62017CJ0345[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2019. február 14. Az eljárást indította: Sergejs Buivids. Előzetes döntéshozatal - A személyes adatok kezelése - 95/46/EK irányelv - 3. cikk - Hatály - Eljárási cselekmények foganatosítása közben egy rendőrkapitányságon videófelvétel készítése rendőrtisztekről - Videók közzététele internetes oldalakon - 9. cikk - Személyes adatok kizárólag újságírás céljából történő kezelése - Fogalom - A véleménynyilvánítás szabadsága - A magánélet védelme. C-345/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2019. február 14. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A személyes adatok kezelése - 95/46/EK irányelv - 3. cikk - Hatály - Eljárási cselekmények foganatosítása közben egy rendőrkapitányságon videófelvétel készítése rendőrtisztekről - Videók közzététele internetes oldalakon - 9. cikk - Személyes adatok kizárólag újságírás céljából történő kezelése - Fogalom - A véleménynyilvánítás szabadsága - A magánélet védelme"

A C-345/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Augstākā tiesa (legfelsőbb bíróság, Lettország) a Bírósághoz 2017. június 12-én érkezett, 2017. június 1-jei határozatával terjesztett elő a

Sergejs Buivids

által indított,

a Datu valsts inspekcija

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, A. Prechal, C. Toader, A. Rosas (előadó) és M. Ilešič bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: M. Aleksejev egységvezető,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. június 21-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- S. Buivids, személyesen,

- a lett kormány képviseletében I. Kucina, G. Bambāne, E. Petrocka-Petrovska és E. Plaksins, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és O. Serdula, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Russo avvocato dello Stato,

- az osztrák kormány képviseletében G. Eberhard, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és C. Vieira Guerra, meghatalmazotti minőségben,

- a svéd kormány képviseletében A. Falk, C. Meyer-Seitz, P. Smith, H. Shev, L. Zettergren és A. Alriksson, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében D. Nardi és I. Rubene, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. szeptember 27-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) és különösen 9. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Sergejs Buivids és a Datu valsts inspekcija (nemzeti adatvédelmi hivatal, Lettország) között e hivatal azon határozata jogellenességének megállapítása iránti kereset tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amely határozat szerint S. Buivids megsértette a nemzeti jogszabályt azzal, hogy a www.youtube.com internetes oldalon közzétette a nemzeti rendőrség egyik rendőrkapitányságának helyiségében egy szabálysértési eljárás keretében tett tanúvallomásáról saját maga által készített videófelvételt.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 95/46 irányelv (2), (14), (15), (17), (27) és (37) preambulumbekezdése - amely irányelv célja 1. cikke értelmében az volt, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat a személyes adatok kezelése tekintetében, valamint hogy elhárítsa az akadályokat a személyes adatok szabad mozgása elől - a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 134., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.) történő hatályon kívül helyezése előtt a következőket mondta ki: [...] [...] [...] [...]

"(2) mivel az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] rendszerek célja az emberek szolgálata; mivel a természetes személyek nemzetiségétől és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben kell tartaniuk e személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat, és hozzá kell járulniuk a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a kereskedelem fejlődéséhez, valamint az egyének jólétéhez;

(14) mivel a természetes személyek hang- és képadatainak felvételére, továbbítására, feldolgozására, rögzítésére, tárolására és közlésére használatos módszereknek az információs társadalom keretén belül történő fejlesztésének fontosságát figyelembe véve ennek az irányelvnek alkalmazhatónak kell lennie az ilyen adatokhoz kapcsolódó feldolgozásra [helyesen: kezelésre];

(15) mivel az ilyen adatok feldolgozására [helyesen: kezelésére] ez az irányelv csak akkor terjed ki, ha az automatizált módon történik, vagy ha a feldolgozott [helyesen: kezelt] adatokat egy egyénekhez kapcsolódó speciális szempontok szerint strukturált nyilvántartási rendszerben tárolják, vagy kívánják tárolni a szóban forgó személyes adatokhoz való könnyű hozzáférés lehetővé tétele érdekében;

