61/1997. (VI. 5.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról[1]

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 130. § előtti alcíme az alábbiak szerint módosul, a 130-131. §-ok helyébe a következő rendelkezés lép, a határozat a következő 131/A-131/G. §-okkal és alcímekkel egészül ki:

"A mentelmi ügyek intézése

130. § (1) Az országgyűlési képviselők mentelmi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéséit a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt [az országgyűlési képviselők jogállasáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Já.tv.) 5. § (2)-(3) bekezdés], a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést [Já.tv. 6. § (2) bekezdés] haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság), és erről az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt és a volt képviselőt értesíteni. Ha a képviselő és a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.

(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül

a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének;

b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt bc az Országgyűlésnek.

(6) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem nyújthat be ajánlást.

131. § (1) Az Országgyűlés a képviselő és a volt képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.

(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az összeférhetetlenségi ügyek intézése

131/A. § (1) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek intézése során a Házszabály általános rendelkezéseit a 131/A-131/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) a) Az Országgyűlés elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítványt [Já.tv. 20. § (2) bekezdés], a Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást [Já.tv. 20. § (3) bekezdés], a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezést [Já.tv. 20. § (4) bekezdés], valamint a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést [Já.tv. 20. § (5) bekezdés] haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak, és erről - a b) pontban foglaltak figyelembevételével - az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés elnöke dönt arról, hogy az összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.

b) A képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről az elnök csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében foglalt alaki és tartalmi feltételeknek. Ezt a Mentelmi bizottság elnöke állapítja meg, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a Mentelmi bizottság tagjait.

(3) A Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatás esetén a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. A határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.

(4) a) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenség kimondására irányuló képviselői indítvány esetén haladéktalanul elrendeli határozati javaslat benyújtásával az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, a határozati javaslat visszavonására a Mentelmi bizottság hozzájárulásával kerülhet sor.

b) Amennyiben az érintett képviselő vitatja összeférhetetlensége fennállását, úgy az eljárásra a továbbiakban a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselői kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének, akkor az elnök nem rendeli el az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennálltát, vagy a felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, a Mentelmi bizottság elnöke haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a Já.tv. 20. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követően a 130/A § (5)-(6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(8) Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi bizottság elnöke egy esetben - megfelelő határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

(9) Ha a bejelentés súlyos mértékben hiányos, vagy a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Mentelmi bizottság elnöke nem kezdeményezi összeférhetetlenségi eljárás megindítását, de a bejelentésről tájékoztatja a Mentelmi bizottságot.

(10) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Já.tv. 16. § (1) bekezdése alapján indított eljárásban a határozati javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat. Az eljárásra a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit, valamint a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni.

131/B. § (1) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (3) bekezdés, 131/A § (4) bekezdés a) pont] az ügy kézhezvételétől számított tíz napon belül az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.

(2) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)-(7) bekezdés] az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül az összeférhetetlenséggel kapcsolatban határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(3) A Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, 131/A. § (6)-(7) bekezdés] a Mentelmi bizottság az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A Mentelmi bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak. A vizsgálóbizottság elnöke a Mentelmi bizottság valamelyik alelnöke. Az adott ügyben érintett képviselő a vizsgálóbizottság egy tagja ellen egy esetben kifogással élhet. A sorsolás részletes szabályait a Mentelmi bizottság ügyrendjében állapítja meg.

(4) A vizsgálóbizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(5) A vizsgálóbizottság adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat.

(6) A vizsgálóbizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálóbizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(7) A vizsgálóbizottság ajánlástervezetet, illetve határozati javaslattervezetet készít a Mentelmi bizottság részére.

131/C § (1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zár ülésen tárgyalja.

(2) A Mentelmi bizottság adatokat kérhet be, és bárkit meghallgathat.

(3) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (3) bekezdés, 131/A. § (4) bekezdés a) pont] ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek.

(4) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2), (4) és (5) bekezdése alapján indított összeférhetetlenségi eljárás esetén [131/A. § (4) bekezdés b) pont, (6)-(7) bekezdés] dönt a vizsgálóbizottság által előterjesztett határozati javaslattervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek megfelelő határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

(5) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a vizsgálóbizottságot további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.

(6) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

131/D. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást

(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(4) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor. Ennek keretében a Já.tv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem kerülhet sor.

131/E. § (1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben két éven belül ugyanebben az ügyben nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - kivéve a 131/D. § (4) bekezdésében foglalt eseteket - az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az Országgyűlés elnökének. Egyúttal kimondja, hogy amennyiben a képviselő nem szünteti meg vagy nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve, ha ennek tényét nem jelenti be az Országgyűlés elnökének, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, akkor a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett tiszteletdíjat és költségtérítést az Országgyűlésnek visszafizetni.

(4) Nem szűnik meg a képviselő megbízatása, ha az Országgyűlés a Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján állapítja meg az összeférhetetlenséget, de az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.

A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás

131/F. § (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben ezt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. A képviselő ennek megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének. Az elnök ebben az esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(4) Ha a képviselő vitatja a javítás szükségességét, vagy a felhívástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy a szükséges javítást megtette, akkor a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni az alábbi különbségekkel:

a) a Já.tv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem kerülhet sor;

b) a Mentelmi bizottság az ügyet kivizsgálja és tájékoztatót készít;

c) a Mentelmi bizottság a tájékoztatónak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(6) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekről az Országgyűlés elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

131/G. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága első ülésén listát állít össze azokról a képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

(2) Az Országgyűlés elnöke a listát nyilvánosságra hozza.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a listán szereplő képviselőket vagy volt képviselőket záró-vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a képviselő, illetve a volt képviselő figyelmét mulasztása [Já.tv. 19. § (2) bekezdés] következményeire.

(4) Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatása megszűnésétől számított egy év elteltével a Mentelmi bizottság határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez, melyben kimondja, hogy a volt országgyűlési képviselő nem tett eleget, vagy a Já. tv. 19. § (1) bekezdésében megállapított határidő után tett eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, és ezért milyen összegű késedelmi kamat megfizetésére köteles:

(5) A határozat elfogadása után az Országgyűlés elnöke a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjának alapján a késedelmi kamat bírósági végrehajtását kéri."

2. §

Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Boros László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Kávássy Sándor s. k.,

az Országgyűlés jegyzője