vége és 2006. év eleje óta a konyhában, előszobában, fürdőszobában folyamatos penészesedés volt, mely igen nagy felületen és igen erősen jelentkezett. A felperes a káreseményt a biztosító felé bejelentette. A kárszakértő megállapította, hogy az épület nem megfelelő hőszigetelése a penészesedés oka, erre a biztosítás nem terjed ki.

A felperes 2006. február 13-án felszólította az alperesi közös képviselőt a kár elhárítására, aki kérte, hogy a javítási igényét igazságügyi szakvéleménnyel támassza alá. A felperes 2006. július 4-én kelt levelével küldte meg a közös képviselő részére Szakértő2 szakvéleményét, aki megállapította, hogy a penészesedés oka a térelhatároló falak nem megfelelő hőszigetelése.

Miután érdemi előrelépés nem történt, ezért a felperes saját költségén végezte el a közös tulajdonban álló épületrészek javítását bruttó 849.240.-Ft-ért. A penészesedés oka nem szűnt meg. 2010-ben a Kft.1 hőkamerás szakvéleményt készített, amely szintén a szigetelési problémákat írta le.

Ezt követően közjegyző előtt közjegyzői ügyszám alatti eljárásban a közjegyző Szakértő1 igazságügyi szakértőt rendelte ki, aki megállapította, hogy a lakásingatlanban található nagymértékű penészesedés oka az épületszerkezetek hőtechnikai szempontból történt hibás kialakítása. A penészesedést több ok okozta, ezek között szerepel a térelhatároló falak, a födém és a tetőszerkezet nem megfelelő szigetelőképessége. A szakértő a felperes által elvégeztetett javításokat 849.240.-Ft összegben elfogadta, és a szakszerűségét indokoltnak tartotta. Kiegészítő szakvéleményt terjesztett elő 2013. január 23-án a szakértő, és megállapította, hogy a lakás tartós emberi tartózkodásra nem alkalmas, az értékcsökkenést 3.900.000.-Ft-ban jelölte meg, és kiemelte a penészesedés egészségkárosító hatását, melyek az épület közös tulajdonú szerkezeteinek hibás kialakításából adódnak.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 707.700.-Ft javítási költség, annak 2008. november 28. napjától a kifizetésig járó törvényes kamata, 55.004.-Ft tőke, melyből 45.600.-Ft után 2013. március 17. napjától és 9.404.-Ft után 2013. március 20. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatai, valamint értékcsökkenés jogcímén 3.900.000.-Ft, és ennek 2014. szeptember 30-tól a kifizetésig járó törvényes kamatai megfizetésére, valamint perköltség megfizetésére.

Keresete jogalapjául a Tht. 3. § (1) bekezdést, a Ptk. 141. §-t, 142. §-t jelölte meg, az értékcsökkenés vonatkozásában pedig a Ptk. 352. §-t és 355. §-t.

Hivatkozott arra, hogy az Alapító Okirat 2-3. oldala szerint a szakértő is megállapította, hogy a térelhatároló falak födém és tetőszerkezetei közös tulajdonban állnak, és a közös tulajdonban álló hibásan kialakított épületrészek hibáját az alperes nem hárította el, a felperes saját költségén végezte el a javítási munkálatokat.