A Fővárosi Törvényszék K.34235/2008/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 2. §, 15. §] Bíró: Hajdú Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.34235/2008/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Kf.27252/2009/4.

***********

Fővárosi Bíróság

24.K.34.235/2008/5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

a Mydlonné dr. Isépy Eszter ügyvéd (Isépy Ügyvédi Iroda, cím.) által képviselt felperes (cím.) a dr. Katona-Pokorádi Márta jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (cím hiv. szám: ORTT 1633/2008.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 1633/2008. (IX. 3.) számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 25.000.- (huszonötezer) forintperköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címezve jelen bíróságnál kell 3 példányban, írásban benyújtani.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, a becsatolt kazetta, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperesi műsorszolgáltató ... és ... elnevezésű csatornáin 2008. február 1-jén sugárzott klasszikus reklámblokk egyik szpotjaként az alábbi közlemény volt hallható a Magyar Köztársaság Kormányának megbízásából:

"Egy biztosító, több pénztár. Ez az egészségbiztosítás új rendszere, amelyben ugyanannyiért többet kapunk. Megkapjuk a választás szabadságát, és mindannyiunk számára megmarad a közösség nyújtotta biztonság is. Miben különbözik ez a rendszer a több biztosítóstól? Hányszor válthatok majd pénztárat? Miért nem emelkedik a járulék mértéke? És hogyan mentesíthetnek a pénztárak a vizitdíj alól? Kérdéseire választ kaphat a www.Magyarorszag.hu./egezsegbiztositas oldalon. Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából."

Az alperes hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta az Rttv. felperes általi megtartását.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az alperes 2008. szeptember hó 3. napján kelt 1633/2008. (IX. 3.) számú határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2008. február 1-jén 10:40:10-kor és 11:57:57-kor, 2-án 11:04:30-kor és 15:04:21-kor (...) 2008. február 1-jén 8:58:30-kor, 17:35:11-kor és 18:37:31-kor, valamint 2-án 13:59:03-kor (...) megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót sérelmezett magatartás megszüntetésére.

Az alperes a határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kérdéses szpot politikai hirdetés volt, mely álláspontját arra alapozta, hogy az egészségbiztosítási törvényt 2007. december 17-én fogadta el a parlament, amelyet a köztársasági elnök visszaküldött új tárgyalásra. Másodszorra 2008. február 11-én sikerült az Országgyűlés plénumának megegyezésre jutnia. A kérdéses szpotot a felperes 2008. február 1-jén tette közzé, tehát olyan időben népszerűsítette a www. Magyarország.hu/egeszsegbiztositas oldalt, és ezzel a több biztosítós modellt, amikor az erről szóló törvény közjogi értelemben nem született meg. A szpot fontos eleme volt az "És hogyan mentesíthetnek a pénztárak a vizitdíj alól?" kérdés, amely közvetlen kapcsolatot mutat az akkori népszavazási kampány témájával, hiszen a köztársasági elnök 2008. január 25-én írta ki - az egyebek mellett - a vizitdíj eltörlésére vonatkozó kérdésről szóló referendumot, amelyet 2009. március 9-ére tűzött ki. A kormány közleménye ily módon a népszavazási kérdés eldöntésében is befolyásolhatta a választópolgárokat, tehát politikai hirdetésnek minősül, így a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdését, amikor a szpotot nem politikai hirdetésként tette közzé.

A szankció kiszabásával kapcsolatban az alperes hangsúlyozta, hogy 2007. és 2008. évben egy alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése miatt, amikor is felhívta a műsorszolgáltató figyelmét a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Ez miatt a rendelkező részben meghatározott szankció alkalmazása miatt döntött.

A felperes az alperesi határozat ellen keresettel élt, melyben kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát. A keretében a felperes arra hivatkozott, hogy az eljárás során arról tájékoztatta az alperest, hogy a vitatott közleményt a I.Kft, valamint a II.Kft. rendelte meg reklámként, ezért a felperes a reklámozó által elérni kívánt más hatás elérésének megfelelően sugározta a kérdéses hirdetéseket. Az alperes ezzel szemben arra hivatkozással állapította meg a jogsértést, hogy politikai hirdetés elnevezéssel kellett volna közzétenni a közleményt. A felperes hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az alperes határozata téves, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a Kormány és a közigazgatási szervek nem résztvevői a választási eljárásnak, ezért hatáskörük és feladatuk gyakorlása, működése nem sorolható a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény (a továbbiakban: Ve.) 149. § a) pontjában meghatározott és a 40-50 §-aiban szabályozott választási kampány körébe, és kampánycselekménynek sem minősíthető. Hangsúlyozta, hogy a népszavazás kiírása 2008. január 23-án volt, így nehezen fogadható el, hogy a honlapon leírt tájékoztatás a kampány része lett volna. A szpotban említett internetes cím egy 2007. december 13-án létrehozott, illetőleg utoljára akkor módosított weboldalra mutat. Véleménye szerint a visszaküldött törvény megszavazására a rádióhallgatóknak semmilyen ráhatása nem volt, a reklám sokkal inkább a törvény szavazásra bocsátása előtti tájékoztatást szolgálhatta csak, mert a népszavazásig még több mint egy hónap volt hátra. Mindezek alapján jelen ügyben fel sem merülhettek a politikai hirdetés fogalmi elemei. A közleményeket a reklámozó által elérni kívánt hatás elérésének megfelelően sugározta a műsorszolgáltató, mert a perbeli szpot a reklám tartalmi elemeinek felelt meg. Mivel az előadottak alapján megállapítható, hogy nem sérült az Rttv. 15. § (1) bekezdése, ezért a felperes kérte a határozat megváltoztatását.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy határozata nem jogszabálysértő. Álláspontja szerint a felperes több ízben megsértette a határozatban megjelölt törvényhelyet, mert olyan tartalmú szpotot tett közzé, mely politikai hirdetésnek minősíthető. Hangsúlyozta, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra keresetében, hogy a perbeli szpot reklám. Bár megnevezett két céget, amelyek a közlemény közzétételét megrendelték, azt azonban sem a közigazgatási eljárásban, sem a keresetében nem bizonyította, hogy a két megnevezett cégnek milyen érdeke fűződött ahhoz, hogy egy politikai tartalmú közleményt közzé tetessen. Az alperes rámutatott arra, hogy a szpot a Kormány nevében és megbízásából készült, a szpot tartalma is tanúsítja, hogy a Kormány által bevezetni kívánt több pénztáras rendszert kívánja népszerűsíteni. A felperes keresetében azzal kívánja alátámasztani állítását, hogy a közleményben megjelölt oldal már 2007. december 13-án létrehozásra került, ezért nem lehet a népszavazás része. Az alperesi álláspont szerint nem releváns, hogy az oldal mikor készült és mikor került frissítésre, hiszen tény, hogy a szpot közzétételére a népszavazási kiírás után került sor, amellyel a hallgatók figyelmét arra hívták fel, hogy a több pénztáras rendszer jó választás, és arra is felhívták a figyelmet, hogy melyik oldalon találnak bővebb információt a kérdéssel kapcsolatban. Az alperes utalt arra is, hogy nem a honlapon található tájékoztatás volt a népszavazási kampány része, hanem a vitatott közlemény, amely visszautalt a honlapra. Mindez alapján megállapítható, hogy a vitatott közlemény a politikai hirdetés fogalmát meríti ki, ugyanis a népszavazási kérdés egyik lehetséges válaszát sugallta a hallgatók felé, azaz befolyásolta a hallgatókat a döntés mikéntjére. A fentiek alapján az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását.