A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30267/2014/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 10. §, 13. §] Bírók: Antal Regina, Drávecz Margit Gyöngyvér, Réthy Edit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.30.267/2014/22.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Bagi Gyula ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve (cím.) , II.rendű felperes neve (cím.) , III.rendű felperes neve (cím.) és III.rendű felperes neve (cím.) IV.r. felpereseknek, a dr. Cselényi-Nagy Szabolcs jogtanácsos (hivatkozási szám: BPD-005/0182-9/2013.) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal (cím) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Rajkai Balázs ügyvéd (cím.) által képviselt I. rendű alperesi beavatkozó (cím) képviseli Csaba Ildikó ügyvezető)és a dr. Berényi Viktor ügyvéd (cím) által képviselt II. rendű alperesi beavatkozó (cím) beavatkoztak, meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az I-IV.r. felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi az I-IV.r. felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek és az I.r. alperesi beavatkozónak fejenként 25.000-25.000.- (huszonötezer-huszonötezer) forint, valamint a II.r. alperesi beavatkozónak 15.000.- (tizenötezer) forint áfát is magában foglaló perköltséget, továbbá az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a magyar államnak 30.000.- (harmincezer) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt tételes kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

I.

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a .... számú ítéletében az alábbi előzményi tényállást állapította meg:

A ... - a jegyző megbízásából - (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) I.r. alperesi beavatkozó kérelmére a ... szám alatti pince+földszint+2 emelet+tetőtér szintszámú, 4 lakásos lakóház építésére építési engedélyt adott az I.r. alperesi beavatkozó részére.

Az elsőfokú építésügyi hatóság határozata az alperesi jogelőd 2010. augusztus 30. napján kelt határozatával emelkedett jogerőre.

A perbeli ingatlan 985 m2 területű, az ingatlanra vonatkozóan a ... önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) van érvényben, amely szerint az ingatlan ... építési övezetben fekszik, ahol a legnagyobb beépítettség 20 %, a szintterületi mutató határértéke 0,6 %, kizárólag a tetőtérben 0,15 %, kisebb zöldfelület 65 %, legnagyobb építménymagasság 19,5 méter.

A jogerős határozattal szemben benyújtott keresetükben a felperesek jogszabálysértésként jelölték meg az OTÉK ... § (2) bekezdését, az Étv. 18. § (2) bekezdését arra hivatkozással, hogy a perbeli ingatlan a kivételes engedélyezési helyzet áll fenn. Ezen túlmenően kifogásolták, hogy az azonos helyzetű építési telkek nem azonos módon kerültek elbírálásra, az OTÉK 7. §-ában foglaltak figyelembevételével. Előadták, hogy a HÉSZ 35. §-a szerint az ingatlan nem .... beépítési övezetbe, hanem az .... övezetbe tartozik. Kifejtették, hogy az OTÉK 45. §-ába ütköző módon történt a tereprendezés, a terepszint megemelésre került. Hivatkoztak továbbá a HÉSZ 30. § (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint tömbvizsgálattal meg kell állapítani a beépítésre jelölt telkeken építhető maximális lakásszámot. Kifogásolták, hogy az OTÉK 81. §-a szerint az OTÉK 1. számú melléklet 66., 80., 101. pontban foglalt tetőtér fogalom meghatározásnak az épület legfelső szintje nem felel meg, így a legfelső szint is emeletnek és nem tetőtérnek minősül. Ezen túlmenően előadták, hogy a beavatkozó olyan építészeti megoldásokat alkalmaznak, amellyel kikerülik, kijátsszák az építésügyi jogszabályokat.

A Fővárosi Bíróság a .... számú jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az elsőfokú bíróság felperesek keresetét részben találta alaposnak, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a beépítésre jelölt telkeken építhető lakásszámok vonatkozásában nem került megfelelő módon alkalmazásra a HÉSZ 30. § (2) bekezdése, amely szerint a tömbvizsgálatnak kell megelőznie azt, hogy a tervezett épület a telektömbön belül szintszámában a környezetében kirívó-e, megfelel-e az illeszkedés követelményeinek. Ebben a kérdésben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, és előírta, hogy a megismételt eljárásban a HÉSZ 30. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő bizonyítást le kell folytatni, és a ... által elkészített tömbvizsgálat eredményével igazolni kell az ingatlanon építhető megengedett lakásszámot, és összevetni a tervezett négy lakással. A jogerős ítélet indokolása kifejtette továbbá, hogy a kereset a további részeiben nem megalapozott, az övezeti besorolása, beépítési paraméterek, a beavatkozó által megtartásra került. A további jogszabálysértés megjelölések nem voltak megalapozottak, a becsatolt más hatósági határozatokkal ügyazonosság nem állt fenn, a paramétereken belüli, a felperesek által sérelmezett úgynevezett trükkös építészeti megoldások jogszerű jellegét pedig a közigazgatási adatok nem igazolták vissza, a felperesek annak bizonyítására szakértői bizonyítást sem vettek igénybe.

A megismételt eljárás során hozta meg az alperes 2012. május 24. napján a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát képező jogerős határozatát, amellyel helybenhagyta a megismételt eljárás során hozott elsőfokú építési hatóság által meghozott határozatot.

A felperesek ezen jogerős határozattal szemben újból keresetet nyújtottak be a bírósághoz, amelyben már a korábbi jogerős ítélettel befejezett, perben előterjesztett kereseti kérelmüket lényegében megismételték az építménymagasság, szintszám, a földfeltöltés, valamint az építésügyi előírások kijátszását szolgáló megoldások vonatkozásában. Kifogásolták, hogy a bíróság a korábbi eljárásban nem vizsgálta a tervdokumentáció konkrét jogszabálysértéseit, azokat érdemben nem döntötte el, indokolásában nem vezette le, hogy azokat miért nem találja jogszabálysértőnek.

Az eljárt bíróság a rendelkező részben írt jogerős ítéletével az alperes határozatát ismételten hatályon kívül helyezte, és az alperest kizárólag a HÉSZ 30. § vizsgálata körében új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása tartalmazta, hogy a felperesek keresete részben alapos, részben pedig alaptalan volt.

A jogerős ítélet hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) jelenlegi 109. § (3) bekezdésében foglaltakra, amely szerint közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti a megismételt eljárás és határozathozatal során a közigazgatási szervet és a határozat meghozatala során annak megfelelően köteles eljárni. Kifejtette a bíróság, hogy a közigazgatási perben hozott ítélet jogereje több fontos következménnyel együtt, melyek a következők: a közigazgatási hatóságnál ugyanabban az ügyben, azonos tényállás mellett a bíróság által elrendelt megismételt eljárás kivételével nincs helye új eljárásnak. A megismételt eljárásban a hatóságot köti a bíróság határozatának rendelkező és indokolási része, és az abban foglalt jogértelmezés és a határozathozatal során köteles annak figyelembevételével eljárni.