A Fővárosi Törvényszék B.1153/2017/23. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 201. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. §, 53. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 76. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 14. §, 50. §, 51. §, 79. §, 81. §, 82. §, 225. §, 305. §, 459. §] Bírók: Gusztonyi Ágnes, Hajba Krisztina, Mátrainé Goda Katalin

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

15.B.1153/2017/23.

A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a 2017. november 23., a 2018. január 16., a 2018. február 13. és 2018. március 20. napjain megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyalások alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

I.rendű vádlott neve I. r. vádlott -

magyar állampolgár

b ű n ö s 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305. § a))

II.rendű vádlott neve II. r. vádlott -

magyar állampolgár

b ű n ö s 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében mint felbújtó (Btk. 305. § a))

Ezért a bíróság az I. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i.

Egy napi tétel összegét 1 000 (egyezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 300 000 (háromszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

A bíróság az I. r. vádlottat az ellene további 1 rendbeli a Btk. 305. § a) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

A bíróság a II. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 350 (háromszázötven) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i.

Egy napi tétel összegét 1 000 (egyezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 350 000 (háromszázötvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

I n d o k o l á s

I.

A Fővárosi Főügyészség az .... számú vádiratában I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 3 rendbeli, a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettével, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 2 rendbeli, a 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettével, mint felbújtót vádolta.

A tárgyaláson résztvevő ügyész a vádirat 2. oldalának utolsó bekezdéséből és a 3. oldal első bekezdéséből mellőzte a ... elnöki utasításra vonatkozó utalást; a 2. oldal utolsó bekezdését azzal egészítette ki, hogy "2012. évben az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az akkor hatályos adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek betartása mellett kellett ellátni a tájékoztatási, igazoláskiadási és egyéb feladatokat, amelynek során a NAV elnöke által kiadott adóhatósági igazolások kiadásának rendjéről szóló .... számú szabályzat szerinti ügyfél-azonosítási eljárási rendet is be kellett tartaniuk.

Az elkövetéskor hatályos az adózás rendjéről szóló 2003. év XCIII. törvény (Art.) 7. §-ának (2)bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem, rendelkező egyébb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

- a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal renjdelkező személy, avgy

- munkaviszonyban álló jogtanácsos,

- a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag,

- alkalmazott,

- megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,

- adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti."

Az Art. 7. §-ának (5) bekezdése szerint az adózó a képviselet ellátására az arra rendszeresített formanyomtatványon - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatósághoz (az ún. 180-as nyomtatványon) bejelentett állandó meghatalmazást, megbízást vagy eseti meghatalmazást adhat.

A leírtakból következően az ügyintéző adótitkot csak az adózó cég képviselőjének, az adóhatóságnál bejelentett és nyilvántartott állandó meghatalmazottjának, vagy eseti meghatalmazottnak egyedi és a konkrét esetre vonatkozó körben adhatott ki, amennyiben az .... számú szabályzat szerint következő ügyfél-azonosítást és jogosultság ellenőrzést végezte:

- személyes megjelenés során a személyazonosság igazolása mellett az Art. 7. §-a szerinti képviseleti szabályok figyelembe vételével,

- elektronikus ügyintézés során (ügyfélkapu) végzi az azonosítást,

- telefonos tájékoztatás során kizárólag az azonosítást végző Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren keresztól, egyedi PIN-kód alapján érvényes regisztráció és a rendszer által elvégzett meghatalmazás ellenőrzés után adható ki szakrendszeri információ, mert egyéb módon az ügyfél beazonosítására nincs lehetőség.