A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27308/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDHIVATALI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 217. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 7. §, 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

10.K.27.308/2017/8.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Kovács Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal alperes ellen földhivatali bejegyzés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melybe a személyesen eljáró az alperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az állam javára a lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 30.000.- (harmincezer) Ft le nem rótt illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000.- (harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a közigazgatási és a peres eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Sz.J. 2015. december 22-én helyesbítés iránti kérelmet terjesztett elő a N. település külterület ... hrsz-ú ingatlan ...., és a N. település külterület ... hrsz-ú ingatlan 600/115872. tulajdoni hányadára, kérve, hogy a ... Körzeti Földhivatal ... és ... számú határozataival felperes javára vétel jogcímén történt tulajdonjog bejegyzést törölje, és Sz.J. (...) tulajdonjogát jegyezze be, hivatkozva arra, hogy az valójában az ő tulajdonát képezi, 2015. február hónapban értékesíteni kívánta a földeket, amikor kiderült, hogy azok már eladásra kerültek (2010. január 06. és 2010. február 02. napján), az adásvételi szerződésekből pedig az derül ki, hogy az eladó Sz.J. (...) volt, hivatkozott az Inytv. 7. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében és az új Ptk. 5:182. §-ában foglaltakra.

A ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatala 2017. február 13. napján kelt, ... ügyiratszámú határozatával a N. település külterület ... és ... hrsz-ú ingatlanok tulajdoni lapját akként helyesbítette, hogy felperest törölte, míg Sz.J. (perbeli beavatkozó) tulajdonjogát eredeti és kiigazítás jogcímen bejegyezte. A határozat indokolása rögzítette, hogy a beavatkozó a ... hrsz-ú ingatlanra az 1997. június 24. napján kelt, míg a ... hrsz-ú ingatlanra az 1998. május 28. napján benyújtott okirat alapján az 1998. június 09. napján kelt határozattal tulajdonjogot szerzett, azonban a számítógépes adatbázis karbantartása következtében a fenti tulajdoni hányadokra tévesen Sz.J. (...) - tehát nem a beavatkozó - került rögzítésre. A földhivatalhoz 2010. február 03. napján és 2010. január 07. napján adásvételi szerződések kerültek benyújtásra, ezért Sz.J. (...) tulajdonjoga törlésre, míg felperes tulajdonjoga vétel jogcímén bejegyzésre került. Hivatkozott az Inytv. 5. § (1) bekezdésében, az új Ptk. 5:170. §-ában, 5:182. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra, rögzítve, hogy az ingatlannyilvántartás tartalmának helyesbítéséhez nem kell az ingatlanra időközben harmadik személy jogszerző jóváhagyásának a beszerzése.

A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt hivatkozva az új Ptk. 5:187. §-ában foglaltakra, arra, hogy a bejegyzés hatályossá válását követő 3 éven túl tulajdoni igényt vele, mint jóhiszemű szerzővel szemben érvényesíteni nem lehet, egyébként pedig vele szemben azért sem lehet jogot érvényesíteni, mert az új Ptk. 5:182. §-a szerint helyesbítésnek, kiigazításnak csak a helytelen bejegyzés folytán közvetlenül jogot szerző személlyel szemben van helye, ő azonban már jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot a közvetlenül jogot szerző személytől. Hivatkozott az új Ptk. 5:184. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint vele szemben a kiigazítási igény elévült.

Az alperes 2017. április 19. napján kelt, ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Hivatkozott az új Ptk. 5:170. §-ában, 5:182. § (1)-(2), 5:186. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra, azzal, hogy az új Ptk. 5:184. § (1) bekezdése és 5:187. §-ában foglalt rendelkezés a polgári bíróság előtt indítandó per határidejére vonatkozik, mivel az ingatlannyilvántartás kiigazítása iránti igény az eredeti tulajdonossal szemben nem évül el, a kijavítással ellentétben pedig az ingatlannyilvántartás tartalmának kiigazításához nem kell az időközben jóhiszeműen és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző fél jóváhagyása.

A felperes keresetet terjesztett elő, kérte elsődlegesen a határozatok hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú hatóság új eljárás folytatására kötelezését, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett, az elsőfokú határozat megváltoztatását oly módon, hogy a beavatkozó által előterjesztett kérelmet a bíróság utasítsa el, és rendelkezzék a tulajdonjoga visszajegyzése iránt. Hivatkozott arra, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. § a) pontja értelmében és a 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdése alapján - mivel a földhivatal téves adatfelvitelére (2000-es évek eleje), illetve az ingatlanok tulajdonjogának az átruházására az új Ptk. hatályba lépését megelőzően (2010-ben) került sor, - a régi Ptk., valamint az Inytv. 2014. március 15-e előtt hatályos rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, és nem az új Ptk.-t. Hivatkozott az Inytv. 5. § (1) bekezdésében, az új Ptk. 5:165. §-ában, 5:170. §-ában, 5:187. §-ában foglaltakra, azzal, hogy az anyagi jog szerinti jogosult tulajdonjogi igényét kizárólag törlési kereset formájában érvényesítheti 3 éven belül. A Ptk. 5:186. § (1) bekezdése kijavítás esetére kimondja, hogy ahhoz szükséges a harmadik személy hozzájárulása, jelen esetben pedig a téves bejegyzés kijavítása azt jelenti, amikor a bejegyzés elírásból származó hibát tartalmaz. Ugyanezt mondta ki az Inytv. korábban hatályos 54. § (1)-(2) bekezdése is. Jelen esetben nem kiigazításról van szó, hanem kijavításról, ezért a beavatkozó tulajdoni igényét csak törlési per keretében érvényesíthette volna. Ő jóhiszemű volt, mivel a ... rendszerre történő átállás során vétett téves adatfelvitel következménye volt az, hogy az ingatlanok Sz.J. (...) nevére kerültek. A Ptk. 5:182. §-a szerinti helyesbítésnek, kiigazításnak azért nincsenek meg a törvényi feltételei, mert ilyen igény kizárólag a helytelen bejegyzés folytán közvetlenül jogot szerző személlyel, azaz az eladóval (Sz.J. ...) szemben lenne érvényesíthető, a felperes azonban már a közvetlenül jogot szerző személytől jóhiszeműen és ellenérték fejében tulajdonjogot szerzett. A bejegyzés kiigazítását az kérheti, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett, de a kiigazítás iránti kérelmet csak azzal szemben lehet érvényesíteni, aki közvetlenül a téves bejegyzés folytán szerzett jogot. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti kérelem határidő nélkül benyújtható, de csak a téves bejegyzés folytán közvetlenül jogot szerzővel szemben (a Ptk. 5:184. § (1) bekezdése). A beavatkozó tulajdonjogát a felperessel szemben helyesbítés-kiigazítás iránti kérelemmel nem, csak törlési per keretében érvényesíthette volna.