A Székesfehérvári Törvényszék P.20516/2015/15. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bíró: Gieszné dr. Boda Orsolya

Székesfehérvári Törvényszék

10.P. 20.516/2015/15. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a személyesen eljáró felperes neve(felperes címe) felperesnek, - a ... kormánytisztviselő által képviselt I.r. alperes neve (cím) I.r., valamint a Jogi Képviseleti Osztály, ügyintéző neve (cím) által képviselt II.r. alperes neve (II.rendű alperes címe) II.r. alperes ellen közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, államnak külön felhívásra fizessen meg 60.000,- (Hatvanezer) Ft kereseti illetéket.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a Székesfehérvári Törvényszéken 4 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi (Pp. 251. §);

- másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn, illetve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése (252. § (1) és (2) bekezdése);

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték;

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselet kötelező továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet (Pp. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja; 73/B. § (1) és (2) bekezdése).

I n d o k o l á s:

A felperes a ... Körzeti Földhivatalnál a Helyiség neve 1 helyrajzi szám 1 helyrajzi számú, megszűnt ingatlanra vonatkozóan a személyi adatainak átvezetése iránt nyújtott be kérelmet 2011. január 20.-án. A körzeti földhivatal a 2011. március 17.-én kelt, 31.283/2/2011. számú végzésével a kérelmet elutasította arra tekintettel, hogy az helyrajzi szám 2 számú tulajdoni lapon szereplő bejegyzés alapjául szolgáló okirat, valamint a jelenleg Helyiség neve 1 helyrajzi szám 3 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó földhivatali nyilvántartás alapján megállapítást nyert, hogy ezen az ingatlanon a felperes tulajdonjoggal nem rendelkezik.

Az elsőfokú közigazgatási szerv a végzése indokolásában levezette az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos változásokat.

A felperes az elsőfokú végzés ellen fellebbezést nyújtott be, és a I.r. alperes Földhivatala Hivatalvezetője a 2011. május 13.-án kelt, 30.706/2011. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes a másodfokú közigazgatási határozattal szemben keresetet nyújtott be, melyet először a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K. 26.912/2011/26. számú ítéletével bírált el és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a már nem létező Helyiség neve 1 helyrajzi szám 1 helyrajzi számú ingatlannal kapcsolatban kérte az adatváltozás átvezetését, a közigazgatási hatóság pedig azt állapította meg a kérelem elbírálásakor, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a felperes ennek az ingatlannak nem tulajdonosa, a felperes lakcímét érintő adatváltozás átvezetésének nem volt helye.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a Kfv. III. 37.430/2012/13. számú végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte, mert azt állapította meg, hogy az eljáró bíróságnak hivatalból is vizsgálnia kellett volna, ha a hatóság téves döntési formát alkalmazott. A hatóságnak végzés formájában kellett volna döntenie, melyet a bíróságnak észlelnie kellett volna és a végzés felülvizsgálatára irányadó nem peres eljárás szabályai szerint kellett volna eljárnia.

A megismételt eljárásban a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 12.Kpk. 27.574/2013/3. sorszámú végzésével a kérelmező, jelen per felperese kérelmét elutasította 2013. szeptember 25.-én.

A végzés indokolásában hangsúlyozta, hogy a nem peres eljárás tárgya kizárólag az elsőfokú közigazgatási hatóság 31.283/2/2011. számú végzése, valamint az ezt helybenhagyó másodfokú közigazgatási döntés. Az eljárásnak nem tárgya Helyiség neve 1 Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonjogának bejegyzéséről szóló 41.640/1991.12.12. számú határozata. Miután törlési és kiigazítási per kizárólag a polgári bíróság előtt indítható, ezért a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a kérelmező tulajdonjogát megállapítsa és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapotot visszaállítsa.

Rögzítette, hogy a kérelmező a már nem létező Helyiség neve 1 helyrajzi szám 1 helyrajzi számú ingatlannal kapcsolatban kérte az adatváltozás átvezetését. A közhiteles nyilvántartás szerint azonban kérelmező ezen ingatlannak nem tulajdonosa, így a kérelmező lakcímét érintő adatváltozás átvezetésének sem volt helye. A szóban forgó ingatlan ugyanis a Helyiség neve 1 zártkerti helyrajzi szám 3 helyrajzi számú, 2027 m2 nagyságú ingatlannak felel meg, melynek kizárólagos tulajdonosa Helyiség neve 1 Város Önkormányzata 1991. december 12.-i ranghelyen.