(17) mivel az újságírás, az irodalmi vagy művészi kifejezés céljából végzett hang-, vagy képadatok feldolgozását [helyesen: kezelését] tekintve, különösen audiovizuális téren az irányelv alapelveit korlátozott módon kell alkalmazni, a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban;

(27) mivel az egyének védelme az automatizált adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre] éppúgy vonatkozik, mint a manuális adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre]; mivel e védelem hatálya ténylegesen nem függhet az alkalmazott módszerektől, ellenkező esetben ez megkerüléshez vezethetne; mivel azonban az irányelv a manuális adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] tekintetében csak a nyilvántartó rendszerre terjed ki, a strukturálatlan adatállományra nem; [...]

(37) mivel az újságírás, irodalmi vagy művészi kifejezés céljából, különösen audiovizuális téren történő személyesadat-feldolgozásnak [helyesen: személyesadat-kezelésnek] mentesülnie kell ezen irányelv egyes előírásai alól, amennyiben ez az egyének alapvető jogainak a tájékozódáshoz való joggal, nevezetesen az információszerzéshez és -közléshez való jognak [az 1950. november 4-én Rómában aláírt,] az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikkében biztosított jogával való összeegyeztetéséhez szükséges; mivel ezért az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] jogszerűségére vonatkozó általános intézkedések tekintetében az alapvető jogok [...] közötti egyensúly céljából a tagállamok állapíthatják meg a szükséges mentességeket és eltéréseket [...]"

4 A 95/46 irányelv 2. cikke ekként rendelkezett: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...] [...]"

a) »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi [helyesen: mentális], gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

b) »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« (»kezelés«)] a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

d) »adatkezelő« az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját; ha a célokat és módokat egy adott nemzeti vagy [uniós] jogszabály határozza meg, az adatkezelőt vagy a kinevezésére vonatkozó külön szempontokat ez a nemzeti vagy [uniós] jogszabály jelöli ki;

5 Ezen irányelv "Hatály" címet viselő 3. cikke a következőket írta elő: "(1) Ezen irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való feldolgozására [helyesen: kezelésére], amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. (2) Az irányelv nem alkalmazandó az alábbi személyesadat-feldolgozásokra [helyesen: személyesadat-kezelésekre]:

- a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységek, mint például az Európai Unióról szóló szerződés [Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőző változatának] V. és VI. címeiben megállapítottak, valamint a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal (beleértve az ország gazdasági jólétét is, ha a feldolgozási [helyesen: az adatkezelési] művelet nemzetbiztonsági ügyre vonatkozik [helyesen: nemzetbiztonsági üggyel kapcsolatos]), továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek,

- a természetes személy által kizárólag személyes célra, vagy háztartási tevékenysége keretében végzett adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés]."

6 Az említett irányelv 7. cikkének szövege a következőképpen szólt: "A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha: [...]

f) az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges [helyesen: vagy azon harmadik fél vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, akivel vagy akikkel az adatokat közölték], kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében."

7 Ugyanezen irányelv 9. cikke a következőképpen rendelkezett:

"A tagállamok e fejezet, a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli felmentésről, illetve eltérésről [helyesen: A tagállamok az e fejezet, valamint a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli kivételekről, illetve rendelkezéseitől való eltérésekről] kizárólag a személyes adatoknak újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek."

A lett jog

8 A 2000. március 23-i Fizisko personu datu aizsardzības likums (a személyes adatok védelméről szóló törvény; Latvijas Vēstnesis, 2000, 123/124. sz.; a továbbiakban: adatvédelmi törvény) 1. cikke értelmében a törvény célja, hogy védje a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánéletüket, a természetes személyek személyes adatainak kezelése tekintetében.

9 Az adatvédelmi törvény 2. cikkének 3) pontja értelmében "személyes adat" az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ.

