3205/2013. (X. 31.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[3] Az indítványozó mint felperes erdő-felújítási kötelezettség, valamint erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint alperes ellen. A peres eljárás tárgya az volt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, mint I. fokú közigazgatási hatóság a 14.3/659/2010. számú határozatában az indítványozó tulajdonában lévő Sajóvég 1A, B, C, D és E erdőtervi jelű erdőrészletekben erdő-felújítási kötelezettség miatt az indítványozót az erdő szakszerű felújítására kötelezte. Az indítványozó az I. fokú közigazgatási határozatot megfellebbezte, amely alapján indult jogorvoslati eljárásban a II. fokú közigazgatási hatóság a 04.4/1/2010. számú határozatával az I. fokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó a II. fokú határozatot keresettel nem támadta. A 2011. október 11-én az indítványozói erdőrészletben végzett hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az indítványozó erdő-felújítási kötelezettségének nem tett eleget. A kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú közigazgatási hatóság az indítványozót a 14.3/4890/2011. számú határozatával erdőgazdálkodási bírság megfizetésére, a 14.3/4909/ 2011. számú határozatával pedig az erdő szakszerű felújítására kötelezte. Az indítványozó fellebbezéssel élt a bírságoló, illetve kötelezettséget megállapító határozatokkal szemben, melyet a II. fokú közigazgatási hatóság elutasított. Ezt követően az indítványozó a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál nyújtott be a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti keresetet, amelyben az alperesi II. fokú közigazgatási határozatok I. fokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt bírói ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a XXIV. cikk (1) és (2) bekezdését, és közvetve a XII. cikk (1) bekezdését és a XIII. cikkét. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a bíróság bizonyos határozatokat a bizonyítás eljárásból kizárt. Az indítványozó ezt önkényesnek tartotta, és véleménye szerint a bírósági ítélet a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, közvetve a vállalkozás szabadságához és a tulajdonhoz való jogát sérti.

[5] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz befogadható-e, vagyis megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.

[6] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletét 2013. július 4-én kézbesítették az indítványozó jogi képviselője számára, aki az alkotmányjogi panaszt 2013. augusztus 21-én nyújtotta be a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, így az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően határidőben beérkezettnek tekinthető. Az alkotmányjogi panasz megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, a XXIV. cikk (1) és (2) bekezdése, és közvetve a XII. cikk (1) bekezdése és a XIII. cikk], a támadott bírói döntést, tartalmazza a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint a kifejezett kérelmet a bírósági ítélet megsemmisítésére.

[7] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti tartalmi követelményeket.

[8] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepel. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

[9] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az indítványozó alkotmányjogi panasza a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének nem alkotmányossági, hanem törvényességi szempontú és ténykérdésekben való felülvizsgálatára irányul. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (4) bekezdése szerint a bíróság bizonyítási indítványhoz nincs kötve, de a Pp. 221. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az ítélet indokolásában utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Ennek a követelménynek a bíróság eleget tett, és indokolásában kifejtette, hogy miért zárta ki a határozatokat a bizonyítási eljárásból. Ennek fényében a bíróság cselekménye nem önkényes, hanem törvényen alapul, és nem sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, így alkotmányossági kérdést sem vet fel, ezért nem az Alkotmánybíróság hatásköre elbírálni.

[10] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre. Nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya, hogy a bíróság a döntése meghozatalakor milyen tényeket, bizonyítékokat vett figyelembe, és hogyan értékelte azokat. A bíróság indokolásának okszerűsége, valamint - indítványozó által vélt - törvénysértő volta nem vonható tehát alkotmánybírósági eljárás körébe, annak megválaszolása a felülvizsgálati eljárás feladata.

[11] A tényállás felderítése, annak vizsgálata tehát nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, és emellett az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vet fel, ezért az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mivel az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján csak a bírói döntést érdemben befolyásoló, pontosan körülírt alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre. Az indítványozó sem a bíróság eljárásával, sem a bírói ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

[12] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában fennálló befogadhatósági akadály miatt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2013. október 28.

Dr. Kovács Péter s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. kv

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1290/2013.