A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20065/2017/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Sághy Levente

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.065/2017/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sós Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... kormánytisztviselő által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) I. rendű és az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (1363 Budapest, Pf. 24., ügyintéző: ...) által képviselt Budapest Környéki Törvényszék (1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.) II. rendű alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 1. napján meghozott 10.P.20.516/2015/15. számú ítélete ellen a felperes részéről 17., 19., 21. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes 5000 (ötezer) forint másodfokú eljárásban felmerülő költség 15 napon belüli megfizetésére köteles a II. rendű alperes javára.

A felperes köteles megfizetni az állam külön felhívására 80.000 (nyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes jogszerűtlenül utasította el a B. zártkerti ... helyrajzi számú ingatlanán lakcímadataiban bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelmét, illetőleg az első- és másodfokú közigazgatási hatóságok határozataik indokolásában nem megfelelő következtetéseket vontak le az ingatlan-nyilvántartás ingatlanát érintő változásaiból.

A II. rendű alperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata során nem megfelelő jogszabályokat alkalmazva, jogszerűtlen módon indokolta határozatát, az abban foglalt tényállási elemek a valóságot nem fedik.

Az alperesek jogellenes döntése következtében a felperes egészségi állapota megromlott, ezért fejenként 200.000-200.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelesek. A felperes hangsúlyozta, hogy vagyoni kártérítés iránti igénye nincs az eljárásban.

A felperes keresetében annak megállapítását is kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, mely szerint a B. ... helyrajzi számú ingatlanon jelenleg is résztulajdonjoga áll fenn.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a felperes nem tulajdonosa a B. zárkerti ... helyrajzi számú ingatlannak, ezért a közigazgatási eljárásban, illetőleg a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálati szakában a lakcímadataiban bekövetkezett változás átvezetésére nem volt lehetőség.

A földhivatali eljárások során az első- és másodfokú hatóság döntései nem voltak jogellenesek, a régi Ptk. 349. §-ban foglalt feltételek fennállása nem állapítható meg. A közigazgatási hatóságok a rendelkezésükre álló adatok alapján a tulajdoni helyzetet megfelelően vizsgálták és ennek során azt kellett szem előtt tartaniuk, hogy alapos lehet-e a felperes lakcímadatok vonatkozásában előterjesztett átvezetési kérelme a kialakult ingatlan-nyilvántartási helyzet szerint.

A II. rendű alperes ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy egységes a bírósági gyakorlat abban a körben, mely szerint a fél számára kedvezőtlen döntés és annak indokolása önmagában nem alapozhat meg kártérítési igényt. Mindemellett a felperes azt sem bizonyította a perben, hogy a hivatkozott határozatok folytán bármilyen egészségkárosodást szenvedett volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 20.000 forint perköltséget, az állam külön felhívására pedig 60.000 forint le nem rótt eljárási illetéket.

Ítéletének indokolása szerint - utalva a Pp. 123. §-ban foglaltakra - a felperes megállapítási keresetét azért találta alaptalannak, mert a felperes az eljárásban nem valószínűsítette, hogy milyen, az alperesekkel szemben fennálló joga megóvása érdekében szükséges annak megállapítása, hogy a B. ... helyrajzi számú ingatlannak ő valójában résztulajdonosa. Ilyen jellegű tulajdonjog megállapítása iránti igény, illetve annak megállapítása az alperesekkel szemben nem érvényesíthető.

Mindemellett az I. és II. rendű alperesek előtt közigazgatási eljárás, illetve közigazgatási nemperes eljárás tárgya közigazgatási határozatok jogszerűségének kérdése volt. Az I. rendű alperes .../2011. sz. végzésében tényszerűen levezette, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján a felperes által előterjesztett igény teljesíthető-e. Mivel a fennálló ingatlan-nyilvántartási tényhelyzet alapján ilyen jellegű kérelem nem foghatott helyt, ezért az I. rendű alperes, illetőleg elsőfokú hatósága csak a felperes által sérelmezett irányú döntést hozhatta meg. A II. rendű alperes .... sz. 2013. szeptember 25-én kelt végzésével pedig a felperes számára részletes tájékoztatást nyújtott abban a körben, hogy mivel a fennálló ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kérelme nem teljesíthető - az általa feltüntetett helyrajzi számú ingatlanon már nem áll fenn tulajdona -, keresettel kérheti a bíróságtól a tulajdonát sértő bejegyzés törlését és a jogsértés bizonyítottsága esetén az eredeti állapot visszaállítását.

A felperes igényének megfelelő marasztalási keresetet tehát a polgári bíróságon kell előterjesztenie, csak ezt követően van lehetősége arra, hogy az általa feltüntetett helyrajzi számú ingatlanon megtörténjék a személyi adatok átvezetése. Az I. rendű alperes és II. rendű alperes határozatában, azok indokolásában foglalt levezetések a tényszerű ingatlan-nyilvántartási helyzetet tükrözték, jelen peres eljárásban nem nyílhatott lehetőség arra, hogy az elsőfokú bíróság a határozatok indokolását illetően azok jogszerűtlensége vonatkozásában álláspontot fejtsen ki. A felperes kérelme adatátvezetésre irányult, a közigazgatási hatóság és a II. rendű alperes e kérdésben döntöttek - a II. rendű alperes megfelelően helyezkedett arra az álláspontra, hogy az adatátvezetés iránti kérelem ügyében a közigazgatási szerv döntése jogszerű volt.

Az elsőfokú bíróság az I. és II. rendű alperesek magatartását határozataik vonatkozásában jogellenesnek nem találta, így a felperes egészségromlás miatt előterjesztett nem vagyoni kártérítés iránti igényét sem találta alaposnak. Részletesebb bizonyítást a nem vagyoni kártérítési igények tekintetében az előzőek miatt sem folytatott le.

A per tárgyának értékét arra tekintettel, hogy a felperes megállapítási, illetőleg az I-II. rendű alperesekkel szemben 200.000-200.000 forint nem vagyoni kártérítési igény iránti kérelmet is előterjesztett, összesen 1.000.000 forintban állapította meg.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Fellebbezésében az első fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, tárgyalás tartása nélkül. Fellebbezése indokolása szerint a bíróság ítéletével tévesen jelölte meg a per tárgyát, mert a kereset tárgya nem a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítésére irányult, hanem a felperes az alperesek közhatalmi felelősségének megállapítását kérte.