10 E törvény 2. cikkének 4) pontja értelmében "a személyes adatok kezelése" a személyes adatokon végzett bármely művelet, azaz az adatok gyűjtése, rögzítése, rendszerezése, tárolása, átalakítása, megváltoztatása, felhasználása, közlése, továbbítása és terjesztése, zárolása vagy törlése.

11 Az adatvédelmi törvény 3. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ezt a törvényt - figyelemmel az említett rendelkezésben előírt kivételekre - valamennyi típusú személyes adatra és minden természetes és jogi személyre alkalmazni kell, ha:

- az adatkezelőt nyilvántartásba vették Lettországban;

- az adatkezelést a Lett Köztársaság területén kívül végzik, olyan területeken, amelyek a nemzetközi egyezmények alapján a Lett Köztársasághoz tartoznak;

- a személyes adatok kezelésére használt létesítmények a Lett Köztársaságban vannak, kivéve azon eseteket, amelyekben a létesítményeket kizárólag a személyes adatok Lett Köztársaság területén történő továbbítására használják.

12 Ugyanezen törvény 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a törvény nem vonatkozik a személyesadat-kezelésre, ha azt természetes személyek személyes célra, vagy háztartási tevékenységük keretében végzik.

13 Az adatvédelmi törvény 5. cikke értelmében a törvény 7-9., 11. és 21. cikkét - ellenkező törvényi rendelkezés hiányában - nem kell alkalmazni a személyes adatoknak a Par presi un citiem masu informācijas līdzekļiem likums (a sajtóról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló törvény) szerinti újságírás, illetve művészi vagy irodalmi kifejezés céljából történő kezelése esetén.

14 Az adatvédelmi törvény 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a személyes adatok gyűjtésekor az adatkezelőnek az alábbi információkat kell közölnie az érintettel, ha az ezen információkkal még nem rendelkezik:

- az adatkezelő családi és utóneve, valamint címe;

- a személyes adatok kezelésének előírt célja.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 Amikor S. Buivids a nemzeti rendőrség egyik rendőrkapitányságának helyiségében tartózkodott, egy szabálysértési eljárás lefolytatása keretében videóra vette a saját vallomását.

16 S. Buivids a www.youtube.com internetes oldalon közzétette a felvett videót (a továbbiakban: a szóban forgó videó), amelyen rendőrtisztek és a rendőrkapitányságon végzett tevékenységeik láthatók. A www.youtube.com olyan oldal, amely videók közzétételét, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

17 A közzétételt követően a nemzeti adatvédelmi hivatal 2013. augusztus 30-i határozatában megállapította, hogy S. Buivids megsértette az adatvédelmi törvény 8. cikkének (1) bekezdését, mivel a rendőrtiszteket - mint érintetteket - nem tájékoztatta a személyes adataik kezelésének céljára vonatkozó e rendelkezésben említett információkról. S. Buivids a szóban forgó videófelvétel elkészítésének és internetes oldalon történő közzétételének céljával kapcsolatos azon információkat sem közölte az adatvédelmi hivatallal, amelyek igazolnák, hogy az elérni kívánt cél megfelel az adatvédelmi törvénynek. Következésképpen a nemzeti adatvédelmi hivatal felszólította S. Buividset, hogy biztosítsa e videónak a www.youtube.com internetes oldalról és egyéb internetes oldalakról való eltávolítását.

18 S. Buivids a nemzeti adatvédelmi hivatal e határozata jogellenességének megállapítása, valamint az álláspontja szerint általa elszenvedett kár megtéríttetése iránti kérelemmel fordult az administratīvā rajona tiesához (kerületi közigazgatási bíróság, Lettország). Kérelmében S. Buivids jelezte, hogy a szóban forgó videó közzétételével a társadalom figyelmét akarta felhívni a rendőrség - meglátása szerint - jogellenes eljárására. Az említett bíróság elutasította ezt a kérelmet.

19 2015. november 11-i ítéletével az administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság, Lettország) elutasította az Administratīvā rajona tiesa (kerületi közigazgatási bíróság) határozata ellen S. Buivids által benyújtott fellebbezést.

