A Fővárosi Törvényszék K.33283/2011/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bíró: Kovács Mária

éííööáóÉőööúáFővárosi Törvényszék

16.K.33.283/2011/12.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (fél címe, eljáró ügyvéd: dr. Kovátsits László) által képviselt, felperes neve (felperes címe.) - a dr. Somogyi Viktória jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (alperes címe hivatkozási szám: 2466650771) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság felperes keresetét elutasítja

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 900.000 azaz kilencszázezer forint illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperesnek 500.000 azaz ötszázezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú adóhatóság a ... számú megbízólevél alapján felperesnél az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 87.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint 88/A.§-a alapján valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedően ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés alá vont időszak 2005., 2006., 2007. és 2008. teljes adóévek voltak. Az ellenőrzés megállapításait 2010. november 23-án kelt és felperesnek egyidejűleg kézbesített 2749038546 számú jegyzőkönyvben rögzítették, amellyel szemben felperes észrevételt is tett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek Adó Igazgatósága Ellenőrzési Osztály 1. K. a 2011. február 22-én kelt 3669415392 számú határozatával az ellenőrzés eredményeként felperes terhére 96.398.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg általános forgalmi adó adónemben és társasági adónemben, különadó adónemben pedig 36.000 Ft adókülönbözetet állapított meg felperes javára és kötelezte a megállapított adóhiány megfizetése mellett 48.199.000 Ft adóbírság és 28.023.091 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. Ezen kívül még az adózás előtti eredményre, adóalap csökkentő tételre, adóalap növelő tételekre, valamint társasági adóalapra is megállapításokat tett. Határozatának indokolásában a tényállást a jegyzőkönyvi megállapításokra alapítottan részletesen rögzítette és döntését jogszabályhelyekre történő hivatkozással is indokolta. Megállapította, hogy felperes tevékenységét 2002. február 4-én kezdte, a cég fő tevékenységi köre bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme volt. Felperes a vizsgált időszak első évében 2005. június 30. napján megbízási szerződést kötött, valamint 2008. június 27-én egy megbízási szerződés kiegészítését írta alá a 1 zrt-vel. A szerződés szerint felperesi társaságot a 1 zrt. megbízta azzal, hogy Magyarország területén műsorelosztó kábeltelevíziós társaságokat kutasson fel. Ezt megelőzően is volt gazdasági kapcsolata a két társaságnak. A 1 zrt. irodabútorokat vásárolt a felperestől, valamint ez folyamatos volt az előbb írt szerződés teljesítése alatt. A szerződések alapján felperes először 2007. június 5-i teljesítési időponttal állított ki, majd 2007-ben még további 2 db, mindösszesen 3 db számlát állított ki akvizíciós sikerdíj tartalom megjelöléssel, amelynek összértéke 115.065.000 Ft volt és 23.013.000 Ft Áfa. 2008. évben összesen 6 db számla került kiállításra 176.350.000 Ft + 35.270.000 Ft Áfa összértékben. Felperes a szerződéses kötelezettségi teljesítések érdekében három alvállalkozónak adott megbízást feladatok elvégzésére. Az egyik a 1 bt, a másik 1 kft, a harmadik a 2 bt. Az alvállalkozókkal kötött szerződésben felperes, mint megbízó ugyanazokkal a feladatokkal bízta meg ezeket a cégeket, mint amiket a 1 zrt-től elvállalt. A szerződések 14. pontjában rögzítették, hogy felperes úgy fizeti ki az akvizíciós sikerdíjakat, hogy a 1 zrt-től megkapott összegek 90%-át az alvállalkozó számláján jóváírja, a fennmaradó 10%-ot pedig közvetítési díj címén tartja meg. A költségek, ráfordítások elszámolásával összefüggésben megállapította, hogy 2007. évben 140.675.000 Ft bevételét 135.221.000 Ft anyagi jellegű ráfordítás és 2.057.000 Ft személyi jellegű ráfordítás terhelte, melyből a közvetített szolgáltatások értéke 114.492.000 Ft volt. Felperes 2008-ban 185.499.000 Ft bevételét 179.951.000 Ft anyagi jellegű ráfordítás és 2.160.000 Ft személyi jellegű ráfordítás mellett érte el, amelyből a közvetített szolgáltatások értéke 126.585.000 Ft volt.

