A Kúria Kfv.35234/2018/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 19. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 13. §, 99. §, 125. §, 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1/A. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Bevalláson alapuló kivetéses helyi adó esetén az adómentességre is a bevallásban kell hivatkozni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.234/2018/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. M. Tóth Zoltán egyéni ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Ligeti Artúr jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.32.186/2017/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.32.186/2017/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonosa a Budapest ... kerületi ingatlan-nyilvántartásban a ..., ... ..., ... és ... helyrajzi számú ingatlanoknak. A felperes már a 2015. évben kérte az ingatlanok után a telekadó mentesség megállapítását. A kérelmét elutasították. A felperes keresetét elutasító jogerős elsőfokú ítéletet a Kúria a Kfv.V.35.051/2018/3. számú ítéletével hatályában fenntartotta.

[2] A 2016. évre vonatkozóan a felperes újabb telekadó bevallásokat nyújtott be, amelyekben az ingatlanok adómentességének megállapítását a "belterületen fekvő termőföld tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése" okra hivatkozva kérte. Csatolta a NAK Pest Megyei Igazgatósága tárgyévi tényleges művelést tanúsító, 2016. október 28-i igazolását, amit azonban az elsőfokú hatósági eljárás tartama alatt, 2016. december 9-én visszavontak, és ugyanezen a napon az igazolásra irányuló kérelmet önálló határozattal elutasították. Az elsőfokú adóhatóság a 2016. december 16-án kelt külön-külön határozataival a NAK igazolásának hiányára hivatkozva a mentességi kérelmet négy ingatlan esetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19.§ b) pontjára hivatkozva elutasította.

A rh hrsz.-ú ingatlant, a NAK mezőgazdasági művelést tanúsító igazolására tekintettel, mentesítették a 2016. évre a telekadó alól.

[3] Az alperes a 2017. március 3-án kelt BP/1008/01649/3-6/2017. számú határozatával, az indokolások kiegészítése mellett, helybenhagyta az ..., ..., ... és .... hrsz.-ú ingatlanokhoz kapcsolódó mentességi kérelmeket elutasító elsőfokú döntéseket.

Indokolása szerint a mezőgazdasági művelésre vonatkozó igazolást a NAK Pest Megyei Igazgatósága visszavonta. A ... ... és ...helyrajzi számú ingatlanok esetében a visszavonásra azért került sor, mert azokon pinceszellőzők vannak, a ... helyrajzi számú ingatlant kivett udvar és támfaként tartják nyilván, továbbá azon betonozott felületű pincelejáró található. Az ingatlanok teljes területe nem áll tényleges mezőgazdasági művelés alatt. A mezőgazdasági művelés tekintetében a NAK, mint másodfokú hatóság a 2017. január 20-án kelt KP-210-3/2017. számú határozatával helybenhagyta az igazolást visszavonó elsőfokú határozatot.