A Fővárosi Törvényszék P.20485/2017/24. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, (1) bek., 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20485/2017/24.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20117/2018/5.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/24-I.

dr. Újvári Tamás ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Rátky Miklós ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest fizessen meg alperes javára 15 nap alatt 5.334.000,- (ötmillió-háromszázharminc-négyezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani írásban 3 példányban a Fővárosi Törvényszéknél, a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan.

Felek a fellebbezési határidő lejárta előtt kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141§ (6) bekezdésében foglaltakra ez esetben is alkalmazni kell.

I n d o k o l á s

A bíróság közjegyző közjegyző által kibocsátott .../2016 számú fizetési meghagyás, alperes ellentmondása, a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes magyar vállalkozás, neve korábban felperes Nyrt. volt, 2014.05.30. alakult Zrt-vé.

Felperes informatikai és adminisztrációs szolgáltatásokat nyújt, az egészségpénztárak indulását követően a név Egészségpénztár üzleti partnere, részére egészségügyi elektronikus kártya rendszert biztosít.

2007 évben felperes elhatározta, hogy felkészíti az elektronikus kártyarendszerét a hideg és meleg étkeztetési utalványok kibocsátására, forgalmazására, számára is lehetőség volt az elektronikus kafetéria kártya kibocsátás, ha az az adózásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelt, a felperes által tervezett üzleti tevékenység nem volt engedély köteles.

Felperes igazgatósága 2009.02.10. döntött arról, hogy tevékenységi körét bővíti az elektronikus kafetéria kártya (továbbiakban 2-es rendszer) kibocsátásával és forgalmazásával. Ekkor az étkezési utalványok papír alapúak voltak, az utalvány piacot főleg a 1-es utalvány, 2-es utalvány, 3-as utalvány nevű cégek uralták.

Felperes az üzleti céljai megvalósítására, a forrásai biztosítására kötvényt bocsátott ki a 2011.09.26. -i PSZÁF engedély alapján felperes II/2021 néven 350.000.000.- forint értékben.

A kötvény kibocsátásához kapcsolódóan felperes egy tájékoztatót bocsátott ki, amelyből kitűnően legfőbb üzleti partnere a név Egészségpénztár volt, a kötvény kibocsátással felperes az egészségügynek szóló fejlesztései megvalósítását célozta.

A tájékoztató szerint számára kockázatot jelent az előre kiszámíthatatlan adópolitika, ha adott esetben a jogalkotó megvonja az adókedvezmények közül az étkezési utalvány nyújtásának, illetve az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás adásának lehetőségét, akkor felperes tevékenységének folytatása jelentős akadályokba ütközne, az üzleti terveit nem tudná teljes mértékben megvalósítani, kockázatként értékelte, hogy a megcélzott piac viszonylag telítetté vált, a munkáltatókat nem kell meggyőzni arról, hogy érdemes a munkavállalóknak utalványok formájában támogatást adni, csak arról, hogy az eddigi papír alapú utalványok költségeinek 70-80%-át megtakaríthatják azzal, ha átállnak az elektronikus utalványokra, emellett kockázati tényezőnek tekintette, hogy a tevékenységi kör bővülése mellett nem tudja garantálni, hogy a jelenlegi tevékenysége jövedelmező lesz.

A tájékoztató szerint az önkéntes pénztári szoftver és annak folyamatos fejlesztése a felperes húzó ágazata, külön igazgatóságot hozott létre a nyugdíjpénztárak könyvelésére, a versenyhelyzet értékelésénél rögzítette, hogy csak az elektronikus utalvány piacon van lehetősége piaci részesedés szerzésére.

Felperes elektronikus cafeteria kártya kibocsátásának feltétele volt az informatikai feltételek biztosítása, a megfelelő hardver és szoftver, valamint a kártyák megléte, ezek fejlesztése, programok, funkciók kialakítása, a termékhez kapcsolódó marketing és reklám tevékenység.

-2009.12.01. felperes mint megrendelő vállalkozási szerződést kötött a saját leányvállalatával, a 2008 év májusában alapított cég neve Nyrt. vállalkozóval. A vállalkozó biztosította az rendszer keretrendszert megrendelő számára - ami a komplett jogosultság kezelő rendszert jelenti, azaz a funkciók szintjéig szabályozható menürendszert, amely a jogosultsági rendszerrel összhangban üzemel, és az alap Sybase adatbázis szerkezetet- 40.813.500.- forint vállalkozói díj megfizetése ellenében, amit felperes 2009.12.31. banki utalással megfizetett.

-2011.02.24. felperes mint megrendelő vállalkozási szerződést kötött a 2-es cég neve Kft.-vel rendszergazdai és informatikai tevékenység ellátására, vállalkozó a megrendelőnek az informatikai rendszere kialakításához, fenntartásához informatikusokat és rendszermérnök szakembereket biztosított, a rendszermérnökök esetében havi 1.300.000.- forint + áfa, az informatikusok esetében 1.050.000.- forint + áfa vállalkozói díj ellenében. A szerződésből, és a számlákból nem lehet arra következtetni, hogy a szerződés csak és kifejezetten az 2-es rendszer rendszer, az elektronikus cafeteria kártya rendszere kifejlesztésére vonatkozna. 2011.09.28. a vállalkozási szerződést módosították, további 1 fő rendszermérnök igénybevételével, a díjazása 1.600.000.- forint + áfa havi díj, az informatikus esetében a díjat 1.150.000.- forint + áfában határozták meg.

- 2011.01.04. felperes mint megrendelő és a 3-as cég neve Kft. között reklám értékesítési keretszerződés jött létre, a megrendelő megfelelő weboldalán, vagy weboldalain a megrendelő által biztosított bannerek, illetőleg a megrendelő kérésére a vállalkozó által megtervezett reklámcsíkok kihelyezésére, 2.- forint + áfa / megjelenés vállalkozói díj mellett, a szerződésből nem derül ki, hogy a reklám tevékenység kifejezetten csak az 2-es rendszer rendszerre vonatkozott. 2011.07.01. felperes jogelőde a 3-as cég neve Kft.-vel a reklámtevékenységre újabb vállalkozási szerződést kötött.