A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21229/2016/14. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 36/A. § (1) bek., (3) bek., (4) bek., 118. §, 118/A. § (1) bek., (4) bek., (5) bek., 1998. évi XIX. törvény (Be.) 43. §, 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 3. §] Bírók: Egriné dr. Salamon Emma, Hőbl Katalin, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23025/2014/68., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21229/2016/14.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.21.229/2016/14/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bólyai János és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 4, ügyintéző: dr. Szikinger István) által képviselt felperes neve (tartózkodási helye: felperes tartózkodási helye) felperesnek - a dr. Batki Nikolett jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (1055 Budapest, Nagy Ignác utca 5-11.) I. rendű, a dr. Kecskés Tünde jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (fél címe 3) II. rendű és a dr. Tímár Anikó ügyész által képviselt III.rendű alperes neve (1055 Budapest, Markó utca 16.) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perében Fővárosi Törvényszék 2016. július 21. napján 70.P.23.025/2014/68. számon meghozott és 75. sorszámon kijavított ítélete ellen a felperes 74. és a III. rendű alperes 71. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint, a II. rendű alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A másodfokú eljárásban felmerült költségét a felperes és a III. rendű alperes maga, míg a fellebbezési illetékeket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az I. rendű alperes megsértette a véleménynyilvánításhoz és szólásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát a következő magatartásokkal:

Az I. rendű alperes késedelmesen, csak 2014. március 21-én juttatta el a II. rendű alperes sajtóosztályára a felperes 2014. március 17-i nyilatkozatát arról, hogy az újságíró által kért interjú készítéséhez hozzájárul.

Az I. rendű alperes a kérelem elutasítását javasolta, amikor azt a rendelkezési jog gyakorlójának, azaz a bíróságnak és az ügyészségnek továbbította.

A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a II. rendű alperes megsértette a véleménynyilvánításhoz és szólásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát a következő magatartásokkal: Nem javasolta a kérelem teljesítését, amikor a felperes az újságíró interjúkészítési kérelméhez történő hozzájáruló nyilatkozatát a rendelkezési jogkör gyakorlójának továbbította.

A felperest 2014 júniusában az I. rendű alperestől átszállította a Szegedi Fegyház és Börtönbe, és az átszállítás kapcsán nem a rendelkezési jogkör gyakorlóját kereste meg.

A jogsértés megállapításán túl a felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. és II. rendű alperest magánlevélben történő elégtételadásra, ezen felül a II. rendű alperest 250.000 forint nem vagyoni kár és 1.000.000 forint vagyoni kártérítés és ezen összegek után 2014. június 6. napjától a kifizetésig számított törvényes kamat megfizetésére.

A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az I. rendű alperes megsértette lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát a következő magatartásokkal:

Nem biztosította részére 2013 novembere és 2014 júniusa között a közösségi istentiszteleten történő részvételt.

Az egyéni utasítás vallásszabadságot korlátozó rendelkezése ellen nem biztosított jogorvoslati jogot a felperes részére.

Kérése ellenére nem biztosította részére a büntetés-végrehajtási intézet lelkésze útján az egyéni vallásgyakorlást.

Késedelmesen bírálta el a felperes arra irányuló kérelmét, hogy a váci egyházmegye papja mint lelki gondozó meglátogathassa, majd gyakorlatilag elutasította a kérelmet.

A felperes kérte, a bíróság állapítsa meg, a III. rendű alperes megsértette a lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát a következő magatartásokkal:

A 2013 decemberében benyújtott kérelme alapján az ügyészség NF.18.0008/2013/49-I. számú leiratában csak korlátozással engedélyezte a váci egyházmegye papjával történő kapcsolattartását.

Amikor panasszal élt azzal szemben, hogy az I. rendű alperes nem biztosította részére a kapcsolattartást, akkor semmilyen érdemi intézkedést nem tett abból a célból, hogy a jogsértés megszűnjön.

A jogsértés megállapításán túl a felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. és III. rendű alperest magánlevélben történő elégtételadásra, ezen felül mind az I., mind a III. rendű alperest 250.000-250.000 forint nem vagyoni kártérítés és ezen összegek után 2014. június 6. napjától a kifizetésig számított törvényes kamat megfizetésére.

Az alperesek ellenkérelmükben a felperes a módosított keresetének elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a III. rendű alperes megsértette a felperes vallásgyakorláshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2014. február 11-én kelt NF.18.008/2013/49-I. sorszámú határozatában csak korlátozással engedélyezte a felperes által megjelölt római katolikus lelkésszel a felperes kapcsolattartását. A bíróság kötelezte a III. rendű alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a fenti jogsértésért. Kötelezte a III. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és annak 2014. június 6. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 30.000 forint, a II. rendű alperesnek 62.500 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 147.000 forint illeték az állam terhén marad.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a személyhez fűződő jogok törvény által, szükséges esetben és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosan korlátozhatóak. Amennyiben azonban a közhatalmi szerv az intézkedés során a rá irányadó szabályokat megsértette, és indokolatlanul, szükségtelenül vagy aránytalanul intézkedett, akkor az ilyen intézkedés jogszabályi alap hiányában az érintett személyiségi jogait sértheti. A büntetés-végrehajtási szervek és az ügyészség közhatalmi tevékenységének vizsgálata során a bíróság azonban csak akkor állapíthatja meg ezen szervek jogellenes magatartását, ha a hatóság kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedést követett el, a rendelkezésre álló adatokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, valamint lényeges anyagi vagy eljárási jogszabálysértést vétett. Rögzítette, hogy az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 8. §-ának (1) bekezdés alapján a véleménynyilvánításhoz és szólásszabadsághoz fűződő személyiségi jogsértés kapcsán a korábban hatályos 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Kifejtette, hogy bár a régi Ptk. nem nevesíti a személyiségi jogok között a szólásszabadsághoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogot, ugyanakkor az Alaptörvény IX. cikke szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog a 30/1992. (V. 26.) AB határozat értelmében nem korlátozhatatlan jog, de valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, a perbeli időszakban hatályos 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bvtvr.) értelmében a fogvatartott véleménynyilvánítási szabadsága korlátozott, arról a Bvtvr. 118/A. §-ának (5) bekezdése alapján nem az I. vagy II. rendű alperes, hanem a bíróság volt jogosult dönteni. Mivel a nyilatkozattételt a bíróság végül engedélyezte, ezért abból eredően, hogy az I. és II. rendű alperes nem javasolta az interjúkérelem teljesítését, a felperest semmilyen jogsérelem nem érte.