A Szegedi Ítélőtábla Pf.20486/2012/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 196. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 198. §, 200. §, 205. §, 207. §, 209. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 40. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 203. §, 213. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.486/2012/3.szám

A Szegedi Ítélőtábla az 1000. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek - dr. Bohács Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2012. július 3. napján kelt 2.P.20.706/2012/6. számú ítélete ellen a felperes 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200 000 (kettőszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy hivatalos lelet készítésének terhe mellett 8 napon belül rójon le 544 000 (ötszáznegyvennégyezer) Ft elsőfokú- és 725 300 (hétszázhuszonötezer-háromszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes pénzügyi lízingszerződést kívánt kötni az alperessel a (forgalmi rendszám) forgalmi rendszámú (gépjármű típusa) típusú gépkocsira, amelyet az (A.) Kft-től lehetett megvásárolni 6 500 000 Ft vételárért. Ennek érdekében 2008. május 20. napján finanszírozási kérelmet nyújtott be az alpereshez devizaalapú személygépjármű-hitel igénybevétele céljából. Ebben rögzítésre kerültek a lízingelni kívánt gépjármű adatai, annak vételára, a felperes által fizetendő önrész (1 250 000 Ft), az igényelt kölcsön összege (5 250 000 Ft), a törlesztési ütemterv havi azonos összegű törlesztőrészletekkel, valamint az összes törlesztőrészlet összege (8 871 240 Ft). Tartalmazta továbbá az okirat az ügyleti kamat mértékét 11,5 %-ban, a THM-et 12,99 %-ban, emellett mértékadó devizanemként a svájci frankot jelölte meg, mértékadó árfolyamként pedig 148,96 Ft-ot 2008. május 19. napjára vonatkozóan.

- 2 -

Az alperes 2008. május 27. napján ún. tájékoztató ajánlatot tett a felperesnek, amely a finanszírozási kérelemhez képest 11,51 % ügyleti kamatot tartalmazott, s a kérelemben szereplőtől eltérő mértékben, 9 666 520 Ft-ban határozta meg az összes törlesztőrészlet összegét. Ugyanezen a napon azonos tartalommal került sor a finanszírozási kérelem visszaigazolására, amely alapján a peres felek 2008. május 27. napján megkötötték a (lízingszerződés száma) számú egyedi lízingszerződést.

A szerződés 1. pontja rögzíti, hogy az egyedi lízingszerződésben nem szabályozott kérdéseket az alperes gépjármű lízing tevékenységre vonatkozó (üzletszabályzat jele) jelű Üzletszabályzata tartalmazza, amely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A 2. pont szerint a lízingbevevő kijelenti, hogy az egyedi lízingszerződésben, valamint az Üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azt a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint az Üzletszabályzat átvételét a szerződés aláírásával nyugtázza.

A 3. pont mértékadó devizanemként a svájci frankot (CHF) tünteti fel.

A 4. pont a következőket tartalmazza: "A lízingbevevő által választott kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási mód: normál deviza alapú finanszírozás (normál deviza konstrukció). A kamatváltozás I-et és kamatváltozás II-t (árfolyamváltozás) a lízingbevevő a lízingbeadó hirdetménye szerinti gyakorisággal köteles megfizetni.

A 6. pont forint devizanemben feltüntetve tartalmazza egyebek mellett az első lízingdíj összegét, a havi lízingdíjak összegét és a törlesztések számát, a tőketartozást, valamint az összes lízingdíj összegét.

Az alperes egyedi lízingszerződéshez kapcsolódó (üzletszabályzat jele) számú Üzletszabályzatának I. pontja rögzíti az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalom-meghatározásokat. Ezek szerint

- a normál deviza konstrukció azt jelenti, hogy amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a lízingbevevő a kamatváltozás I. és II-t a lízingbeadó Hirdetménye szerint köteles megfizetni (6. pont);

- a fix deviza konstrukció lényege, hogy amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a lízingbevevővel a kamatváltozás I. és II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli kamat és / vagy árfolyam esemény ( 7. pont);

- a mértékadó devizanem alatt az egyedi lízingszerződésben meghatározott devizanemet kell érteni, és amennyiben a mértékadó devizanem forint, úgy a kamatváltozás II-re és a kamatváltozás III-ra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra (12. pont);

- a mértékadó kamatláb fogalma szerint: amennyiben a mértékadó devizanem egyéb (azaz nem forint vagy euro), a londoni bankközi piacon a mértékadó devizanemben 3 havi időtartamra jegyzett, a Reuters Monitor megfelelő oldalán naponta közzétett kínálati referencia-kamatláb /3 havi London InterBank Offered Rate-Libor/ (13/c pont).

- 3 -

Pf.II.20.486/2012/3.szám

- A 20. pont a kamatváltozás fogalmát rögzíti a következőképpen:

a) pont: kamatváltozás I.: A mértékadó kamatláb pénzpiacon bekövetkezett %-os értékének változása függvényében, a hátralévő lízingdíjak összegét érintő kamatkülönbözet.

b) pont: kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): A mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) - 1.)

A felperes kezdeményezésére a peres felek a szerződést 2010. március 24. napján módosították akként, hogy a korábbi negyedéves árfolyam-elszámolással szemben az ún. fix konstrukció elszámolási mód került alkalmazásra. A felperes konstrukcióváltás iránti kérelmében feltüntette a 2008. május 27-én megkötött szerződésre vonatkozó egyes adatokat, így devizanemként CHF-t, árfolyam-elszámolási módként negyedéves árfolyam-elszámolást jelölt meg.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy kizárólag az alperessel kötött lízingszerződés 6. pontján alapul a fizetési kötelezettsége. Állította, hogy a perbeli szerződés fogyasztási szerződésnek minősül, amely általános szerződési feltételeket tartalmaz. E szerződési feltételek közül az egyedi lízingszerződés 3. és 4. pontja tisztességtelennek minősül, mert ellentmond a 6. pontban foglaltaknak. Ez utóbbiból ugyanis az tűnik ki, hogy a finanszírozás forintalapú, hiszen forintban határozza meg fizetési kötelezettségeit, kamatkikötést pedig nem tartalmaz. Ehhez képest értelmezhetetlen a 3. pont svájci frank devizanemre, valamint a 4. pont kamat- és árfolyamváltozásra utaló kitétele. Véleménye szerint a szerződés 3., 4. és 6. pontja között olyan jelentős az ellentmondás, amely a 3. és a 4. pontban rögzített általános szerződési feltételt a Ptk. 209. § (4) bekezdése alapján tisztességtelennek minősíti. Állította, hogy a szerződésben írtaktól eltérően az Üzletszabályzatot az alperes nem adta át a részére, az abban foglaltakat vele nem ismertette, így az Üzletszabályzat nem vált a szerződésük részévé. Álláspontja szerint az egyedi szerződés 2. pontjának az Üzletszabályzat megismerésére és elfogadására vonatkozó kitétele ugyancsak általános szerződési feltételnek minősül, ezért a bizonyítási kötelezettség e tekintetben az alperest terheli.