A Debreceni Törvényszék K.700756/2022/11. számú határozata családtámogatási ügyben hozott közigazgatási egyedi döntés jogszerűsége tárgyában. [1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 11. § (4) bek.] Bírók: Andorkó Imre, Elek László, Tóth Szilvia

Debreceni Törvényszék

102.K.700.756/2022/11.

Az ügy száma: 102.K.700.756/2022.

A felperes: felperes

Cím2

Az alperes: alperes

Cím1

Az alperes képviselője: jogi képviselő meghatalmazott

Cím1

A per tárgya: családtámogatási ügyben hozott közigazgatási egyedi döntés jogszerűsége

Í T É L E T

A bíróság az alperes 2022. február 08-án kelt iktatószámú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes gyermekgondozást segítő ellátásban részesült kiskorú gyermeke (a továbbiakban: gyermek) után 2021. december 31-ig.

[2] A járásbíróság a 2021. augusztus 25. napján kelt ügyszámú ítéletével felbontotta a felperes és a perben nem álló házastársa (a továbbiakban: édesapa, volt házastárs) házasságát, valamint a ügyszámú1 végzésével jóváhagyta a felek egyezségét, amely értelmében a felperes és volt házastársa közös gyermekeik vonatkozásában közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak, azzal, hogy a gyermekek mindenkori lakóhelye az édesapa mindenkori lakóhelyével egyezik meg. A peres felek megállapodtak abban is, hogy a felperes gyermekei tartására 2021. szeptember 1. napjától kezdődően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen 20.000-20.000 forint gyermektartásdíjat fizet volt házastársa részére. A felek rendezték a felperes gyermekekkel való kapcsolattartásának időpontját is.

[3] A felperes 2021. november 16-án költözött új lakóhelyre arról a lakcímről, ahol volt házastársával közösen éltek, azonban nem jelentette be az alperesnek, hogy a gyermek kikerült a háztartásából.

[4] A volt házastárs 2021. december 22. napján kérelmet nyújtott be az alpereshez gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása iránt, amelyben 2022. január 01-jétől kérte az ellátás folyósítását. Erre tekintettel az alperes hivatalból eljárást indított, melyben nyilatkozattételre hívta fel a felperest arra vonatkozóan, hogy gyermekei pontosan mikor kerültek ki a háztartásából. Az alpereshez 2021. december 30-án érkezett az édesapa nyilatkozata, amely szerint a gyermeket 2021. november 16-tól tartja el háztartásában. A felperes akként nyilatkozott, hogy közös szülői felügyeleti jog mellett 2021. december 3-án kerültek ki a gyermekek a háztartásából, addig életvitelszerűen együtt éltek.

[5] Az alperes a 2022. február 8. napján hozott, iktatószámú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását 2021. december 31. napjával megszüntette és kötelezte a felperest a 2021. szeptember 1. és a 2021. december 31. napja közötti időszakra jogalap nélkül felvett 102.600 forint visszafizetésére. Indokolása szerint arra tekintettel, hogy a felek ellenkező nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy a gyermekek mikor kerültek ki a felperes háztartásából, a hatóság a feleknek a járásbíróság előtt megkötött egyezségét vette alapul, amely szerint a felperes 2021. szeptember 1. napjától fizet az alperesnek gyermektartásdíjat. Hivatkozott a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) 39. §-a alapján alkalmazandó a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3.§ a) pont aa) alpontjára, amely szerint az ellátásra jogosultnak írásban be kell jelenteni a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését. A Cst. 41. § (2) bekezdése értelmében az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. Ezek alapján az alperes eljárása során megállapította, hogy a felperes jogalap nélkül vette fel az ellátást 2021. szeptember 1. és december 31. között, ezért a felperest a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezte.

A kereset, a védirat

[6] A felperes keresetében előadta, hogy a házasságuk felbontását követően 2021. december 3. napjáig együtt, egy háztartásban élt volt férjével és gyermekeivel, a gyermekek felügyeletéről, ellátásáról döntő részben ő gondoskodott. Nem tudott arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás összegét jogalap nélkül vette fel, annak összegét a gyermekre fordította, akikkel 2021. november 16. napjáig együtt is élt. Az ellátás jogalap nélküli felvételét részben, a 2021. december 3. napján történt elköltözése idejét követő időszakra elismerte. Hivatkozott a Cst. 43. § (6) bekezdésére, amire tekintettel kérte az alperes határozatának megváltoztatását akként, hogy a 2021. szeptember 1. és december 3. napja közötti időszakra vonatkozóan visszakövetelt ellátás teljes összegét kérte elengedni, az ezt követő időszakra vonatkozóan pedig méltányosságból a visszafizetendő összeget jelentős mértékben csökkenteni. Másodlagosan részletfizetés engedélyezését kérte, arra tekintettel, hogy albérletben él és saját maga ellátása is nehézségbe ütközik. Ennek igazolására csatolta a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződését.

[7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes és volt házastársa házasságának felbontását kimondó ítéletből levezethető, hogy a felek életközössége 2019. március 15. napján megszűnt, innentől a gyermekeik gondozására és nevelésére az édesapa jogosult és köteles, amiből következik, hogy a családtámogatási ellátások igénybevételére is ő jogosult. Bár a felperes és volt házastársa a gyermekeik fellett közös szülői felügyeleti jog gyakorlásában állapodtak meg, azonban ezt csak jogilag gyakorolják közösen, mivel egyezségükben szabályozták a felperes gyermekekkel való kapcsolattartásának idejét és gyermektartásdíj fizetéséről is megegyeztek. A felperes bejelentési kötelezettségének felróható módon nem tett eleget, mivel az alperes a 2021. február 9. napján kelt iktatószámú1 határozatában tájékoztatta a felperest az őt terhelő változásbejelentési kötelezettségről. A felperes nem hivatkozhat alappal arra sem, hogy a gyermekgondozási támogatást gyermekei ellátására fordította, mivel egy állami juttatás törvényes feltételeit nem csak a jogok, hanem az ezzel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében is ismernie kellett.

[8] A 2022. október 25. napján megtartott tárgyaláson a felperes annyiban pontosította a keresetlevelét, hogy az albérletét 2021. november 16-án vette ki, ezt követően elköltözése 2021. december 3. napjáig folyamatos volt, véglegesen 2021. december 3. napján hagyta el a volt házastársával közös korábbi otthonát. Neki azt mondta volt házastársa, hogy a visszamenőleges ellátásra nem tart igényt, azonban ezt okirattal alátámasztani nem tudta. Az alperes előadta, hogy azért 2021. szeptember 1. napjában határozták meg az ellátás visszafizetésének kezdő időpontját, mert a felperes és a volt házastársa által megkötött egyezség szerint a felperesnek ettől a naptól kezdve kellett gyermektartásdíjat fizetnie, tehát innentől az édesapa természetben, a felperes pedig pénzben tartja el a gyermekeket. Előadta továbbá, hogy attól, hogy az édesapa csak 2022. január 1. napjától igényelte meg az ellátást, még a felperes bejelentési kötelezettségének felróható módon nem tett eleget, így az ellátást jogalap nélkül vette igénybe.