20 Az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) arra alapította határozatát, hogy a szóban forgó videón a rendőrkapitányság és több, szolgálatot teljesítő rendőrtiszt látható, továbbá az eljárási cselekmények foganatosítása közben a rendőrtisztekkel folytatott beszélgetés, valamint rendőrtisztek, S. Buivids és kísérőjének hangja hallható.

21 Egyebekben nem lehet meghatározni, hogy S. Buivids véleménynyilvánítás szabadságához való jogának vagy más személyek magánélet tiszteletben tartásához való jogának kell-e elsőbbséget élveznie, mivel S. Buivids nem jelölte meg, hogy milyen célból tette közzé a szóban forgó videót. Hasonlóképpen, ez a videó nem a társadalom érdeklődésére számot tartó aktuális eseményekről, és nem is a rendőrtisztek részéről tanúsított tisztességtelen cselekményekről számol be. Mivel S. Buivids nem a sajtóról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló törvény értelmében vett újságírás céljából, és nem is irodalmi vagy művészi kifejezés céljából vette fel a szóban forgó videót, az adatvédelmi törvény 5. cikke nem alkalmazható.

22 Az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) ebből azt a következtetést vonta le, hogy mivel S. Buivids anélkül készített felvételt a szolgálatot teljesítő rendőrtisztekről, hogy közölte volna velük a személyes adataik kezelése céljával kapcsolatos információkat, megsértette az adatvédelmi törvény 8. cikkének (1) bekezdését.

23 S. Buivids az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a kérdést előterjesztő bírósághoz, az Augstākā tiesához (legfelsőbb bíróság, Lettország), és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogára hivatkozott.

24 S. Buivids többek között azzal érvelt, hogy a szóban forgó videón nemzeti rendőrség tisztjei, azaz közjogi személyek láthatók egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen, amely közjogi személyek - ezen a címen - nem tartoznak az adatvédelmi törvény személyi hatálya alá.

25 A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak egyrészt afelől, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrtisztekről egy rendőrkapitányságon való felvételkészítés, valamint az így elkészült videónak az interneten való közzététele a 95/46 irányelv hatálya alá tartozik-e. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság - noha úgy véli, hogy S. Buivids magatartása nem tartozik az ezen irányelv hatályával kapcsolatos, az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett kivételek körébe - hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben olyan felvételről van szó, amelyre mindössze egyszer került sor, valamint hogy S. Buivids szolgálatteljesítés közben készített felvételt a rendőrtisztekről, azaz miközben azok a közhatalom képviselőiként jártak el. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság - Bobek főtanácsnok Rīgas satiksme ügyre (C-13/16, EU:C:2017:43) vonatkozó indítványának 95. pontjára hivatkozva - rámutat, hogy a személyes adatok széles körű kezelésével kapcsolatos kockázat képezi a személyes adatok védelmét igazoló fő aggályt.

26 A kérdést előterjesztő bíróság másrészt a 95/46 irányelv 9. cikkében szereplő, "kizárólag újságírás céljából" fogalom értelmezésére, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez a fogalom az S. Buividsnak felróttakhoz hasonló cselekményekre is kiterjedhet-e.

27 E körülmények között az Augstākā tiesa (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A 95/46 irányelv hatálya alá tartoznak-e a jelen ügyben vitatott tevékenységekhez hasonló tevékenységek (egy adott rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő rendőrtisztekről való felvételkészítés és a videó közzététele a www.youtube.com internetes oldalon)?

2) Úgy kell-e értelmezni a 95/46 irányelvet, hogy az említett tevékenység személyes adatok újságírás céljából történő kezelésének minősülhet a [95/46] irányelv 9. cikke szempontjából?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

28 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 95/46 irányelv 3. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozik a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való készítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

29 Emlékeztetni kell arra, hogy az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelvet "a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon való kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon való kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni".