Felperes és a 1 zrt. között 2005. június 30-án létrejött szerződés szerint felperes, mint megbízott elvállalta, hogy a felkutatott műsorelosztó társaságokat bemutatja a megbízó részére, a kábeltelevíziós piacot folyamatosan figyelemmel kíséri és a megbízót tájékoztatja a tapasztalatokról. Vállalta, hogy javaslatokat dolgoz ki az egyes piaci szereplőkkel kapcsolatos viselkedésre és a kábeltársaságokkal előkészítő tárgyalásokat folytat, valamint a megbízó igényét közvetíti a megbízó és kábeltársaságok közötti szerződések a megbízó érdekeit tükröző előkészítése a megbízóval való előzetes egyeztetés alapján. A szerződésben rögzítették, hogy a megbízott felperes ezen tevékenységekről köteles a megbízót írásban tájékoztatni. 2008. július 27-én a felek szerződés kiegészítést foglaltak írásba, amelyben további szolgáltatások teljesítésére kapott felperes megbízatását. Ebben megbízták felperest azzal, hogy a ... cégcsoport akvizíciójával kapcsolatosan a szerződésben meghatározott feladatait teljesítse a kiegészítésben foglalt egyedi feltételekkel. Felperes feladatait a ... cégcsoport akvizíciójával kapcsolatosan különösen az előzetes kapcsolatfelvétel ezen társasággal, valamint a megbízó képviselete a tárgyaláson tevékenységekkel kellett ellátnia. Felperes képviseletében 1 személy üzletvezető 2010. október 7-én úgy nyilatkozott, hogy már 2005. évet is megelőzően kapcsolatban állta 1 zrt-vel, irodabútorokat készített annak megrendelésére. Az akvizíciót elősegítő tevékenység tárgyában 2005-ben kötöttek először szerződést és a szerződésben vállalt munkákat alvállalkozóknak adta ki. A feladat az volt, hogy kábeltelevíziós társaságokat kutasson fel, akik eladási hajlandóságot mutatnak, mert felperesnek szándékában állt ilyen társaságokat vásárolni. Adatokat kellett összegyűjteni adott területek kábelszolgáltatóiról és egy az egyben átadni a 1 zrt-nek. Arra nem volt információja, hogy az alvállalkozói folytattak-e előtárgyalásokat a társaságokkal, de ő nem folytatott és elmondása szerint ezekben a munkákban csak közvetítő szerepe volt. Az alvállalkozóit ismerősök útján találta, szakmai szempontokat a kiválasztásnál elmondása szerint nem vett figyelembe és az alvállalkozókkal a kapcsolatot személyesen tartotta, az összegyűjtött dokumentumokat neki adták át és azt elvitte a 1 zrt-hez. A létrejött adásvételek után kapta meg a sikerdíját és ennek összegét a megrendelő határozta meg. 1 személy elmondása szerint nála a számlák kijavításának alapjául szolgáló dokumentáció nem maradt, így az alvállalkozói számlák mögé sem került semmilyen igazolás becsatolásra. Az alvállalkozók sikerdíja úgy került meghatározásra, hogy felperes 10%-ot kért a 1 zrt-től kapott összegből. 1 személy üzletvezető úgy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy előtárgyalások folytak volna, ő nem folytatott ilyeneket, amennyiben voltak ilyen tárgyalások akkor azokat az alvállalkozók végezték. A szerződésben megfogalmazott előtárgyalás elmondása szerint azt jelentette, azzal kapcsolatos, hogy van-e eladási hajlandóság a cégvezetés részéről vagy nincs. Ezeket a tárgyalásokat a szerződés szerint neki kellett volna lefolytatnia, de a munkát alvállalkozóknak adta át, így nem tudja, hogy azok előtárgyalást lefolytattak-e. A ... cégcsoporttal kapcsolatosan emlékezete szerint a feladatokat 1 kft végezte, amelynek keretében tárgyalást folytatott le és a személyes találkozón a 1 kft átadta a tárgyalások anyagát, de felperesi ügyvezető azt nem olvasta át, így nem tudta, hogy abban mi van, egy az egyben a megrendelőnek átadta. Elmondása szerint a megrendelő 1 zrt. nem feltétlenül tudott az alvállalkozók bevonásáról, de nem ismer olyan szerződéses pontot, amelynek értelmében alvállalkozó bevonására ne lett volna jogszerű lehetőség. Jellemzően az érzékeny üzleti információk miatt személyes kapcsolattartás volt mind a megrendelő, megbízó, mind az alvállalkozók között és írásos dokumentum ugyanez okból az akvizícióval érintett cégekről nem készült. Sikerdíj pedig csak a megvalósult akvizíciók lezárást követően került megállapításra és kifizetésre. A teljesítésigazolások kiállítására a tranzakciók lezárását követően került sor az adásvételi szerződés alapján, miután a szerződés már teljesedésbe ment, így a 1 zrt. által átvilágítás során megismert és a szerződésben is rögzített számadatokról van szó. Az adóhatóság megvizsgálta a 1 bt, a 2 bt, a 1 kft felperes által nevesített alvállalkozókat, akik képviselőit meghallgatta. A 1 bt vizsgálata során megállapításra került, hogy a 1 bt beltagja az érintett időszakban 2 személy volt, aki a társaságot 2009. június 16-án eladta egy román állampolgárságú magánszemélynek és ezt követően 2010. szeptember 2-án kelt határozattal az adószám törlésére került sor. 2010. szeptember 8-án 2 személy tanúnyilatkozatában előadta, hogy 1 személy kereste meg felperes nevében őt, internet, telefon és kábeltévé szolgáltató cégekről, műszaki és egyéb információkat adatokat szerzett be, kapcsolatot létesített az előfizetőkkel, műszaki és egyéb munkatársakkal, akiktől információkat, adatokat kapott. A társaságokkal a kapcsolatot nem ő létesítette, ő csak az előfizetőktől és a cégek alkalmazottaitól gyűjtött adatokat, információkat. Nem keresete fel a társaságokat internetről szerezte be az adatokat és az előfizetőktől, valamint a cégek alkalmazottaitól. A műszaki és az egyéb megszerzett adatokat 1 személynak átadta, a tárgyalásokat nem ő folytatta le. A megszerzett adatokról dokumentumot csatolni nem tudott, arra hivatkozott, hogy nála nem is maradhatott belőle semmi. A sikeres üzletkötés után állíthatott ki számlát elmondása szerint, de arra nem tudott választ adni, hogy a teljesítés igazolás kiállítására milyen dokumentumok átadását, illetve munkafolyamat lezárást követően került sor.