A Fővárosi Törvényszék P.24603/2016/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 84. §, 339. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §] Bíró: Kun Péter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/6.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neveügyvéd ( felperes címe.) felperesnek,

a Mihály és Schneidler Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Mihály Róbert ügyvéd címe. ) által képviselt

alperes neve(székhelye: alperes címe., képviselője: képviselő neve hivatalvezető) alperes ellen

személyiségi jogok megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére bruttó 97.790,- (azaz kilencvenhétezer-hétszázkilencven) forint perköltséget.

A le nem rótt 92.400,- (azaz kilencvenkettőezer-négyszáz) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

I n d o k o l á s

A alperesi jogelőd - az alperesi jogelőd - törvényes képviselőjeként 1-es személy elnök 2011. november 15. napján kelt levelével megkereste a kamara Kamarát (kamara címe.) a felperessel szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének megfontolása végett.

A beadványában egyebek mellett előadta, hogy "A Kamara értelmezésében felperes neve ügyvéd, fenti nyilatkozataival megsértette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 3. § (2) bekezdésében előírtakat, mert nem az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsított. Emellett a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 15/6. pontja előírja, hogy az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztizséhez méltó színvonalú legyen." A beadványában kifejtette, hogy "annak ellenére, hogy a szervezet Szervezetek Szövetsége de iure nem létező szervezet, amely tényről felperes neve ügyvéd is tudomással kell bírjon, a szervezet honlapján, ahol vezető (!) ügyvédjeként teszi közzé "jogi szakmai" véleményét 2011. szeptember 28-ai kelttel, és a médiában tett nyilatkozata szerint az általános jogi képviseletet is ellátja. A portál alatt indított "blog" című internetes blog szó szerint idézi felperes neve nyilatkozatát, mely szerint: "minden végrehajtási eljárás érvénytelen, mert nem létező kamarának nincs tagja!" A fórum szerint újságírói kérdésre a 2011. október 8. napján tartott sajtótájékoztatón felperes neve szintén vitássá tette a végrehajtások érvényességét. Tekintettel arra, hogy a alperesi jogelőd álláspontja szerint felperes neve ügyvéd magatartása alkalmas az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megingatására, és méltatlan az ügyvédi hivatáshoz, eljárása jogszerűtlen, nyilván nyilatkozatai szakmailag megalapozatlanok és tévesek, a alperesi jogelőd kéri vele szemben fegyelmi eljárás kezdeményezésének a megfontolását."

A felperes jogelődjének képviselője 1-es személy elnök, 2012. február 29-ei keltezéssel a felperessel szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezését további beadványával egészítette ki. Ebben a beadványában - egyebek mellett - előadta, hogy "a alperesi jogelőd álláspontja szerint, abból következően, hogy felperes neve hozzájárulását adta a vele készített interjú közzétételéhez, tudomással kellett bírnia arról, hogy a szervezet Szervezetek Szövetségének jogi képviselőjeként tett nyilatkozatot. Továbbá beterjesztett jogi okiratokból kétséget kizárva megállapítható, hogy az egyébként szükségtelen bejegyzés hiányára az az ügyvéd, jogi képviselő hivatkozik a lapban több oldalon, aki a MÜK szabályzat 6/4 a) pontjával ellentétesen a szervezet Szervezetek Szövetségétől, azaz egy nyilvántartásba vétel hiányában létre sem jött társadalmi szervezettel kötött megbízási szerződést. A felperessel készült és közzétett interjúhoz szükségtelen idézetre hivatkozni, mert annak egésze szakszerűtlen, etikátlan és lejárató. felperes neve saját szavaival élve az érvelés a részéről "nem csak sántít, de pökhendi, cinikus és a problémáknak hátat fordító" hiszen ügyvédként felperes neve ügyvédként alaposan elmélyült a nyilvántartásba vétel és az ehhez kapcsolódó jogképesség hiányának kérdéskörében. Csak "több évtizedes jogi tapasztalata és ösztönei ellenére a saját ügyfeleire elfelejtette azokat alkalmazni".

A kamara Kamara Fegyelmi Tanácsa a felperessel szemben ...F.../21. számon fegyelmi határozatot hozott. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a felperes 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az I. fokú fegyelmi határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelynek nyomán a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa .../2013. szám alatt 2013. október 14. napján kelt határozatában a kamara Kamara 2012.../21. számú határozatát helybenhagyta. Kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a II. fokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kamara Kamara pénztárába 30.000,- (azaz harmincezer) forint II. fokú eljárási költséget, melyet a kamara Kamara további 30 napon belül köteles a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába átutalni.