30 A "személyes adatoknak" az e rendelkezés értelmében vett fogalma az ugyanezen irányelv 2. cikkének a) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint magában foglalja "az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt". Az azonosítható személy "olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen [...] a személy fizikai [...] identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén".

31 A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a személyekről kamerával felvett kép a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében "személyes adatnak" minősül, mivel lehetővé teszi az érintett azonosítását (lásd ebben az értelemben: 2014. december 11-iRyneš ítélet, C-212/13, EU:C:2014:2428, 22. pont).

32 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó videón láthatók és hallhatók a rendőrtisztek, ily módon meg kell állapítani, hogy az ekként, videóra felvett személyekről készült képek - a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében - személyes adatoknak minősülnek.

33 A "személyes adatok kezelésének" fogalmát a 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontja a következőképpen határozza meg: "a személyes adatokon [...] végzett bármely művelet vagy műveletek [bármely] összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, lekérdezés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés".

34 A kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban a Bíróság már megállapította, hogy a személyekről készített, adatrögzítő eszközön, azaz a merevlemezen tárolt videófelvétel elkészítése a 95/46 irányelv 2. cikke b) pontjának és 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatok automatizált kezelésének minősül (lásd ebben az értelemben: 2014. december 11-iRyneš ítélet, C-212/13, EU:C:2014:2428, 23. és 25. pont).

35 A Bíróság előtt tartott tárgyaláson S. Buivids kijelentette, hogy a szóban forgó videó elkészítéséhez digitális kamerát használt. Adatrögzítő eszközön, azaz az említett kamera memóriájában tárolt videófelvételről van szó. Ily módon e videófelvétel elkészítése a személyes adatok ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett automatizált kezelésének minősül.

36 E tekintetben az, hogy erre a műveletre csupán egyetlen alkalommal került sor, nem érinti azt a kérdést, hogy e videófelvétel elkészítése a 95/46 irányelv hatálya alá tartozik-e. Amint az ugyanis ezen irányelv 2. cikke b) pontjának a 3. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett szövegéből kitűnik, az említett irányelv "bármely [olyan] műveletre" vonatkozik, amely a személyes adatok e rendelkezések értelmében vett kezelésének minősül.

37 A Bíróság ezen túlmenően megállapította, hogy a személyes adatok internetes oldalon való feltüntetéséből álló művelet is ilyen adatkezelésnek minősül (lásd ebben az értelemben: 2003. november 6-iLindqvist ítélet, C-101/01, EU:C:2003:596, 25. pont; 2014. május 13-iGoogle Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 26. pont).

38 A Bíróság e tekintetben egyébként pontosította, hogy információknak internetes oldalon való feltüntetése magában foglalja ezen oldal szerverre való feltöltésének műveletét, valamint az ahhoz szükséges műveleteket, hogy ezen oldalt az internetre csatlakozó személyek számára hozzáférhetővé tegyék. E műveletek - legalábbis részben - automatizált módon zajlanak (lásd ebben az értelemben: 2003. november 6-iLindqvist ítélet, C-101/01, EU:C:2003:596, 26. pont).

39 Ily módon meg kell állapítani, hogy a szóban forgóhoz hasonló, személyes adatokat tartalmazó videófelvétel küldését, megtekintését és megosztását a felhasználók számára lehetővé tévő internetes videómegosztó oldalon való közzététel a személyes adatok 95/46 irányelv 2. cikkének b) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, részben vagy egészben automatizált kezelésének minősül.

40 A 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően egyébként az irányelvet a személyesadat-kezelés két típusára nem kell alkalmazni. Egyrészről a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységekről van szó, mint például az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőző változatának V. és VI. címében megállapítottak, valamint a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal, továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos adatkezelési műveletek. Az említett rendelkezés másrészről kizárja a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes célra, vagy háztartási tevékenysége keretében végzett kezelését.

