BH 1995.12.740 A munkáltató a munkavállaló üzemi balesete esetén a törvényen alapuló felelőssége alól akkor mentesül, ha a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Utóbbi esetben a felelősség alóli mentesülés alapjául a munkavállaló olyan magatartása szolgálhat, amely a károsodásnak kizárólagos és egyúttal elháríthatatlan oka volt [1967. évi II. tv. 62. § (1) és (2) bek. (régi Mt.)].

A felperes papírgyártó munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 1991. március 28-án a felperes a papírt felvezető filc gyűrődésének megszüntetése végett a védőburkolatot leszedte, és a mozgó gépen akarta a gyűrődést kisimítani. Eközben a bal kar teljes csonkolását eredményező balesetet szenvedett.

A felperes a munkaügyi bíróságnál benyújtott keresetlevelében elmaradt jövedelem, ápolási költség, élelemfeljavítás fűtési és világítási többletköltség, keresetveszteségi járadék és nem vagyoni kártérítés címén kérte az alperes marasztalását.

A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a keresetnek részben helyt adott. A kárviselés arányát 50-50%-ban határozta meg.

A munkaügyi bíróság az alperes terhére értékelte, hogy a gépvezető előírásellenesen nem tartózkodott a helyszínen, a filc elhasznált állapotú volt, továbbá nem volt munkáltatói utasítás a filc megigazítására, az üzemzavar elhárításának módjára nézve, és a technológiai utasítás hiányos volt. Az alperes terhére esett az is, hogy a perbelivel azonos munkavédelmi szabályszegések máskor is előfordultak, ezenkívül elmaradtak a havonként esedékes munkavédelmi szemlék is. A védőrács elégtelenségét bizonyította, hogy a balesetet követően az alperes biztonságosabb védőrácsrögzítést alkalmazott. A munkaügyi bíróság a felperes terhére értékelte, hogy a védőrácsot eltávolította, és a mozgó gépbe belenyúlt.

A közbenső ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság ítéletével a közbenső ítéletet helyes indokainál fogva, azok megismétlése nélkül helybenhagyta [1952. évi III. törvény - Pp. - 254. §-ának (3) bekezdése].

A másodfokú bíróság jogerős határozata ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Az volt az álláspontja, hogy a jogerős ítélet az 1992. évi XXII. törvény 174. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, ezért törvénysértő. A felperes ugyanis utasításellenesen járt el, emiatt a balesetért a munkáltató nem tehető felelőssé.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.