A Fővárosi Törvényszék P.21422/2013/61. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 164. §, 182. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 648. §, 649. §, 653. §, 654. §] Bíró: Hunyáné dr. Káder Nóra

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/61.

A Fővárosi Törvényszék

a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: dr. Kovács Zoltán ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Ruttner György ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 30 napon belül az alperesnek 2.100.000,- (Kettőmillió-százezer) forint első-, másodfokú és megismételt eljárási perköltséget.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 900.000,- (Kilencszázezer) forint elsőfokú, 1.921.500,- (Egymillió-kilencszázhuszonegyezer-ötszáz) forint másodfokú illetéket az állam viseli.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán az állam által előlegezett 266.405,- (Kettőszázhatvanhatezer-négyszázöt) forint szakértői költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen törvényszéknél kell benyújtani 3 példányban és a Fővárosi Ítélőtáblához címezni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A fellebbező fél a fentiekben foglaltakra irányuló fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását; ha nem kérte, az ellenfél a másodfokú bíróság felhívásától számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának jogi Segítségnyújtó Osztályánál.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésére álló okiratok, a felek személyes meghallgatása, a tanúk vallomása és a szakértők véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

1-es személy örökhagyó 2008. november 2-án végintézkedés hátrahagyásával elhunyt. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó örökösei elhunyt édesapja 2-es személy ugyancsak elhunyt testvéreinek leszármazói, köztük a peres felek.

Az örökhagyó két végrendeletet alkotott. A 2008. augusztus 13. napján kelt írásbeli magánvégrendeletében örököseként a felperest jelölte meg, a 2008. október 9. napján kelt közjegyzői okiratba foglalt végrendelete szerint általános örököse az alperes. A hagyatéki eljárásban a felperes az írásbeli magánvégrendelet, az alperes a közvégrendelet alapján tartott igényt az örökhagyó hagyatékára. Mivel a felperes a közrendeletet nem ismerte el érvényesnek, a közjegyző az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal a közvégrendelet alapján az alperesnek adta át azzal, hogy a felperes figyelembe nem vett igényét perben érvényesítheti.

Az örökhagyó a kettő végrendelet keletkezése közötti időszakban, 2008. szeptember 9. napján végrendelet elnevezésű okiratot írt, amely szerint ítélőképessége teljes tudatában a mai napon úgy rendelkezik, hogy teljes vagyonát, lakását (ingatlan címe.), a benne lévő ingóságokat, valamint a települési nyaralóját és a lekötött értékpapírokat, takarékbetéteket (3 db) visszakapja saját tulajdonába. Postán váltott Kincstári Takarékjegy értéke 5.000.000,- Ft, bank nevé-nél váltott Takarékbetét értéke 20.000.000,- Ft. Az előző végrendeletemet ezennel semmisé teszem és visszavonom.

A felperes a keresetében az örökhagyó 2008. szeptember 9. napján tett nyilatkozata és a 2008. október 9. napján kelt közjegyzői okiratba foglalt végrendelete érvénytelenségének megállapítását kérte. Érvénytelenségi okként hivatkozott arra, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó cselekvőképtelen volt (Ptk. 17. § (1) bek.). Ennek hiányában ilyen tartalmú nyilatkozatot nem akart tenni, a végrendelkezésre téves feltevés és utóbb meghiúsult várakozás indította, továbbá tisztességtelen befolyással bírták rá a végintézkedésre, amelynek a hiányában rendelkezését nem tette volna meg (Ptk. 649. §).

A keresete alátámasztásául hivatkozott arra, hogy 2-es telepüésre felutazva szembesült az örökhagyó állapotával, aki a korábban diagnosztizált daganatos betegsége folytán önmagát és környezetét már nem tudta ellátni. 2-es települési rokonai nem látogatták és nem nyújtottak részére segítséget. 3-as településről feljárva igyekezett gondoskodni róla, hosszabb időre bevásárolt neki, intézte ügyeit és elkísérte orvosi vizsgálatokra. E gondoskodásra tekintettel döntött úgy az örökhagyó, hogy halála esetén ő, illetve fia legyenek az örökösei, ezért 2008. augusztus 13-án végrendeletet készített. Ezt követően a néhai állapota hirtelen rosszabbra fordult, ezért 2008. szeptember 1-jén kórházba vitte, ahol megállapításra került, hogy menthetetlen, mert rákos elváltozása az egész szervezetére kiterjedt. Ekkor azt tartotta tisztességesnek, hogy tájékoztatja az alperest a javára szóló végrendeletről. Az alperes közölte, hogy hagyjon fel az örökhagyó gondozásával, megfenyegette, hogy mindent megtesz a végrendelet érvénytelenítésére, a rendőrségen kezdeményezte felelősségre vonását. Levélben buzdította a rokonokat, hogy lázadjanak fel ellene, továbbá valótlan tényeket állított az örökhagyónak azért, hogy vele szemben érzett bizalmát elveszítse. Azzal hitegette az örökhagyót, hogy olyan orvosokat fog megbízni, akik meggyógyítják és a halálos beteg bizalmával visszaélve, annak kihasználásával került sor az újabb végrendelet készítésére, hogy nem volt ítélőképessége teljes birtokában.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Álláspontja szerint az örökhagyó a végrendelkezéskor az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezett. Akarata arra irányult, hogy őt nevezze meg örököséül. Hivatkozott arra, hogy az örökhagyó 2008. szeptember 9-én saját kezűleg írt egy végrendeletet, amelyben az örökhagyó már kifejezte a végrendeleti akaratát, amit utóbb közjegyző okiratba foglalt.

Tagadta, hogy az örökhagyót tisztességtelenül befolyásolta volna, tekintettel arra is, hogy a 2008. október 9-én a közjegyző előtt a végrendelet aláírásánál nem volt jelen. Ennek alátámasztásául hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.922/1993. számú döntésében foglaltakra, amely szerint, ha az örökhagyót végintézkedésében nyilvánvalóan motiválja az örökösként nevezett több éve fennálló érzelmi kapcsolata, ez önmagában az örökös részéről tisztességtelen befolyásnak nem nevezhető. Az alperes családja és az örökhagyó rendszeres kapcsolatban voltak, összejártak ahogy azt fotókkal is igazolta.