A Kecskeméti Járásbíróság P.20091/2020/16. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (1) bek.] Bíró: Szigeti Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék Pf.21861/2020/5., *Kecskeméti Járásbíróság P.20091/2020/16.*, Kúria Gfv.30228/2021/2.

***********

Kecskeméti Járásbíróság

18.P.20.091/2020/16. szám

A felperesi jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt Felperes1 (Cím1) felperesnek,-

Alperes1 (Cím2) alperes ellen 1.387.468,- Ft kölcsöntartozás és járulékainak megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.506.116,- (egymillió-ötszázhatezer-száztizenhat) forint tőkét és ebből 1.387.468,- (egymillió-háromszáznyolcvanhétezer-négyszázhatvannyolc) forint után a 2019. augusztus 8. napjától a kifizetés napjáig járó, évi 10,33% és a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 152.621,- (százötvenkettőezer-hatszázhuszonegy) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a felperesnek írásban, elektronikus úton, az alperesnek írásban, papír alapon, 3 példányban a Kecskeméti Járásbíróságnál kell benyújtania a Kecskeméti Törvényszékhez címezve.

Ha a felperes a fellebbezését nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy lehetősége van a fellebbezési eljárásban az elektronikus kapcsolattartást választani, ebben az esetben a fellebbezését nem papír alapon, hanem elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon kell előterjeszteni a Kecskeméti Járásbíróságnál a Kecskeméti Törvényszékhez címezve.

Az elektronikus út választása esetén az eljárás folyamán - ideértve az eljárás minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is - a fél, illetve képviselője köteles a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartani és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődje, a felperesi jogelőd neve. és az alperes között 2008. január 14. napján hitelszerződés jött létre, amely alapján a felperesi jogelőd 1.210.000,- Ft kölcsönt nyújtott az alperesnek a x forgalmi rendszámú, Suzuki Swift 1,3 GS gyártmányú és típusú személygépkocsi megvásárlásához. A szerződésben a felek a hitel futamidejét 96 hónapban, a törlesztőrészletek összegét 26.247,- Ft-ban, az éves induló ügyleti kamatlábat 10,33%-ban, a teljes hiteldíj mutató (THM) induló mértékét 11,63 %-ban határozták meg azzal, hogy a hitelszerződés 6. pontja tartalmazza azt is, hogy a szerződés változó kamatozású svájci frank alapú és változó futamidejű.

A hitelszerződés 7. pontja a következőket tartalmazta: "Devizaalapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egy összegben esedékessé válik. Az adós kijelenti, hogy tudatában van a devizaalapú finanszírozás fokozott kockázatának, vállalja ennek következményeit." A szerződés 9. pontja azt is rögzítette, hogy a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyam- és kamat kockázatát. A szerződés 12. pontja értelmében a szerződésben és az annak mellékleletiben nem szabályozott feltételekben a felperesi jogelőd Üzletszabályzata az irányadó, egyben az alperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy az Üzletszabályzatot átvette, megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el. Az Üzletszabályzat 17.4. pontja akként rendelkezett, hogy pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat a A. Autó és az ügyfél közötti szerződésben meghatározott fizetési határidő vagy fizetési időszak lejáratát követő napján válik esedékessé. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, pénztartozás késedelmes megfizetése esetén az ügyfelet a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

Az Üzletszabályzat 18.3.2. pontja szerint a devizaalapú szerződések változó kamatozású szerződések. Az ügyfél fizetési kötelezettségei forintban teljesítendők. Deviza alapú szerződés esetén a törlesztőrészletekre a B.Bank Rt. által szerződés devizanemére meghirdetett árfolyamok módosulásának függvényében az alábbiak szerint meghatározott árfolyamkülönbözet - a futamidő szerinti utolsóként esedékessé váló törlesztőrészlet kivételével - kerül érvényesítésre: esedékes törlesztőrészlet X (aktuális árfolyam-bázis árfolyam) / bázis árfolyam. Az Üzletszabályzat 18.3.3. pontja tartalmazta, hogy változó futamidejű devizaalapú szerződés esetén az árfolyamkülönbözet elszámolása a futamidő változását eredményezi. Az árfolyam különbözet az adott törlesztőrészlet a tőke, majd a kamat tartalmát módosítja. A változó futamidejű szerződések esetén az árfolyamkülönbözet elszámolását követően a A. Autó a szerződés futamidejét és az utolsó törlesztőrészlet nagyságát úgy módosítja, hogy a tőkerészletek összege - az utolsó kivételével - ne változzon, és az utolsó törlesztőrészlet összege az induló törlesztőrészlet összegét ne haladja meg. Amennyiben a kamatváltozások következtében a futamidő elérte a maximális futamidőt és az utolsó törlesztőrészlet összege elérte az induló törlesztőrészlet nagyságát, az árfolyamkülönbözet elszámolása mindaddig a hátralévő törlesztőrészletek változását eredményezi, ameddig a törlesztőrészletek összege az eredeti törlesztőrészlet összege alá nem csökken. A hátralévő tőke, illetve esetlegesen kamattartozás árfolyamkülönbözete lejárat előtti teljeskörű előterjesztés, illetve megszűnés esetén egyösszegben esedékessé válik és a következőképp határozható meg: hátralévő tartozás összege X (teljes árfolyam-bázisárfolyam) / bázisárfolyam teljesítési árfolyam. A 18.3.4. pontban rögzítést nyert, hogy deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyamának és kamatának alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nem csak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egyösszegben esedékessé válik.