A Fővárosi Törvényszék P.23905/2013/21. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 328. §, 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bíró: Farkas Antónia
Fővárosi Törvényszék
...P. .../2013/21.
A Fővárosi Törvényszék
a dr. Ruzsek Róbert (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt
I.rendű felperes neve (felperes címe.) I. rendű,
II.rendű felperes neve (felperes címe.) II. rendű,
III.r. felperes neve (felperes címe.) III. rendű,
IV.rendű felperes neve (felperes címe.) IV. rendű f e l p e r e s e k n e k ,-
a képviselő neve beosztott bíró (képviselő címe.) által képviselt
alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,-
közigazgatási jogkörben okozott kár i ránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság az I.-II.-III.-IV. r. felperesek keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi az I.-II.-III.-IV. r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 400.000,-(négyszázezer) Ft perköltséget.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.105.100,- (egymillió-százötezer-száz) Ft eljárási illetéket az I.-II.-III.-IV. r. felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az Államnak külön felhívásra.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell 3 példányban benyújtani.
Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.
I n d o k o l á s
A felperesek 1998-ban adásvételi szerződést kötöttek 1-es személlyel és 2-es személlyel az település, szám helyrajzi szám alatti ingatlan vonatkozásában. 1-es személy és 2-es személy az települési ingatlant a jelen per felperesei birtokába bocsátották, azonban a tulajdonjogukat fenntartották a vételár teljes kifizetéséig.
A felek között elszámolási vita következtében peres eljárásra került sor, melynek lezárásaként a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint másodfokú bíróság Pf..../2000/5. számú, 2002. október 1-jén jogerőre emelkedett ítéletével egyetemlegesen kötelezte jelen per felpereseit, hogy fizessenek meg 1-es személy és 2-es személy részére 13.804.405,- forintot és ennek járulékait. A felperesek az ítélet alapján 2003. március 26-án megfizettek 19.019.020,- forint összeget, így a fennálló tartozásuk 8.175.136,- forint tőke és kamatai összegre csökkent.
1-es személy és 2-es személy 3-as személytől gépkocsi vásárlás céljából átvettek egy bizonyos pénzösszeget, mellyel nem számoltak el, ezért 3-as személy és 1-es személy valamint 2-es személy között szintén peres eljárásra került sor. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság ...Pf..../2001/3. számú, 2002. március 19-én jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte 1-es személyt és 2-es személyt, hogy fizessenek meg 3-as személy részére 5.180.000,- forint tőkét és ennek járulékait.
Időközben 2002. április 16-i keltezéssel "engedményezési megállapodás született", amely azt tartalmazza, hogy 3-as személy (korábbi nevén 3-as személy) mint engedményező a Fővárosi Bíróság ...Pf..../2001/3. számú jogerős ítéletével megállapított követelését a felperesekre engedményezi "az okirat mellékletét képező okiratban rögzített árért".
Az engedményezési szerződés hatályba lépésének feltétele a jogerős másodfokú ítélet ellen 1-es személy és 2-es személy által előterjeszthető felülvizsgálati kérelem elbírálása volt. Az okiratot a felperesek, mint engedményesek és 4-es személy ügyvéd - úgy is, mint az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd, aki az okiratba foglaltak szerint az engedményező teljes körű meghatalmazott képviselője - írták alá. Az okiraton az engedményező aláírása nem szerepelt.
A Legfelsőbb Bíróság 1-es személy és 2-es személy részéről benyújtott felülvizsgálati kérelmet 2002. november 29-én meghozott végzésével hivatalból elutasította.
A felperesek - 4-es személy útján - írásban értesítették az engedményezésről 1-es személyt és 2-es személyt 2003. január 20-án. Az értesítést 3-as személy szintén nem írta alá, képviselőjeként 4-es személy ügyvéd szerepelt.
1-es személy és 2-es személy azonban nem ismerték el az engedményezést és így a felperesek beszámítását sem, így végrehajtási eljárást indítottak a Budaörsi Városi Bíróság előtt a jelen per felperesei ellen a részükre megítélt tőke és kamatai végrehajtása településben. A végrehajtási eljárás megindítására azért került sor, mert 1-es személy és 2-es személy jogi képviselője a kölcsönös elszámolás feltételéül szabta, hogy az engedményezési szerződéssel kapcsolatosan a jogutódlás kérdésében az illetékes bíróság végzéssel döntsön, hivatkozva a Vht. 39. §-ára.
A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ...Vh..../2004/2. és ...Vh..../2004/2. számú, 2005. március 23-án kelt végzéseiben a jogutódlást megállapította.
A jogutódlást megállapító végzés ellen 1-es személy és 2-es személy fellebbezést nyújtottak be, ennek folytán a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2005. augusztus 25-én kelt, valamint 2006. május 9-én kelt végzéseivel a két elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította a felek meghallgatásának mellőzése miatt.
A megismételt eljárásban a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ....Vh..../2004/17. számú, 2006. június 19-én kelt és 2006. július 17-én jogerős és a ....Vh..../2004/15. számú, 2006. szeptember 29-én kelt és 2006. október 24-én jogerős végzéseivel megállapította jelen per felpereseinek jogutódlását a végrehajtási eljárásban.
A jogutódlás megállapítása iránti eljárással párhuzamosan az engedményezés megtörténtének megfelelő elszámolás érvényesítése érdekében a felperesek a Budaörsi Városi Bíróság előtt ...P..../2003/3. számon pert indítottak az ellenük folyamatban lévő végrehajtás korlátozása, illetőleg megszüntetése érdekében. A Budaörsi Városi Bíróság a végrehajtást a jelen per felpereseinek részteljesítésére figyelemmel 8.175.136, forint tőkére és ennek 2003. március 27-től esedékes kamataira korlátozta. A bíróság a végrehajtást kérők tartozása beszámítására, így a végrehajtás megszüntetésére nem látott lehetőséget.
Az elsőfokú bíróságnak arra alapított elutasító ítéletét, hogy az engedményezési szerződés alapján a felpereseket megillető követelést a felperesek az alperesek által ellenük indított perben beszámítási kifogásként érvényesíthették volna, de azt elmulasztották, a másodfokú bíróság arra hivatkozással helyezte hatályon kívül, hogy a felperesek a beszámítással nem késtek el, mert jogosulti pozícióba csak a per jogerős befejezése után kerültek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ebből következően vizsgálni kellett, hogy az engedményezési szerződés érvényesen létrejött-e, amelyet a jelen per felpereseinek kellett bizonyítani.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!