A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26815/2013/23. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 339. §, 340. §] Bíró: Bernáthné dr. Kádár Judit

Mi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K.26.815/2013/23.szám

A Mi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Fülöp Sándor /1185 Budapest, Jeges u.22. / ügyvéd által képviselt felperes neve /felperes címe. / felperesnek, dr. Révész Zoltán jogtanácsos által képviselt alperes jogutódja alperes neve /alperes címe / alperes ellen, erdő-felújítási kötelezettség valamint erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó neve /beavatkozó címe / beavatkozott, meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, fizessen meg alperesnek tizenöt napon belül 60.000.-/Hatvanezer / forint perköltséget.

Kötelezi a felperesi beavatkozót, fizessen meg alperesnek tizenöt napon belül 20.000.-/Húszezer / forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 60.000.-/Hatvanezer / forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság becsatolt közigazgatási iratokból, valamint a per egyéb adataiból az alábbi tényállást állapította meg:

A S település .............. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban álló erdő művelési ágú ingatlanok felperes, felperesi beavatkozó, M P valamint M J közös tulajdonában állnak. Ezen ingatlanokon fekvő S település 1A, 1B, 1C, 1D, 1E erdőtervi jelű erdőrészletekre a F Erdőbirtokossági Társulat kérésére az Állami Erdészeti Szolgálat Mi Igazgatósága 1998. május hó 29.napján kelt .......... számú határozatával az erdőterület véghasználatára /tarvágására / engedélyt adott. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a "termelésből való kivonás kavicsbánya kialakítása és üzemeltetése céljából történik". A perbeli valamint a S település .................. hrsz-ú ingatlanok területére a bányakapitányság 2001. április 5. napján jogerőre emelkedett .............. számú határozatával "S település III-homok és kavics" védnevű bányatelket alapított a G I Kft. javára. A bányatelek jogosítottja kérelmére az elsőfokú erdészeti hatóság a perbeli erdőterületek tervezett igénybevételéhez - kavicsbánya kialakításához - elvi hozzájárulását megadta 2001. október 2. napján kelt ............. számú határozatával.

A perrel érintett ingatlanokon a tarvágás megtörtént, a F Erdőbirtokossági Társulat kérelmére az Állami Erdészeti Szolgálat Mi Igazgatósága 2000. március 14. napján kelt ........... számú határozatával az erdőgazdálkodási tervben 2000 évre tervezett erdőtelepítési munkák elvégzését T település 7A, B, C erdőrészletekben engedélyezte. A B megye Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 2009. december 9. napján kelt ............ számú határozatával T település 7A és 7D erdőrészletekben az erdőtelepítést befejezetté nyilvánította.

A S település 1A, B, C, D és E erdőrészletek bányászati célra történő igénybevételére nem került sor, erre vonatkozó engedélyezési eljárást nem kezdeményeztek.

Az elsőfokú erdészeti igazgatóság 2010. február 2. napján kelt ............. számú határozatával a perbeli ingatlanok tulajdonosait, köztük felperest, kötelezte az erdő szakszerű felújítására a S település 1A, B, C, D és E erdőtervi jelű erdőrészletekben, melynek határidejét 2011. május 31. napjában állapította meg. Határozatában rögzítette, hogy az adott erdőrészletekben erdő-felújítási kötelezettség áll fenn, melyről a tulajdonosok nem gondoskodtak. Erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonosok kötelesek az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény /a továbbiakban: Evt. / 17. § /8/ bekezdés a/ és b/ pontja alapján.

A másodfokú hatóság .......... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes a másodfokú határozatot keresettel nem támadta.

2011. október 11-én a felperesi erdőrészletben végzett hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a tulajdonosok erdő-felújítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, így a B megye Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 2011. október 18. napján kelt ............. számú határozatával felperest, felperesi beavatkozót, M P t 1 millió forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte hivatkozván arra, hogy az elsőfokú erdészeti hatóság 2011. május hó 31. napjáig adott határidőt az erdő felújítására a 14.3/659/2011 számú határozatával, melynek teljesítése elmaradt, így az Evt. 17. § /8/ bekezdése, 107. § /2/ bekezdése alapján erdőrészletenként 200 ezer forint bírság kiszabásáról rendelkezett az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról rendelkező 143/2009./VII.6./Kormányrendelet /a továbbiakban: R / 3. § /2/ bekezdése alapján. Az elsőfokú hatóság ezzel egyidejűleg 2011. október hó 18. napján kelt .............. számú határozatával az ingatlan tulajdonosait az erdő szakszerű felújítására kötelezte, melynek határidejét 2012. május 31. napjában határozta meg.

Felperes a határozatokkal szemben fellebbezést terjesztett elő, alperes jogelődje 2012. január 25. napján kelt ............. számú határozatával az erdő-felújítási kötelezettséget megállapító, míg ugyanaznap kelt ............... számú határozatával az erdőgazdálkodási bírságot kiszabó elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta határozata indokolásában, hogy a S település 1A, B, C, D és E erdőrészletek bányászati célra szolgáló igénybevételére nem került sor, erre vonatkozóan engedélyezési eljárást nem kezdeményeztek a hivatalnál. Az elvi hozzájárulás megadása nem jelenti a tényleges igénybevétel engedélyezését, mivel ehhez külön kérelemre és eljárásra van szükség. Mindezek alapján a t-i erdősítést nem tekintette csereerdősítésnek, a s települési erdőrészletekre továbbra is fennáll a tulajdonosok felújítási kötelezettsége tekintettel arra, hogy ezen erdőrészletek jelenleg is erdőként nyilvántartott területek. Az erdő-felújítási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a terület erdőterületnek minősül.

Felperes mindkét alperesi határozatot keresettel támadta kérve a másodfokú közigazgatási határozatok elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a perbeli erdőrészletekben a tarvágást maga az erdészeti hatóság engedélyezte a tervezett bányászati tevékenységre hivatkozással, és azzal az időközben megvalósult feltétellel, hogy az erdőgazdálkodó az Ai Nemzeti Park területén, T település lévő állami földterületen megfelelő csereerdősítést végezzen. Álláspontja szerint jelen ügyben nem a rendes erdőgazdálkodás szerinti véghasználatról volt szó, hanem az erdő igénybevételéről, így a szóban forgó erdőterületek kikerültek a rendes erdőgazdálkodás köréből és a rá vonatkozó jogszabályok hatálya alól. Jogszabálysértő módon az erdészeti hatóság idő előtt rendelkezett az erdőgazdálkodó csereerdősítési kötelezettségéről, amelynek eleget is tett. Nem vonta kétségbe, hogy az erdő művelés alóli kivonási eljárás megrekedt annak elvi engedélyezésénél, ugyanakkor sor került a területen bányatelek fektetésére, illetőleg a bányászati tevékenység megkezdésére is a nyersanyag kutatás fázisával, aminek keretében 28 kutatófúrást helyeztek el a területen, további fákat termeltek le és a termőtalaj egy rétegét is eltávolították. A terület igénybevétele valójában még ha engedély nélkül is, de megtörtént, melyről a hatóságnak tudomása volt. A tarvágás engedélyezésére a t-i állami területen csereerdősítési kötelezettség előírása mellett került sor. Sérelmezte a kétszeres kötelezést.