A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25895/2020/3. számú határozata. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. § (2) bek., (3) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. § (2) bek., 389. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha nem alkalmas arra, hogy a bejelentő áruit, szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások hasonló áruiról, szolgáltatásaitól.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.895/2020/3.

A Fővárosi Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. László Áron Márk ügyvéd) által képviselt Kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nemzetközi védjegybejelentést részben elutasító határozatának megváltoztatása iránti nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2020. október 7. napján kelt 3.Pk.22.317/2020/4. számú végzése ellen a kérelmező 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező 2018. december 23. napján a 14...8 lajstromszámú, ábrás, nemzetközi védjegy oltalmának magyarországi kiterjesztését kezdeményezte. A megjelölés a vastag, fekete vonallal határolt körben álló fekete "1.országbeli fizetőeszköz jele" jelből, és a tőle jobbra elhelyezett, fekete körben megjelenített fehér "2.országbeli fizetőeszköz jele" jelből áll akként, hogy a körök egymást metsző részében a fekete háttér egy íves fehér vonal mentén hiányzik, úgy mintha az első körlap takarná a hátsót. A védjegyoltalmat a Nizzai Megállapodás 36. osztályába tartozó, jellemzően banki, pénzügyi, ingatlan ügynöki, biztosítási, ezekkel összefüggésben pénzváltói, tanácsadói tevékenységekre kérte.

[2] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az előzetes vizsgálat során úgy találta, hogy a megjelölés egy megkülönböztető képességet nélkülöző, leíró jellegű szimbólum, ezért a nemzetközi védjegybejelentést a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján először ideiglenesen, majd a jelen eljárás alapjául szolgáló A14...8 1/15 ügyiratszámú határozatával véglegesen is elutasította.

[3] Utalva az Európai Bíróság C-363/99. számú Koninklijke ügyben hozott előzetes döntésére, továbbá az EUIPO CP3 számú közleményére megállapította, hogy a védjegybejelentés nem alkalmas a kérelmező szolgáltatásainak más cégek hasonló szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére. Az árujegyzék alapján az átlagos magyar fogyasztókat, valamint a speciális szaktudással rendelkező banki és pénzügyi szektorban dolgozókat tekintette a releváns fogyasztók körének. Kifejtette, hogy az alkalmazott devizajelek érthetők a releváns fogyasztók számára, mivel jelentős részük tisztában van a szimbólumok jelentésével és képes azokat a pénzváltás, fizetési szolgálatások, banki műveletek jelzőjeként azonosítani. A Hivatal elemzése során az átlagfogyasztó alacsonyabb figyelmi szintjéből indult ki.

[4] Megállapította, hogy a mindössze az "1.országbeli fizetőeszköz jele" és a "2.országbeli fizetőeszköz jele" elemek ábrás kialakításából álló megjelölés lényegében nem rendelkezik semmiféle egyedi, kizárólag a kérelmezőre jellemző tulajdonsággal. Az ábrás elemek euró és dollár érmékre emlékeztetnek, a megjelölés vizuális észlelése során voltaképpen annak háttereként, kereteként értelmezhetők, azt sugallják a fogyasztónak, hogy az árujegyzékben felsorolt szolgáltatások euróban és dollárban történő tranzakciókat tartalmaznak. A megjelölés azt az üzenetet közvetíti a fogyasztók irányába, hogy a kérelmező banki és pénzügyi szolgáltatásokat nyújt és kínál, valamint tanácsadást végez az árfolyamok, valutaügyletek vonatkozásában is. A megjelölésben használt két devizaszimbólum tehát leíró jellegű a szolgáltatások fajtája tekintetében, hiszen közvetlen utalás a 36. osztály megjelölt szolgáltatásai vonatkozásában, mely kizáró ok kiküszöbölésére az ábrás megjelenítés egyszerű kialakítása folytán alkalmatlan

[5] A kérelmező jogorvoslattal élt a határozat ellen, változatlanul a védjegyoltalom Magyarországra történő kiterjesztését kérte.

[6] Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelmet nem találta alaposnak, ezért végzésével a megváltoztatási kérelmet elutasította.

[7] A törvényszék a Vt. 2. § (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott kizáró okot az árujegyzék szerinti áruk körében fennállónak látta. Egyetértett a Hivatallal abban, hogy a szokásos mértékben tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó szempontjából kell vizsgálni a megjelölést, mivel a védjegy megkülönböztető funkciójának a teljes fogyasztói kört tekintve kell megfelelnie.

[8] Kitérve az Európai Bíróság C-363/99. számú Koninklijke döntésében, illetve T-193/99. számú Doublemint ügyben foglaltakra kifejtette, hogy a megjelölés az "1.országbeli fizetőeszköz jele" és a "2.országbeli fizetőeszköz jele" jelzésekből áll, melyeket eltérő színű, kerek mezőkben ábrázoltak. Az ábrás kialakítás pusztán keretező, díszítő funkcióval bír, magában megkülönböztető erőt nem kölcsönöz a megjelölés egészének, tehát még az EUIPO CP3 közlemény szempontjai szerint sem beszélhetünk a leíró jelzések karakteres grafikai ábrázolásából eredő megkülönböztető képességéről. Az átlagfogyasztó a megjelölést mindössze az "1.országbeli fizetőeszköz jele" és "2.országbeli fizetőeszköz jele" elemek egymás mellé írásaként észleli, amiből közvetlenül az euro és a dollár pénznemre gondol, az ezekből képzett logóval jelzett szolgáltatást pedig mint pénzügyi, vagy általában pénzzel összefüggő szolgáltatásként azonosíthatja minden különösebb gondolkodás, asszociáció igénye nélkül. A kérelmező által felhozott babapiskótára vagy a számítógépes játékokból ismert Pac-man karakterre való asszociálás lehetősége kizárható.