A Fővárosi Törvényszék K.34972/2009/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. §, 25. §, 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 15. §] Bíró: Réthy Edit

Fővárosi Bíróság

18.K.34.972/2009/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Sárossi Andrea ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , dr. Dudás Gábor ügyvéd (cím.) által képviselt dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos (cím.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Felperes 2008-ban a lakásszövetkezethez tartozó lakótelepi panellakások lépcsőházi bejáratánál, annak belső terében, a szövetkezet tulajdonában álló területen térfigyelő-biztonsági kamerarendszer kiépítését kezdte meg, azaz képrögzítésre alkalmas kamerákat szerelt fel. Felperesi Közgyűlés ezt, a 2008. május 29-én tartott évi rendes közgyűlésének 3. napirendi pontjában, mint a szövetkezet 2008. évi műszaki tervét megtárgyalta, és nyílt szavazással 235 igen és 198 nem szavazattal két tartózkodás mellett elfogadta 6/2008.05.29. számú határozatként.. A technikai részletek szerint a felvételek zárt rendszerben kerülnek rögzítésre (nincs olyan személy aki a felvételeket állandóan figyeli) időszakosan, három naponként törlésre, és csak akkor kerülnek felhasználásra, megtekintésre, ha erre szükség van (pl:bűncselekmény történik).

Állampolgári panaszbeadvány alapján alperes 2008. november 27-én levéllel és egyben állásfoglalást tartalmazó tájékoztatással fordult a felperes elnökéhez, melyben az Avtv. szabályaira utalva kifejtette, hogy adatkezelésre történő felhatalmazáshoz minden tulajdonos hozzájárulása szükséges és adatkezelési szabályzatban kell rögzíteni az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket. Felszólította felperest a jogellenes adatkezelés megszüntetésére, a már kiépített rendszer leszerelésére, valamint tájékoztatásra.

Felperes bejelentését követően alperes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban:Avtv.) 29.§-a alapján a nyilvántartási azonosító szám megküldésével az adatkezelést nyilvántartásba vette 2009. január 30-án. A nyilvántartási azonosító (...) megküldésével kijelölte az elnököt adatkezelési feladatokra.

Alperes 2009. február 13-án felperest levélben arról tájékoztatta, hogy a nyilvántartásba vételtől függetlenül álláspontja szerint a közgyűlési többség nem elegendő törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezeléshez. Felperes 2009. március 1-től szabályzatot alkotott a képrögzítéses lépcsőházi kamerarendszer működtetéséről.

Újabb panaszbejelentést, valamint 2009. május 21-én a felperes és alperes képviselőivel tartott helyszíni szemlét követően (melyről a következő napon emlékeztető készült) az alperes a 2009. szeptember 9-én kelt 467/K/2009-3. számú határozatával megtiltotta a jogellenesen felszerelt kamerák üzemeltetését, valamint elrendelte a már összegyűlt személyes adatok törlését az Avtv. 25.§ (4) bekezdés alapján. Határozatában az Avtv. 2. és 3.§-a alapján hivatkozott a személyes adat, valamint adatkezelés fogalmára, e körben arra, hogy személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvényi felhatalmazás alapján, illetve helyi önkormányzat rendelete alapján kezelhető. A perbeli esetben törvényi felhatalmazás, valamint az érintettek, így minden érintett lakó hozzájárulása hiányában a felperes tevékenysége jogellenes adatkezelésnek minősül, ezért rendelte el a szükséges intézkedéseket.

Felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és alperes új eljárásra kötelezését kérte. A peres felek között lefolytatott levelezésekre utalva és azt csatolva arra hivatkozott, hogy a társasházra és szövetkezeti ingatlanra vonatkozó tulajdonjogi, tulajdonosi struktúra különbözőségét az alperes nem vette figyelembe. A kamerarendszer megfelel mind az adatvédelmi törvényben foglaltaknak, mind a személyiségi joghoz fűződő jogszabályi előírásoknak, a tulajdonosok 99 %-a örült a felszerelésnek, nagyobb biztonságban érezték magukat, a bűnügyi statisztika számszerűen és kimutathatóan javult, és a helyi rendőrhatósággal is kialakult egy szabályos és törvényesen működő együttműködés.

Alperes ellenkérelmének megismerését követően arra is hivatkozott, hogy a kamerák a lakásszövetkezet tulajdonában lévő területen (kizárólag a bejárati lépcsőházban) kerültek elhelyezésre, erről a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (továbbiakban: Lsztv.) értelmében a Közgyűlésnek joga volt dönteni, a Közgyűlés pedig szabályosan döntött ebben a kérdésben. A lakók, mint érintett személyek nyilatkozhattak és szavazhattak a felkínált lehetőségről, önrendelkezési joguk nem csorbult, jelentős többséggel meg is szavazták a biztonsági kamerák működtetését. Tévesnek tartotta azt az alperesi értelmezést, amely szerint az egyes érintett személyek önrendelkezési jogát a Közgyűlés elvonja, kifejtette, hogy a Közgyűlés olyan fórum, ahol az egyes tulajdonosok álláspontjukat kifejthetik, ez azonban a közgyűlési döntésben vagy határozatban összegződik. Az Avtv. 1.§ (2) bekezdésében megfogalmazottakat, amely szerint a törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet ha az Avtv. azt kifejezetten megengedi, úgy értelmezte, hogy az Avtv. 3.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett hozzájárulása azzal teremtődött meg, hogy közgyűlési határozat (döntés) formájában hozzájárultak.

Álláspontja szerint a 3.§ (1) bekezdés b) pontja is teljesült, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat hivatalos lapjában újabb kispesti térfigyelő kamerák felszereléséről döntött a Városüzemeltetési és Közbiztonsági Bizottság. Továbbá egyes közterületeken is további kamerák elhelyezésére kerül sor a Bizottság javaslata alapján, valamint a kispesti térfigyelő program keretében. A per folyamán hivatkozott még az Alkotmányban szabályozott alapjogokra (tulajdon és vagyonvédelem).

Alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte, valamint perköltséget. Részletesen idézte az Avtv. 1. és 3.§-aiban foglaltakat, arra hivatkozott, hogy az 1.§ (1) bekezdése alapelvként fogalmazza meg, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, a (2) bekezdés pedig a törvény kogens jellegét deklarálja annak kimondásával, hogy a törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A 3.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a személyes adatai felett mindenki személyesen jogosult rendelkezni, ez pedig csak törvény kifejezett rendelkezésével korlátozható. A vonatkozó ágazati jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést a kamerák létesítésére vonatkozó felhatalmazásra, ezért ilyen kamerarendszer, megfigyelőrendszer kiépítésére csak az érintettek egybehangzó akaratnyilvánítása, hozzájárulása mellett kerülhet sor, jogszabályi rendelkezés hiányában a közgyűlés határozata nem pótolhatja az érintettek személyes nyilatkozatát. Utalt arra is, hogy a közgyűlési szavazási eredmény ismeretében is az állapítható meg, hogy jelentős számú lakó tiltakozott a kamerák telepítése ellen. A per folyamán kifejtette, hogy az Avtv. értelmében személyes adatnak minősülő képmás rögzítése önmagában már adatkezelés, ez pedig a jogszabály szerint csak abban az esetben valósulhat meg, ha az érintett hozzájárul. Nem vitatta, hogy a jogi szabályozás nagyobb létszámú lakóközösségek tekintetében hiányos, azonban arra hivatkozott, hogy alperesnek a jelenleg hatályos jogszabály szerint kell eljárni, törvényi felhatalmazása alapján kötelezte felperest a határozatban foglaltak szerint.