A Szegedi Törvényszék P.20706/2012/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 685. §] Bíró: Pap János

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

2 .P.20.706/2012/6. szám

A Szegedi Törvényszék Dr. Dantesz Péter ügyvéd 1000. Számú Ügyvédi Iroda (...) által képviselt felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - Dr. Bohács Zsolt ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság e l u t a s í t j a a felperes keresetét.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Szegedi Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a felek képviselőit, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást jelen per során keletkezett iratok alapján állapította meg.

A felperes 2008. május hónap 20. napján az alpereshez "személygépjármű deviza alapú hitel" elnevezésű kérelmet nyújtott be, mely többek között tartalmazta a felperes személyes adatait, munkahelyének nevét, illetőleg címét, a munkaviszony jellegét, illetőleg a deviza alapú hitellel megvásárolni kívánt gépjármű típusát, adatait, valamint azt, hogy a jármű bruttó vételára 6.500.000,- Ft, a kölcsönösszeg 5.250.000,- Ft, az összes törlesztőrészlet pedig 8.871.240,- Ft, míg a saját rész 1.250.000,- Ft. A mértékadó devizanemként a svájci frank került meghatározásra (CHF).

Ugyancsak tartalmazza a finanszírozási kérelem az egyes törlesztőrészletek esedékességét, illetőleg a várható összegét is, valamint a felperes aláírását.

Az alperes 2008. május hónap 27. napján "finanszírozási kérelem visszaigazolása" elnevezésű okiratot juttatott el a az Kft-1-hez. Az okiratban a felperessel a ... számú lízingszerződés megkötését engedélyezte. A visszaigazolásban meghatározásra került a lízingszerződéssel érintett jármű típusa, rendszáma, alvázszáma, bruttó vételára, motorszáma, az első lízingdíj mértéke, továbbá a fennmaradó tőketartozás, illetőleg a lízingdíj törlesztéseknek a száma, illetőleg az összege is, valamint az, hogy a mértékadó devizanem: svájci frank. A levélben arról is tájékoztatták a lízingbevevő felperest, hogy a kamatváltozás I és kamatváltozás II (árfolyamváltozás) elszámolási mód: normál deviza konstrukció.

Ezen előzményeket követően a felperes és az alperes között 2008. május hónap 27. napján jött létre ... számú egyedi lízingszerződés. A szerződés 1. pontja szerint az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező, alperes lízingtevékenységére vonatkozó Üzletszabályzata, a PLA 2006.07.01. gépjármű lízing tartalmazza. A 2. pont szerint a lízingbevevő kijelenti, hogy az egyedi lízingszerződésben, valamint az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azt jelen szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el, az üzletszabályzat átvételét a jelen szerződés aláírásával nyugtázza. A 3. pont szerint a mértékadó devizanem a svájci frank. A 4. pont szerint a lízingbevevő által választott kamatváltozás I és kamatváltozás II (árfolyamváltozás) elszámolási mód: normál deviza alapú finanszírozás. A kamatváltozás I-et és kamatváltozás II-t (árfolyamváltozás) a lízingbevevő a lízingbeadó hirdetménye szerinti gyakorisággal köteles megfizetni.

A felperes 2010. március hónap 23. napján a szerződés módosítását kezdeményezte (konstruk cióváltás). Az eredeti szerződés szerint a negyedéves árfolyam-elszámolással szemben havi fix konstrukciós elszámolást igényel, melyet az alperes 2010. március hónap 24. napján elfogadott és a lízingszerződést módosította oly módon, hogy a szerződés fix deviza konstrukcióra változott. Arról is tájékoztatta a felperest, hogy a fix deviza konstrukcióra vonatkozó külön rendelkezéseket a lízingszerződés elválaszthatatlan részét képező mellékelt 2009. augusztus 1-től hatályos üzletszabályzat, illetőleg a 2009. augusztus hónap 1. napját követő szerződés esetén pedig a szerződéskötéssel egyidejűleg átvett üzletszabályzat külön fejezete tartalmazza.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperessel létrejött és módosított egyedi lízingszerződés érvénytelen. A lízingszerződés nem egy nevesített szerződés, hanem tartós bérlet és a bankkölcsön szabályainak "egyvelege". A szerződéskötéskor hatályos 1996. évi CXII.tv. (Hpt.) XXIX. fejezete 203.§ (6) bekezdése, illetőleg (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely deviza hitel nyújtására irányul, illetőleg az ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ezen kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a deviza hitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre. Ebből következően az alperesnek fel kellett volna tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre, ennek tudomásulvételét a felperes aláírásával kellett volna igazolni. Ez egyáltalában nem történt meg a perbeli szerződés esetében. Mindebből következően a devizaelszámolás érvényesen nem került kikötésre a szerződésben, így a deviza elszámolásra vonatkozó valamennyi szerződéses rendelkezés érvénytelen.

Mivel az alperes a Hpt.203.§ (6)-(7) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget, ebből következően így a szerződés az 1959. évi IV.tv. (Ptk.) 200.§ (2) bekezdésébe ütközik és ezért semmis.