A Budapest Környéki Törvényszék Bf.567/2010/6. számú határozata szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 82. §, 90. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 351. §, 354. §, 360. §, 370. §, 371. §, 372. §]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság számú ügyben 2011. év május hó 23. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette miatt ellen indított büntető ügyben a Városi Bíróság év hó napján kihirdetett számú ítéletének illetékre vonatkozó rendelkezéseit akként változtatja meg, hogy vádlott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága részére összesen 6.300.- (hatezer-háromszáz) Forint illetéket köteles megfizetni.

Az első fokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

vádlott személyi azonosító okmány száma:

A bíróság az ítéletét a számú ügyben hozta.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság ítéletében vádlottat 31 rb. a Btk. 329/A.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b.) pontja szerint minősülő szerzői vagy szerzői joghoz kapcsoló jogok megsértésének bűntette miatt - halmazati büntetésül - mint visszaesőt 10 hónap börtönre ítélte. A szabadságvesztést 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

Rendelkezett a magánfelek részére megfizetendő kártérítés összegéről is, mely után vádlottat összesen 90.000.-Ft illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélet ellen vádlott és védője jelentett be fellebbezést enyhítés iránt, a "minősítés miatt valamint a polgári jogi igények megítéléséért".

A Főügyészség számú átiratában az ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A fellebbezés az alábbi eredményre vezetett.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletében vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat az erkölcsi bizonyítvány adatai alapján az alábbiak szerint pontosítja:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság számú ítélete jogerőre emelkedésének időpontja 2002.év július hó 2. napja, míg a Városi Bíróság számú ítélete év hó napján emelkedett jogerőre.

vádlott ezen utolsó büntetésének letöltését év napján kezdte meg.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a tényállás megalapozott, a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentes és a Be. 351.§ (1) bekezdés alapján irányadó a másodfokú eljárásban is.

Tekintettel arra, hogy az első fokú ítélet ellen kizárólag vádlott javára jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, a másodfokú bíróság a Be. 360.§(4) bekezdés értelmében az ügyet tanácsülésen bírálta el.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási szabályok helyes alkalmazásával folytatta le.

A beszerzett bizonyítékokat - a szükséges mértékű részletességgel - ismertette, azokat megvizsgálta, s e körben indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A tényállást a bizonyítékok helyes - a logika és az ésszerű gondolkodás szabályainak megfelelő - értékelésével állapította meg.

Helyesen fogadta el a tényállás megállapításának alapjául vádlott nyomozás során és a tárgyaláson tett - ténybeli - beismerő vallomását, melyet lényegében a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, a rendőri jelentések és az igazságügyi szakértői vélemény is alátámasztott.

Fentiek alapján helyesen vont következtetést az első fokú bíróság vádlott bűnösségére.

A másodfokú bíróság a minősítést érintő - az első fokú perbeszédben kifejtett irányú - védelmi fellebbezést nem osztotta.

Az 1999.évi LXXVI. törvény (a szerzői jogról) 17.§ b.) pontja alapján a mű felhasználásának minősül - többek között - a terjesztés is, melynek fogalmát a 23.§ (1) bekezdése akként értelmezi, hogy az a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

E szabályozás értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy művét terjessze és hogy erre másnak engedélyt adjon.

Az irányadó tényállás szerint vádlott a szerzőtől (a filmgyártótól) illetve a filmforgalmazóktól engedéllyel nem rendelkezett, illetve annak is tudatában volt, hogy az általa árusított DVD filmek illegális másolatok.