A Fővárosi Ítélőtábla Bf.105/2018/6. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 65. §, 79. §, 305. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 305. §, 590. §, 605. §, 606. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Lőrinczy Attila, Németh Nándor

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1153/2017/23., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.105/2018/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.105/2018/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. év szeptember hó 13. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A hivatali visszaélés bűntette miatt az I. r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. március 20. napján kelt 15.B.1153/2017/23. számú ítéletét az I. r. vádlott tekintetében annyiban változtatja meg, hogy őt 2 (kettő) évre próbára bocsátja.

Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben az I. r. és a II. r. vádlott tekintetében helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék a 2018. év március hó 20. napján kihirdetett 15.B.1153/2017/23. számú ítéletében az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a.) pont], amiért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 1.000.- forint, összesen 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a törvényszék az I.r. vádlottat az ellene további 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság a II.r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a.) pont] állapította meg, amiért őt - halmazati büntetésül - 350 napi tétel, napi tételenként 1.000.- forint, összesen 350.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetében rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I.r. vádlott terhére - további 1 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettének megállapítása érdekében - a büntetés súlyosításáért, míg a II.r. vádlott terhére ugyancsak a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést. az I.r. és a II.r. vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.263/2018/1. számú átiratában a súlyosítást célzó ügyészi fellebbezést fenntartotta. Átiratában kifejtette, hogy álláspontja szerint a II. tényállási pontban a Fővárosi Törvényszék ítélete megalapozatlan, mert a bíróság a megállapított tényekből egyfelől téves jogkövetkeztetést vont le, másfelől indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljes mértékben. Ugyanakkor a megalapozatlansági okok a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a másodfokú eljárásban - a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján - kiküszöbölhető.

A fellebbviteli főügyészség átiratának lényege szerint a II. tényállási pontban rögzített cselekményben tévedett a Fővárosi Törvényszék, amikor az I.r. vádlottat az ellene 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A fellebbviteli főügyészség kifejtette, hogy az ismeretlen telefonáló és az I.r. vádlott között 2012. év szeptember hó 7. napján lezajlott telefonbeszélgetés szerint a hívó személy egy fényképet hagyott korábban az I.r. vádlottnál, amely a konkrét üggyel állt kapcsolatban. A fénykép a X. cég székhelyét ábrázolta, amelyen már a cégtábla is látható volt. Az ügyészi álláspont szerint ebből az állapítható meg, hogy az I.r. vádlott a fényképet a hivatali helyiségében, hivatalos minőségében vette vagy vehette át, tehát nemcsak információt, felvilágosítást adott, hanem bizonyítékot vett át, amely bizonyíték alapjául szolgált az adóhatósági vizsgálatnak és a cégbírósági eljárásnak.

Az ügyészi átirat szerint az elsőfokú bíróság nem oldotta fel P.A. tanúvallomásában fellelhető ellentmondást. A X. Kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy nem adott senkinek egyedi meghatalmazást a cég ügyeinek intézésére, hatóság előtti képviseletére egyedül ő volt jogosult. Később úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik arra, hogy S.L.-nak vagy a könyvelő irodának meghatalmazást adott volna törvényességi felügyeleti eljárásban való képviseletre, csupán tanácsot kért.

A fentieken túlmenően - az ügyészi álláspont szerint - a megállapított tényekből téves jogkövetkeztetést vont le az elsőfokú bíróság. Az érvelés lényege szerint téves jogértelmezés a hivatali visszaélés bűncselekményének megvalósulását az adótitokhoz kötni, mert az már akkor befejeződött, amikor az I.r. vádlott jogalap és törvényes cél nélkül a kötelességét megszegve adatokat kérdezett le a nyilvántartásból azzal a szándékkal, hogy a betelefonálónak jogtalan előnyt szerezzen.

Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség szorgalmazta, hogy a másodfokú bíróság az I.r. vádlott bűnösségét további 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében is állapítsa meg. A belső arányosság követelményeire tekintettel a II.r. vádlott büntetésének súlyosítását is indítványozta.