A Fővárosi Törvényszék Pf.631529/2016/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §, 142. §, 328. §, 339. §, 352. §, 355. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §, 56. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 50. §, 53. §, 56. §, 57. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

57.Pf..../2016/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a dr. Ébert Olga ügyvéd (fél címe1.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a dr. Plesz-Balogh Anikó ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen

kártérítés fizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. január 27. napján hozott 7.P..../2014/45. sorszámú ítélete ellen az alperes által 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, és a felperes által Pf.3.sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Mentesíti az alperest a felperes részére 828.127,- (nyolcszázhuszonnyolcezer-százhuszonhét) Ft perköltség, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának 12.000,- (tizenkettőezer) szakértői díj és a Magyar Állam részére 280.000,- (kettőszáz-nyolcvanezer) Ft eljárási illeték megfizetése alól.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 830.705,- (nyolcszázharmincezer-hétszázöt) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 283.100,- (kettőszáz-nyolcvanháromezer-száz) Ft kereseti illetéket és 12.000,- (tizenkettőezer) Ft szakértői díjat az állam visel.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.662.704,- Ft tőkét, abból 3.900.000,- Ft után 2014. szeptember 30-tól 707.700,- Ft után 2008. november 28. napjától, 45.600,- Ft után 2013. március 17. napjától, 9.404,- Ft után 2013. március 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, és 828.127,- Ft perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának 12.000,- Ft állam által előlegezett szakértői díjat külön felhívásra fizessen meg, és felhívta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően az El.04976/2015. Elnöki letéti számon kezelt 30.000,- Ft-ot utalja vissza a letevőnek. Kötelezte az alperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg 280.000,- Ft eljárási illetéket a Magyar Államnak.

Indokolásában tényként állapította meg, hogy a (ingatlan címe) szám alatti ingatlan a felperes tulajdonában állt, melyet 2014. szeptember 30. napján eladott fél1-nek. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy az eladó tájékoztatási kötelezettsége körében a vevőt arról is tájékoztatta, hogy az ingatlan korábban beázott, és penészesedett, valamint részére átadta szakértő 2013. január 23. napján kelt igazságügyi szakvéleményét. Fél1 2014. december 5. napján az alperessel szemben fennálló, az ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenés jogcímén keletkezett 3.900.000,- Ft és kamatai iránti igényét a felperesre engedményezte. A felperes perbeli előadása szerint az ingatlanban 2005. év vége és 2006. év eleje óta a konyhában, előszobában, fürdőszobában folyamatos penészesedés volt igen nagy felületen és igen erősen. A káreseményt a biztosítónak bejelentette, melynek kárszakértője megállapította, hogy az épület nem megfelelő hőszigetelése a penészesedés oka, és erre a biztosítás nem terjed ki. A felperes 2006. február 13. napján felszólította az alperes közös képviselőjét a kár elhárítására, aki kérte, hogy a javítási igényét igazságügyi szakvéleménnyel támassza alá. Szakértő2 szakvéleményét a felperes 2006. július 4. napján megküldte a közös képviselőnek, mely tartalmazza, hogy a penészesedés oka a térelhatároló falak nem megfelelő hőszigetelése. Miután érdemi előrelépés nem történt, a felperes saját költségén végezte el a közös tulajdonban álló épületrészek javítását bruttó 849.240,- Ft-ért. A penészesedés oka nem szűnt meg. Ezt követően a Cég2 2010-ben hőkamerás szakvéleményt készített, mely szintén szigetelési problémákat írt le. A (közjegyző neve) közjegyző előtt folyamatban volt eljárásban a közjegyző Szakértő igazságügyi szakértőt rendelte ki, aki szakvéleményében megállapította, hogy a lakásban található nagymértékű penészesedés oka az épületszerkezetek hőtechnikai szempontból történt hibás kialakítása. Több ok okozta annak kialakulását, ezek között szerepel a térelhatároló falak, a födém és a tetőszerkezet nem megfelelő szigetelőképessége. A szakértő a felperes által elvégeztetett javításokat 849.240,- Ft összegben elfogadta, annak szakszerűségét indokoltnak tartotta. Kiegészítő szakvéleményét 2013. január 23. napján terjesztette elő, melyben megállapította, hogy a lakás tartós emberi tartózkodásra nem alkalmas, értékcsökkenésének összege 3.900.000,- Ft, és kiemelte a penészesedés egészségkárosító hatását, mely az épületek közös tulajdonú szerkezeteinek hibás kialakításából adódik.

A felperes kereseti kérelme az általa kivitelezett nettó javítási költség 707.700,- Ft, és annak 2008. november 28. napjától járó kamatai, 55.004,- Ft és annak kamatai, továbbá 3.900.000,- Ft értékcsökkenés, és annak 2014. szeptember 30-tól a kifizetésig járó kamatai megfizetésére irányult. Keresete jogalapjául a Tht. 3. § (1) bekezdését, a korábban hatályban volt 1959. évi IV. törvényt (Ptk.) 141., 142. §-ait, az értékcsökkenés vonatkozásában pedig 352. és 355. §-ait jelölte meg. Hivatkozott a Kúria Pfv.21.853/2012/6. számú ítéletére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Előadta, hogy az építkezésre, karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg, a felperesnek kárt nem okozott. Vitatta a felperes által megjelölt értékcsökkenés nagyságát, mivel ő a teljes lakás felújítását elvégezte, majd azt 11.700.000,- Ft-ért, piaci áron értékesítette, ekként értékcsökkenés nem következett be. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 352. § alapján kimentését igazolta. A kivitelezés során az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. A tervezési, hőtechnikai hiba elhárítása felújítást jelent, az karbantartással nem orvosolható. Hangsúlyozta, hogy az építésügyi hatóságtól a szükséges építési engedélyeket és a használatbavételi engedélyt megkapta.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta. Azt a Ptk. 339. § (1), 352. § (1), és 355. § szerint bírálta el. Kifejtette, hogy a felperes személyes meghallgatása során előadta, hogy 2001-ben vásárolta az ingatlant, 1-2 éven belül a penészesedési problémák jelentkeztek a konyhai, fürdőszobai részen. Minden évben azokat levakarta, penészgátlóval a falakat lefestette. A penészesedés 2006-ban jelent meg nagyobb mértékben. Többször közgyűlési napirend volt a probléma, azonban az alperes közölte, hogy a társasháznak nincs pénze annak elhárítására, a szigetelési munkákat ezért maga végeztette el.