A Kúria Kfv.37001/2023/3. számú precedensképes határozata családtámogatási üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Banu Zsoltné dr. Szabó Judit, Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.I.37.001/2023/3.

A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke;

Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró;

Dr. Hajnal Péter bíró;

Dr. Heinemann Csilla bíró;

Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: Felperes1

Cím3

Az alperes: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal

Cím1

Az alperes képviselője: Dr. Szűcs Csaba kamarai jogtanácsos

A per tárgya: családtámogatási üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes 14. sorszám alatt

A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék

102.K.700.756/2022/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes gyermekgondozást segítő ellátásban részesült Név1 nevű gyermeke után 2021. december 31-ig. A Városi1 Járásbíróság a 2021. augusztus 25. napján kelt 7.P.22.612/2019/62. számú ítéletével felbontotta a felperes és a perben nem álló házastársa házasságát, valamint a 7.P.22.612/2019/62-III. számú végzésével jóváhagyta egyezségüket, amely értelmében a felperes és volt házastársa közös gyermekeik vonatkozásában közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak, azzal, hogy a gyermekek mindenkori lakóhelye az édesapa mindenkori lakóhelyével egyezik meg, továbbá, hogy a felperes gyermekei után 2021. szeptember 1. napjától gyermektartásdíjat fizet volt házastársa részére, a megállapodásban rendezték a felperes gyermekekkel való kapcsolattartásának időpontját is.

[2] A felperes 2021. november 16. napján költözött új lakóhelyre arról a lakcímről, ahol volt házastársával közösen éltek, azonban nem jelentette be az alperesnek, hogy a gyermek kikerült a háztartásából. A felperes volt házastársa 2021. december 22. napján benyújtott kérelmében 2022. január 1. napjától kérte folyósítani az ellátást. Az alperes hivatalból eljárást indított, amelynek során a felperes volt házastársa akként nyilatkozott, hogy 2021. november 16. napjától tartja el a háztartásában a gyermeket, míg a felperes nyilatkozata szerint 2021. december 3. napján kerültek ki a gyermekek a háztartásából.

[3] Az alperes a 2022. február 8. napján meghozott T-HB-CST-2945-3/2022. ügyiratszámú határozatában a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását 2021. december 31. napjával megszüntette, kötelezte a felperest a 2021. szeptember 1. és 2021. december 31. napja közötti időszakra jogalap nélkül felvett 102.600 forint visszafizetésére. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes és volt házastársa ellenkező nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy a gyermekek mikor kerültek ki a felperes háztartásából, ezért a Városi1 Járásbíróság előtt megkötött egyezséget vette alapul, amely szerint a felperes 2021. szeptember 1. napjától fizet gyermektartásdíjat. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelezés körében hivatkozott a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 41. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre, valamint a Cst. végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § a) pontjának aa) alpontjára.

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata jogszerűségének vizsgálata iránt. Az ellátás jogalap nélküli felvételét részben, a 2021. december 3. napján történt elköltözését követő időszakra elismerte. Hivatkozott a Cst. 43. § (6) bekezdésére, amelyre figyelemmel kérte a közigazgatási határozat megváltoztatását, a 2021. szeptember 1. és 2021. december 3. napja közötti időszakra vonatkozóan a visszakövetelt ellátás teljes összegének az elengedését, az ezt követő időszakra pedig méltányosságból kérte a visszakövetelt összeg jelentős mértékű csökkentését, másodlagos kérelme a részletfizetés engedélyezésére irányult. Az alperes a védiratában kérte a kereset elutasítását.

A jogerős ítélet