1990. évi LV. törvény

az országgyűlési képviselők jogállásáról[1]

Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:[2]

I. Fejezet[3]

A képviselőjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

1. § (1) Az országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választásának befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2)[4] A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

(4)[5]

A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása[6]

2. §[7] (1)[8] A képviselő megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.

(2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló képviselőkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)[9] Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, valamint e törvény 9. § a) pontjában felsorolt hivatali alkalmazott volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

(5)[10]

3. §[11] (1)[12]

(2)[13] A képviselői megbízás időtartama - ideértve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(3)[14] Az Országgyűlés elnöki, alelnöki, jegyzői, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a képviselőcsoport vezetői, valamint az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2. § (3) bekezdése szerinti képviselőcsoport vezető helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(4)[15] A (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkaviszony és vezetői gyakorlat időtartamát a képviselői mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.

II. Fejezet[16]

A képviselő mentelmi joga

4. §[17] (1)[18] A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

5. §[19] (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.

(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.

(5) A Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.

(6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

6. §[20] (1) A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

(2) A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.

7. §[21] (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.

(2)[22] A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a 5. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

8. §[23] (1) Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

(2)[24] Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta. A vizsgálóbizottság tagja a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján járhat el.

(3)[25] Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alaptörvényben és a honvédelemről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására. Ez a jogosultság a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működése körében keletkezett minősített adatok vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 17. §-a keretei között érvényesül.

(4)[26] Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására.

(5)[27] Az országgyűlési képviselő - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat csak a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak szerinti felhasználói engedély alapján használhatja fel.

(5)[28] A képviselő az Országgyűlés ülésén, az Országgyűlés bizottságainak ülésén, továbbá a bizottsági elnöki értekezleten a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az Országgyűlés biztosítja.

(6)[29] A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon -jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága működésére szolgáló területre is belépni.

III. Fejezet[30]

Összeférhetetlenségi szabályok

A képviselői tisztség összeférhetetlensége

9. §[31] A képviselő nem lehet[32]

a)[33] az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;

b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja;

c)[34] a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja;

d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;

e)[35]

f)[36]

10. §[37] A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

11. §[38] Országgyűlési képviselő nem lehet:

a) országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese;

b)[39] a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;

c)[40] a Magyar Rádió nonprofit Zrt., a Magyar Televízió nonprofit Zrt., és a Duna Televízió nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;

d)[41] a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, elnökhelyettese, a hatóság Médiatanácsának és a Médiatanács Panaszbizottságának tagja;

e)[42] a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja;

f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.

12. §[43] (1) Az Országgyűlés elnöke és alelnöke más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2)[44] A miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott képviselő nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja.

Gazdasági összeférhetetlenség[45]

13. §[46] Országgyűlési képviselő nem lehet:

a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének és felügyelő bizottságnak tagja;

b)[47] a helyi önkormányzatok által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének tagja;

c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

d) önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel vagy önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja;

f) privatizált gazdálkodó szervezetnél - a privatizációt követő két éven belül - vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, igazgatótanácsi vagy vezető testületi és felügyelő bizottsági tag;

g) hitelintézet, biztosító társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, lakástakarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

14. §[48] Országgyűlési képviselő nem lehet:

a)[49] a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

b) a képviselői mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

Egyéb összeférhetetlenségi szabályok[50]

15. §[51] (1) Országgyűlési képviselő nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyűlési képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.

(3) Az országgyűlési képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

16. §[52] (1) Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a törvényhozói munkát támogató alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - az e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.

17. §[53] Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát,

a)[54]

b)[55]

c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,

d)[56]

Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek és jövedelmek[57]

18. §[58] Az országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;

b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági tagságát;

c)[59] alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, egyesületben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

e)[60] az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenően, valamennyi - a képviselői megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát;

f) az a)-e) pontokban meghatározott jövedelmét.

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség[61]

19. §[62] (1)[63] A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá - ha nem választották újra - megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselő saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.

(2)[64] Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő javadalmazásban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, akkor a volt képviselő az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

Eljárási szabályok[65]

20. §[66] (1)[67] Az országgyűlési képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, az Országgyűlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem jogosult.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Összeférhetetlenségi eljárást bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(5) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Országgyűlés vagy a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát.

(6) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése alapján.

21. §[68] (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak.

(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az Országgyűlés Házszabálya állapítja meg.

22. §[69] (1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vezeti.

(2)[70] Az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - az, Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága őrzi.

(3)[71] A képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4)[72] A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezheti.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. Az eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának. A bizottság eljárására az Országgyűlés Házszabálya az irányadó.

(5)[73] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(6)[74] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(7)[75] A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés elnöke a bizottság által megállapított tényekről soron következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést.

(8)[76] Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(9)[77] A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

23. §[78] E törvény alkalmazásában

a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy;

b)[79] állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben

- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek tulajdoni, illetve közvetett tulajdoni részesedése tekintetében befolyásoló részesedése van, illetve

- olyan gazdasági társaságnak van tulajdoni részesedése, amiben az államnak befolyásoló részesedése van;

c)[80] vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személynek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint természetes személynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti piaci tevékenysége és tulajdonosi helyzete;

d) befolyásoló részesedés:

1. az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

2. az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály) vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé;

e) közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

III/A. Fejezet[81]

A képviselői megbízatás megszűnése

23/A. § (1) A képviselő az Országgyűlés elnökéhez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Az Országgyűlés elnöke a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

23/B. § Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

23/C. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés határozatainak meghozatalában.

(2) Az Országgyűlés annak megállapításáról, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

IV. Fejezet[82]

Záró rendelkezések

24. §[83] (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[84]

25. §[85] E szakasz kivételével e törvény az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. számú melléklet az 1990. évi LV. törvényhez[86]

2. számú melléklet az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényhez[89]