41 Mivel a 95/46 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételek alkalmazhatatlanná teszik a személyes adatoknak az ezen irányelvben előírt védelmi rendszerét, és így eltérnek az irányelv alapjául szolgáló célkitűzéstől - amely a természetes személyeknek a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való, valamint a személyes adatok védelméhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 7. és 8. cikkében garantáltakhoz hasonló alapvető jogai és szabadságai védelmének biztosítására irányul a személyes adatok kezelése tekintetében -, ezeket a kivételeket megszorítóan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 27-iPuškár ítélet, C-73/16, EU:C:2017:725, 38. pont; 2018. július 10-iJehovan todistajat ítélet, C-25/17, EU:C:2018:551, 37. pont).

42 Ami az alapügyet illeti, a Bírósághoz benyújtott információkból kitűnik egyrészről, hogy a szóban forgó videó elkészítése és közzététele nem tekinthető a 95/46 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett, a közösségi jog hatálya alá nem tartozó tevékenységek gyakorlása során végzett személyesadat-kezelésnek, sem pedig a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal, továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos adatkezelési műveletnek. A Bíróság e tekintetben már megállapította, hogy az említett rendelkezésben példaként említett tevékenységek minden esetben az állam vagy az állami hatóságok sajátos tevékenységei, és nem tartoznak a magánszemélyek tevékenységei közé (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 27-iPuškár ítélet, C-73/16, EU:C:2017:725, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43 Másrészről, amennyiben S. Buivids hozzáférési korlátozások nélkül tette közzé a szóban forgó videót egy olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára, ily módon pedig meghatározatlan számú személy számára tesz hozzáférhetővé személyes adatokat, az alapügyben szóban forgó személyadat-kezelés nem tartozik a kizárólag személyes célra, vagy háztartási tevékenység keretében végzett adatkezelés körébe (lásd analógia útján: 2003. november 6-iLindqvist ítélet, C-101/01, EU:C:2003:596, 47. pont; 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 44. pont; 2014. december 11-iRyneš ítélet, C-212/13, EU:C:2014:2428, 31. és 33. pont; 2018. július 10-iJehovan todistajat ítélet, C-25/17, EU:C:2018:551, 42. pont).

44 Ezen túlmenően a szolgálatban lévő rendőrtisztekről való videófelvétel-készítés nem zárhatja ki az ilyen típusú személyesadat-kezelést a 95/46 irányelv hatálya alól.

45 Amint arra ugyanis a főtanácsnok indítványának 29. pontjában rámutatott, ez az irányelv nem ír elő semmiféle olyan kivételt, amely az említett irányelv hatálya alól kizárná a köztisztviselők személyes adatainak kezelését.

46 Egyebekben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az a körülmény, hogy valamely információ szakmai tevékenység körébe tartozik, nem fosztja meg azt a "személyes adatnak" való minősítéstől (lásd ebben az értelemben: 2015. július 16-iClientEarth és PAN Europe kontra EFSA ítélet, C-615/13 P, EU:C:2015:489, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

47 A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 3. cikkét akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozik a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való elkészítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

A második kérdésről

48 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 95/46 irányelv 9. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett, személyes adatok újságírás céljából történő kezelésének minősülnek az alapügybelihez hasonló körülmények, azaz a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való elkészítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

49 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében valamely irányelv rendelkezéseit az irányelv céljára és rendszerére figyelemmel kell értelmezni (2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

50 E tekintetben a 95/46 irányelv 1. cikkéből kitűnik, hogy az irányelv célja, hogy a tagállamok - miközben a személyes adatok szabad mozgását lehetővé teszik - biztosítsák a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak a védelmét az említett adatok kezelése tekintetében. E cél azonban csak annak figyelembevételével érhető el, hogy az említett alapvető jogokat bizonyos mértékben össze kell egyeztetni az alapvető véleménynyilvánítás szabadságával. Ezen irányelv (37) preambulumbekezdése pontosítja, hogy az irányelv 9. cikkének célja két alapvető jognak, azaz egyrészről a magánélet védelmének, másrészről a véleménynyilvánítás szabadságának az összeegyeztetése. Ez a feladat a tagállamokra hárul (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 52-54. pont).

