A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39022/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 3. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kaszainé dr. Mezey Katalin

Kfv.II.39.022/2011/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sárossi Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Dudás Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen adatvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. október 20. napján kelt 18.K.34.972/2009/12. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 13. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 18.K.34.972/2009/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság 18.K.34.972/2009/12. sorszámú, 2010. október 20. napján kelt ítéletében a felperes keresetét az alperes 467/K/2009-3. számú határozat felülvizsgálata körében elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás indokolása szerint az alperes a keresettel felülvizsgálni kért határozatában megtiltotta a felperes részére a jogellenesen felszerelt kamerák üzemeltetését és elrendelte a már összegyűjtött személyes adatok törlését. Kötelezte továbbá a felperest, hogy a megszüntetésről szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát a lakásszövetkezet elnöksége a kézhezvételt követő 30 napon belül juttassa el alpereshez. A határozat ellen benyújtott keresetet az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak. Hivatkozott a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 1/A.§ (1) bekezdésére, mely szerint a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik. Az Avtv. 2.§ értelmező rendelkezései, valamint a 3.§ (1) bekezdés alapján azt állapította meg, hogy a közösség által használt bejárati ajtón történő ki- és bemenetellel kapcsolatban történt képfelvétel olyan személyes adat, amely alapján a személy azonosítható. Az Avtv. fogalommeghatározásából következik, hogy valamely személy képmásának a rögzítése, valamely személyről képfelvétel készítése, annak meghatározott célból történő rögzítése adatkezelésnek minősül, amely adatkezeléshez az érintett határozott és félreérthetetlen hozzájárulására van szükség. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy sem az Avtv., sem a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás semmilyen formában nem tartalmaz a lakóközösség védelme érdekében szükséges biztonsági rendszerekre (kamerarendszer) vonatkozó olyan szabályozást, amely a személyes adatokat érinti, vagy érintheti. Tény, hogy a közgyűlés a lakásszövetkezet legfőbb szerve és a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 15.§ értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A képmás, a személyről történő képfelvétel azonban olyan személyes adat, amely a természetes személyhez köthető és amelynek felhasználásához való hozzájárulást is csak a természetes személy adhatja meg a hatályos adatvédelmi törvény alapján. A felperesi közgyűlés többségi hozzájárulása a jelenleg hatályos szabályozás értelmében nem tekinthető az érintett személy jogszabályban megkívánt tartalmú hozzájárulásának, ezért a többségi döntés nem alkalmas arra, hogy annak alapján bármely személyes adatot jogszerűen felhasználjanak, illetőleg azzal jogszerű adatkezelés történjen.

A Fővárosi Bíróság megjegyezte, hogy a felperes által hivatkozott tulajdon, valamint élet és testi épség védelme érdekében elhelyezett kamerák csak olyan adatrögzítést tesznek lehetővé, amelyek vonatkozásában az érintettek részéről a hozzájárulás megtörtént.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a jogerős ítélet megsértette a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény rendelkezéseit, illetőleg az elsőfokú bíróság tévesen vette kizárólag figyelembe az Avtv. rendelkezéseit. Az ügyben az adatvédelmi szabályozást nem lehet indokolatlanul előtérbe helyezni és tekintetbe kell azt is venni, hogy a felperes lakásszövetkezet és erre nézve a lakásszövetkezetekre vonatkozó törvény előírásai az irányadók. A felperes kiemelte, hogy jogszerűen kezdte meg a szövetkezet tulajdonát képező lépcsőházi belső bejárati ajtók fölé biztonsági kamerarendszer kiépítését és a rendszer a megfelelő igazolás és nyilvántartást követően kezdte meg a működést. A lakásszövetkezet tulajdonosi közgyűlésén megtárgyalták, megvitatták és jelentős többséggel határozati formában meg is szavazták a védelmi kamerarendszer kiépítését. Sem a lakásszövetkezetekről szóló törvény, sem a lakásszövetkezet alapszabálya nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a kérdésben a határozathozatal csak egyhangú döntéssel történhet.

A felperes hivatkozott arra is, hogy az Avtv. 3.§ (1) bekezdés szerinti "érintett hozzájárulása" nem értelmezhető, mivel nem állapítható meg, hogy az adott kamerarendszer működése kapcsán ki minősül érintettnek. A felperes megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen utalt az adatvédelmi rendelkezések körében a közgyűlési döntés jellegére, illetőleg arra, hogy ez a döntés nem minősülhet adatkezelési hozzájárulásnak . Ezzel az elsőfokú bíróság lényegében "fölülírta" a lakásszövetkezeti törvényben, illetőleg a felperesi lakásszövetkezet alapszabályában rögzítetteket. A felperes hivatkozott arra is, hogy az esetleges szabályozási hiányosság nem értékelhető a terhére, ugyanakkor a jogszerű eljárás érdekében minden olyan előzetes intézkedést megtett, amellyel a védelmi kamerarendszer kiépítését és jogszerű működését kívánta biztosítani.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

Az alperes kiemelte, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba vétel nem konstitutív jellegű az Avtv. 28.§ alapján és nem igazolja a nyilvántartásban szereplő adatkezelések jogszerűségét. Utalt arra is, hogy nem szükséges az érintettek körének meghatározása, ugyanakkor egyértelmű, hogy a lakások tulajdonosai és adott esetben a bérlői ebbe a körbe tartoznak. Ezen személyek a kamerák üzemeltetése során mindenképpen tűrni lennének kötelesek a lakásba bejutás, illetőleg az onnan történő távozás során a felvétel készítést.