A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32186/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 19. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §] Bíró: Oláh Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32186/2017/8.*, Kúria Kfv.35234/2018/3.

***********

ííööáéáíááóíÉőÉőáááááééöűéööá

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K.32.186/2017/8.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. M. Tóth Zoltán (cím) ügyvéd által képviselt felperes (cím) a dr. Lige3ti Artúr Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21 000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket az adóhatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2014. május 5. napján ... rész tulajdoni hányadban megszerezte a ... kerületi ingatlan-nyilvántartásban ..., ..., ..., ... hrsz.-on jegyzett, természetben .... szám alatt lévő, ... m2 alapterületű, "kivett beépítetlen terület" megjelölésű belterületi ingatlanok tulajdonjogát. Megszerezte továbbá a fenti időpontban és tulajdoni hányadban a ... hrsz.-ú, természetben ... alapterületű, "kivett udvar és támfal" megjelölésű belterületi ingatlan tulajdonjogát is.

A Budafok-Tétény ... kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperes bevallása alapján 2015. adóévre a 17545-5/2015/III. számú határozatával elutasította a felperes adómentesség megállapítása iránti kérelmét és az ingatlanok után telekadót szabott ki, rögzítve, hogy a felperesnek a megállapított adót az elkövetkező évekre is a határozatban előírtak szerint kell teljesítenie. Az alperes a felperes fellebbezése folytán eljárva a határozatot helybenhagyta.

A felperes 2016. december 5-én - adókötelezettség változására hivatkozva - telekadó bevallást nyújtott be, melyben az ingatlanok után 2016. január 1. napjától adómentességet kért a "belterületen fekvő termőföld tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése" okra hivatkozva. Az elsőfokú adóhatóság a mentesség iránti kérelmet a .... számú határozataival elutasította, melyek indokaként hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) 19. § c) pontjára, s arra, hogy a felperes nem rendelkezett az előírt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest Megyei Igazgatóságától (a továbbiakban: NAK Pest Megyei Igazgatósága) származó igazolással.

Az említett határozatokat a felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2017. március 3-án kelt .... számú határozatával - az elsőfokú határozatok indokolásának kiegészítésével - helybenhagyta. Hivatkozott arra, hogy bár a NAK Pest Megyei Igazgatósága valóban adott ki igazolást a felperesnek arról, hogy az eljárás tárgyát képező ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt állnak, azonban a NAK Pest Megyei Igazgatósága visszavonta e határozatát, megállapítva, hogy a ..., ... és ... hrsz.-ú ingatlanok nem felelnek meg a Hvt. 19. § b) pontjában meghatározott mentességi feltételnek. Ennek teljesüléséhez ugyanis az egész ingatlannak mezőgazdasági művelés alatt kell állnia, azonban a kérdéses ingatlanokon pinceszellőzők találhatók. A ... hrsz.-ú ingatlan esetében azt állapította meg, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban kivett udvar és támfalként van nyilvántartva, így ez utóbbi ingatlan szintén nem felel meg a Hvt.-ben meghatározott mentességi feltételnek. Erre tekintettel az igazolás visszavonását követően elutasította az ingatlanok mezőgazdasági művelésének igazolása iránt előterjesztett kérelmet. Ugyanakkor a ... hrsz.-ú ingatlan esetében megállapította a mezőgazdasági művelést, kiadta erről az igazolást, ami alapján az elsőfokú adóhatóság a ... számú határozatával mentesítette a felperest ez utóbbi ingatlan vonatkozásában a telekadó-fizetési kötelezettség alól. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy a NAK utóbb helybenhagyta az elsőfokú szervének az igazolás visszavonásáról szóló határozatát. Mindez az alperes álláspontja szerint a ..., ... ... és ... hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában azt jelenti, hogy a felperes nem rendelkezett a mentesség megállapításához szükséges, NAK Pest Megyei Igazgatóságától származó igazolással, így a kérdéses ingatlanok vonatkozásában nem teljesül a Hvt.-ben a mentesség megállapításához előírt feltétel, ennek következtében az elsőfokú adóhatóság jogszerűen utasította el a felperes mentesség iránti kérelmét.