51 A Bíróság már megállapította, hogy annak figyelembevétele érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága milyen nagy jelentőséggel bír valamennyi demokratikus társadalomban, az erre vonatkozó fogalmakat - köztük az újságírást - tágan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 56. pont).

52 Ily módon a 95/46 irányelv előkészítő munkálataiból kitűnik, hogy az ezen irányelv 9. cikkében előírt mentességek és eltérések nemcsak a médiavállalkozásokra, hanem valamennyi, újságírói tevékenységet végző személyre alkalmazandók (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 58. pont).

53 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy "újságírói tevékenységek" azok a tevékenységek, amelyek célja, hogy információkat, véleményeket vagy eszméket tegyenek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, bármilyen is legyen a továbbítás módja (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 61. pont).

54 Noha a kérdést előterjesztő bíróság feladata vizsgálni azt, hogy a jelen ügyben a személyes adatok S. Buivids általi kezelése megfelel-e ennek a célnak, a Bíróság megadhatja ennek a bíróságnak az általa elvégzendő értékeléshez szükséges értelmezési szempontokat.

55 Ily módon, a Bíróságnak a jelen ítélet 52. és 53. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, nem tűnik úgy, hogy az a körülmény, hogy S. Buivids - szakmáját tekintve - nem újságíró, kizárhatja, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozzon a szóban forgó videófelvétel elkészítése, valamint annak egy olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

56 Közelebbről: az, hogy S. Buivids egy ilyen internetes oldalon - a jelen ügyben a www.youtube.com oldalon - tette hozzáférhetővé ezt a videófelvételt, önmagában nem foszthatja meg ezt a személyesadat-kezelést attól a minősítéstől, hogy arra a 95/46 irányelv 9. cikke értelmében vett, "kizárólag újságírás céljából" került sor.

57 Figyelembe kell ugyanis venni a távközlési és információterjesztési eszközök fejlődését és elterjedését. A Bíróság ily módon már megállapította, hogy annak értékelésekor, hogy "kizárólag újságírás céljából" folytatott tevékenységről van-e szó, nem meghatározó az - a papírhoz vagy a hertzhullámokhoz hasonló hagyományos, vagy az internethez hasonló elektronikus - információhordozó, amelynek segítségével a kezelt adatokat továbbítják (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 60. pont).

58 Mindemellett - amint arra lényegében a főtanácsnok indítványának 55. pontjában rámutatott - nem lehet úgy tekinteni, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos, az interneten közzétett bármely információ az "újságírási tevékenységek" fogalmába tartozik, és ezen a címen vonatkoznak rá a 95/46 irányelv 9. cikkében előírt mentességek és eltérések.

59 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó videóból kitűnik-e, hogy a videófelvétel elkészítésének és közzétételének kizárólagos célját információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 62. pont).

60 E célból a kérdést előterjesztő bíróság többek között azt veheti figyelembe, hogy S. Buivids álláspontja szerint a szóban forgó videót azért tette közzé egy internetes oldalon, hogy felhívja a társadalom figyelmét a rendőrség által az S. Buivids vallomástételekor alkalmazott, állítólagosan jogellenes gyakorlatokra.

61 Pontosítani kell ugyanakkor, hogy a 95/46 irányelv 9. cikke alkalmazhatóságának nem feltétele e gyakorlatok jogellenességének megállapítása.

62 Ezzel szemben, amennyiben bebizonyosodik, hogy nem információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte a videófelvétel elkészítésének és közzétételének kizárólagos célját, nem lehet úgy vélni, hogy az alapügyben szóban forgó személyesadat-kezelésre "kizárólag újságírás céljából" került sor.

63 Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelv 9. cikkében előírt mentességeket és eltéréseket kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azok szükségesnek bizonyulnak két alapvető jog, azaz a magánélet védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog összeegyeztetéséhez (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 55. pont).

