A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32186/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 19. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §] Bíró: Oláh Zsolt

ííööáéáíááóíÉőÉőáááááééöűéööá

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K.32.186/2017/8.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. M. Tóth Zoltán (cím) ügyvéd által képviselt felperes (cím) a dr. Lige3ti Artúr Miklós jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21 000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket az adóhatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2014. május 5. napján ... rész tulajdoni hányadban megszerezte a ... kerületi ingatlan-nyilvántartásban ..., ..., ..., ... hrsz.-on jegyzett, természetben .... szám alatt lévő, ... m2 alapterületű, "kivett beépítetlen terület" megjelölésű belterületi ingatlanok tulajdonjogát. Megszerezte továbbá a fenti időpontban és tulajdoni hányadban a ... hrsz.-ú, természetben ... alapterületű, "kivett udvar és támfal" megjelölésű belterületi ingatlan tulajdonjogát is.

A Budafok-Tétény ... kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperes bevallása alapján 2015. adóévre a 17545-5/2015/III. számú határozatával elutasította a felperes adómentesség megállapítása iránti kérelmét és az ingatlanok után telekadót szabott ki, rögzítve, hogy a felperesnek a megállapított adót az elkövetkező évekre is a határozatban előírtak szerint kell teljesítenie. Az alperes a felperes fellebbezése folytán eljárva a határozatot helybenhagyta.

A felperes 2016. december 5-én - adókötelezettség változására hivatkozva - telekadó bevallást nyújtott be, melyben az ingatlanok után 2016. január 1. napjától adómentességet kért a "belterületen fekvő termőföld tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése" okra hivatkozva. Az elsőfokú adóhatóság a mentesség iránti kérelmet a .... számú határozataival elutasította, melyek indokaként hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) 19. § c) pontjára, s arra, hogy a felperes nem rendelkezett az előírt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest Megyei Igazgatóságától (a továbbiakban: NAK Pest Megyei Igazgatósága) származó igazolással.

Az említett határozatokat a felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2017. március 3-án kelt .... számú határozatával - az elsőfokú határozatok indokolásának kiegészítésével - helybenhagyta. Hivatkozott arra, hogy bár a NAK Pest Megyei Igazgatósága valóban adott ki igazolást a felperesnek arról, hogy az eljárás tárgyát képező ingatlanok mezőgazdasági művelés alatt állnak, azonban a NAK Pest Megyei Igazgatósága visszavonta e határozatát, megállapítva, hogy a ..., ... és ... hrsz.-ú ingatlanok nem felelnek meg a Hvt. 19. § b) pontjában meghatározott mentességi feltételnek. Ennek teljesüléséhez ugyanis az egész ingatlannak mezőgazdasági művelés alatt kell állnia, azonban a kérdéses ingatlanokon pinceszellőzők találhatók. A ... hrsz.-ú ingatlan esetében azt állapította meg, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban kivett udvar és támfalként van nyilvántartva, így ez utóbbi ingatlan szintén nem felel meg a Hvt.-ben meghatározott mentességi feltételnek. Erre tekintettel az igazolás visszavonását követően elutasította az ingatlanok mezőgazdasági művelésének igazolása iránt előterjesztett kérelmet. Ugyanakkor a ... hrsz.-ú ingatlan esetében megállapította a mezőgazdasági művelést, kiadta erről az igazolást, ami alapján az elsőfokú adóhatóság a ... számú határozatával mentesítette a felperest ez utóbbi ingatlan vonatkozásában a telekadó-fizetési kötelezettség alól. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy a NAK utóbb helybenhagyta az elsőfokú szervének az igazolás visszavonásáról szóló határozatát. Mindez az alperes álláspontja szerint a ..., ... ... és ... hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában azt jelenti, hogy a felperes nem rendelkezett a mentesség megállapításához szükséges, NAK Pest Megyei Igazgatóságától származó igazolással, így a kérdéses ingatlanok vonatkozásában nem teljesül a Hvt.-ben a mentesség megállapításához előírt feltétel, ennek következtében az elsőfokú adóhatóság jogszerűen utasította el a felperes mentesség iránti kérelmét.

Az alperes határozata rögzíti, hogy a felperes a fellebbezésében hivatkozott arra, miszerint a mentesség a Budafok-Tétény ... kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott, a helyi adókról szóló 10/2010 (V. 27.) Ör. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 6. § c) pontjában foglaltak alapján is megilleti. Ennek kapcsán az alperes kiemelte, hogy az ingatlanügyi hatóság tájékoztatása szerint a kivetéssel érintett ingatlanok tekintetében 2016. január 1. napjáig nem kezdeményeztek telekalakítási eljárást. Azt is kiemelte, hogy a Budafok-Tétény XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal Főépítészi és Városrendezési Iroda az elsőfokú hatóságot ugyancsak arról tájékoztatta, hogy nincs tudomásuk telekalakításra irányuló földhivatali eljárásról. Az alperes a fenti mentességi kérelemmel kapcsolatban hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes a bevallásában nem jelölte meg mentességi okként az Ör. 6. § c) pontját, így e jogcímen eleve nem illethette meg mentesség. Utalt e körben a kialakult bírói gyakorlatra (Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.021/2009/8.).

A felperes a határozat ellen keresetet nyújtott be, ebben elsődlegesen kérte a határozat megváltoztatását akként, hogy a bíróság a telekadó-fizetési kötelezettséget törölje, másodlagosan kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási hatóságok nem tisztázták az Ör. 6. § c) pontja alapján benyújtott mentességi kérelme ügyében a tényállást, nem vizsgálták az erre vonatkozó bizonyítékai, hanem tévesen a földhivatalt keresték meg, miközben a közterület szabályozással együtt járó telekalakítási eljárás lefolytatása a Budapest Főváros XI. Kerületi Hivatal hatáskörébe tartozik. Mindezzel megsértették a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) és (4)-(6) bekezdéseit, továbbá a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontját. A felperes állította, hogy a telekalakítási eljárás nem csak a földhivatali eljárást jelenti, hanem miután a kérdéses mentességi ok speciálisan a közterület szabályozással együtt járó telekalakítás esetére vonatkozik, idetartoznak a közterületi szabályozás megvalósulása érdekében tett egyéb lépések is. Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá a jogalkotó feltételezhető szándéka, mely mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a felperes viseli az említett szabályozással megvalósuló telekalakítás költségeit. A NAK Pest Megyei Igazgatóságának az igazolást visszavonó határozatával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be, így a visszavonó határozat az elsőfokú adóhatóság határozatának meghozatala időpontjában még nem volt jogerős, ebből pedig az következik, hogy az említett időpontban rendelkezett "jogerős és végrehajtható" igazolással az ingatlanok mezőgazdasági művelésére vonatkozóan. Annak sincs jelentősége, hogy a NAK a visszavonó határozatot helybenhagyta, mivel erre csak az elsőfokú adóhatósági határozat meghozatalát követően került sor. Mindennek figyelmen kívül hagyásával az alperes megsértette az Art. 138. § (1) bekezdését, valamint a Ket. fenti hivatkozott rendelkezéseit. A felperes jelezte, hogy bár a NAK-nak a visszavonó határozatot helybenhagyó határozata ellen benyújtott keresetét a bíróság elutasította, de a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Úgyszintén felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 2015. adóév tekintetében az Önk. rendelet 6. § c) pontja szerinti mentességet elutasító közigazgatási határozat, illetve az az ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasító bírósági ítélettel szemben. Minderre tekintettel kérte a Kúria döntéséig a per tárgyalásának felfüggesztését.