A Kúria Kfv.38050/2014/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 109. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A megismételt közigazgatási eljárásban a hatóságot köti a bíróság iránymutatása, melyről az új határozata indokolásában számot kell adnia, ezt a kötelezettséget a közigazgatási perben eljáró bíróság sem mellőzheti.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.38.050/2014/8.szám

A Kúria a Bagi & Bérces & Mátyás Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Bagi Gyula ügyvéd) által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. felpereseknek (valamennyien: cím), a Dr. ... jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (1052 Budapest, Váci utca 62-64.) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a Rajkai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Rajkai Balázs ügyvéd) által képviselt I.r. Alperesi Beavatkozó (cím) I.r. és a Dr. Berényi Viktor ügyvéd (cím) által képviselt II.r. Alperesi Beavatkozó (cím) II.r. alperesi beavatkozó, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 23. napján kelt 10.K.30.267/2014/22. számú jogerős ítélete ellen az I-IV.r. felperesek által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.30.267/2014/22. számú ítéletét, valamint az alperes BPD-002/00866-9/2013. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, az I.r. és a II.r. alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg a felpereseknek 60.000 (hatvanezer) forint együttes elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint együttes felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú építésügyi hatóság az I.r. alperesi beavatkozó kérelmére a ... szám alatti ingatlanon pince + földszint + 2 emelet + tetőtér szintszámú, 4 lakásos lakóház építésére 2010. május 7. napján kelt VI.493-5/2010. számú határozatával az engedélyt megadta.

Az elsőfokú építésügyi hatóság határozata az alperesi jogelőd 2010. augusztus 30-án kelt határozatával emelkedett jogerőre.

A perbeli ingatlan 985 m2 területű, az ingatlanra vonatkozóan a 2/2007.(I.18.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) van érvényben, amely szerint az ingatlan L3-II-04 építési övezetben fekszik, ahol a legnagyobb beépítettség 20%, a szintterületi mutató határértéke 0,6%, kizárólag a tetőtérben 0,15%, a legkisebb zöldfelület 65%, a legnagyobb építménymagasság 19,5 méter.

A jogerős határozattal szemben benyújtott keresetükben a felperesek jogszabálysértésként jelölték meg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 31.§ (2) bekezdését, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 18.§ (2) bekezdését arra hivatkozással, hogy a perbeli ingatlanon kivételes engedélyezési helyzet áll fenn. Ezen túlmenően kifogásolták, hogy az azonos helyzetű építési telkek nem azonos módon kerültek elbírálásra az OTÉK 7.§-ában foglaltak figyelembevételével. Előadták, hogy a HÉSZ 35.§-a szerint az ingatlan nem L3-II-04 beépítési övezetbe, hanem L3-II-02 övezetbe tartozik, tekintettel arra, hogy a telekméret 1000 m2-nél kisebb. Kifejtették, hogy az OTÉK 45.§-ába ütköző módon történt a tereprendezés, a terepszint megemelésre került. Hivatkoztak továbbá a HÉSZ 30.§ (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint tömbvizsgálattal kell megállapítani a beépítésre jelölt telkeken építhető maximális lakásszámot. Kifogásolták, hogy az OTÉK 81.§-a szerint az OTÉK 1. számú melléklet 66., 80. és 101. pontban foglalt tetőtér fogalom meghatározásnak az épület legfelső szintje nem felel meg, így a legfelső szint is emeletnek és nem tetőtérnek minősül. Ezen túlmenően előadták, hogy a beavatkozók olyan építészeti megoldásokat alkalmaznak, amellyel kikerülik, kijátsszák az építésügyi jogszabályokat.

A Fővárosi Bíróság a 10.K.35.191/2010/27. számú jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét részben találta alaposnak, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a beépítésre jelölt telkeken építhető lakásszámok vonatkozásában nem került megfelelő módon alkalmazásra a HÉSZ 30.§ (2) bekezdése, amely szerint tömbvizsgálatnak kell megelőznie azt, hogy a tervezett épület a telektömbön belül szintszámában a környezetében kirívó-e, megfelel-e az illeszkedés követelményeinek. Ebben a kérdésben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, és előírta, hogy a megismételt eljárásban a HÉSZ 30.§ (2) bekezdése szerinti kiegészítő bizonyítást le kell folytatni, és a Főépítészi Iroda által elkészített tömbvizsgálat eredményével igazolni kell az ingatlanon építhető megengedett lakásszámot, majd azt össze kell vetni a tervezett négy lakásszámmal. A jogerős ítélet indokolása kifejtette továbbá, hogy a kereset a további részeiben nem megalapozott, az övezeti besorolás, a beépítési paraméterek a beavatkozók által megtartásra kerülnek. A további jogszabálysértés megjelölések nem voltak megalapozottak, a becsatolt más hatósági határozatokkal ügyazonosság nem állt fenn, a paramétereken belüli, a felperesek által sérelmezett úgynevezett trükkös építészeti megoldások jogellenes jellegét pedig a közigazgatási adatok nem igazolták vissza, a felperesek annak bizonyítására szakértői bizonyítást sem vettek igénybe.