64 Ily módon e két alapvető jog közötti egyensúly megteremtése érdekében a magánélethez való alapvető jog védelme megköveteli, hogy a 95/46 irányelv II., IV. és VI. fejezetében előírt, az adatok védelmével kapcsolatos eltérések és korlátozások a feltétlenül szükséges határokon belül maradjanak (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-iSatakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 56. pont).

65 Emlékeztetni kell arra, hogy a Chartának a magán- és a családi élet tiszteletben tartásával kapcsolatos 7. cikke a Rómában 1950. november 4-én aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 8. cikkének (1) bekezdésében biztosítottaknak megfelelő jogokat tartalmaz, valamint hogy ily módon a Charta 52. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Charta 7. cikkének tartalmát és hatályát az EJEE 8. cikke - Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatában értelmezett - (1) bekezdésének tartalmával és hatályával azonosnak kell tekinteni (2015. december 17-iWebMindLicenses, C-419/14, EU:C:2015:832, 70. pont). Ugyanez a helyzet a Charta 11. cikke és az EJEE 10. cikke esetében (lásd ebben az értelemben: 2016.május 4-iPhilip Morris Brands és társai ítélet, C-547/14, EU:C:2016:325, 147. pont).

66 E tekintetben ebből az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog közötti egyensúly megteremtése céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága kialakította a figyelembe veendő releváns kritériumokat, többek között a közérdekű vitához való hozzájárulást, az érintett ismertségét, a tudósítás tárgyát, az érintett korábbi magatartását, a közzététel tartalmát, formáját és következményeit, az információk megszerzésének módját és körülményeit, valamint helytállóságukat (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2017. június 27., Satakunnan Markkinapörssi Oy és Satamedia Oy kontra Finnország, CE:ECHR:2017:0627JUD000093113, 165. §). Hasonlóképpen figyelembe kell venni azt, hogy az adatkezelő elfogadhat a magánélethez való jogba való beavatkozás terjedelmének mérséklését lehetővé tévő intézkedéseket.

67 A jelen ügyben a Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy nem zárható ki, hogy a szóban forgó videófelvétel elkészítése és közzététele - amelyekre anélkül került sor, hogy az érintetteket tájékoztatták volna e videófelvétel elkészítéséről és annak céljairól - ezen érintettek, azaz az ebben a videóban látható rendőrtisztek magánéletének tiszteletben tartásához való alapvető jogba történő beavatkozást képez.

68 Ha bebizonyosodik, hogy információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte a videófelvétel elkészítésének és közzétételének kizárólagos célját, a kérdést előterjesztő bíróság feladata értékelni azt, hogy a 95/46 irányelv 9. cikkében előírt mentességek és eltérések szükségesnek bizonyulnak-e a magánélet védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságára irányadó szabályok összeegyeztetéséhez, valamint hogy ezek a mentességek és eltérések a feltétlenül szükséges határokon belül maradnak-e.

69 A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 9. cikkét akként kell értelmezni, hogy akkor minősülhetnek az e rendelkezés értelmében vett, személyes adatok kizárólag újságírás céljából történő kezelésének az alapügybeli körülmények, azaz a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való elkészítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára, ha az említett videóból kitűnik, hogy a videófelvétel elkészítésének és közzétételének célját kizárólag információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

A költségekről

70 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkét akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozik a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való elkészítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára.

2) A 95/46 irányelv 9. cikkét akként kell értelmezni, hogy akkor minősülhetnek az e rendelkezés értelmében vett, személyes adatok kizárólag újságírás céljából történő kezelésének az alapügybeli körülmények, azaz a rendőrkapitányságon videófelvételnek egy vallomástétel során a rendőrtisztekről való elkészítése, valamint az ekként felvett videó közzététele olyan internetes videómegosztó oldalon, amely videók küldését, megtekintését és megosztását teszi lehetővé a felhasználók számára, ha az említett videóból kitűnik, hogy a videófelvétel elkészítésének és közzétételének célját kizárólag információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: lett.