A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.652/2013/27. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 8. §, 24. §, 81. §, 141. §, 163. §, 221. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 2. §, 16. §, 20. §, 65. §, 66. §, 82. §, 160. §, 172. §, 286. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bíró: Biacsné dr. Márton Andrea

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, II., Tölgyfa utca 1-3.

Levélcím: 1255 Budapest, Pf. 2.

Fax.:393-5401

25.M.652/2013/27

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Dr. Göndös Gábor ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

felmondás jogellenességének megállapítása, illetve egyéb elmaradt juttatások megfizetése iránt

indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés címén 2.734.086,-(azaz Kétmillió-hétszázharmincnégyezer-nyolcvanhat) forintot, és ezen összeg után 2015. április 21. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, valamint 2012. december és 2013. január hónapra járó cafetéria címén összesen 20.000,-(azaz Húszezer) forintot, valamint ezen összeg után 2013. január 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát.

A bíróság egyebekben a felperes keresetét elutasítja.

A felek költségeiket egyéb iránt maguk viselik.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az Állam javára külön felhívásra fizessen meg 152.100,-(azaz Százötvenkétezer-száz) forintot.

A felperest terhelő kereseti illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a felperes személyes meghallgatása, illetve 1. sz. tanú, illetve 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, illetve 4. sz. tanú tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2003. június 1. napjától kezdődően létesített munkaviszonyt ügyvezető helyettesi munkakörre az alperessel.

A felek között létrejött egy magyar nyelvű munkaszerződés, valamint egy német nyelvű szerződés is.

A magyar nyelvű munkaszerződés, illetve a német nyelvű munkaszerződés megegyezik abban, hogy a felperes munkabére bruttó 750 euró, továbbá abban, hogy napi 8 órás a munkavállaló munkaideje. Ezen túlmenően a német nyelvű munkaszerződés rögzíti, hogy a munkavégzés ideje 8 órától 16 óra 30 percig, vagy 9 órától 17 óra 30 percig kell, hogy terjedjen.

A felperes munkaköre ügyvezető helyettesi munkakörben jött létre. Erre figyelemmel a felperes munkáját képezte tárgyalások tartása, tárgyalások folytatása, illetve irodán kívüli munkavégzés is. Ennek keretén belül a felperes munkáját nem csak az alperes székhelyén, hanem egyéb helyeken is végezte, ellátta. Az ügyvezetői feladatokat a felperes édesapja, 1. sz. tanú látta el.

Az alperesi cég a ... anyavállalat tulajdonában áll. Ez a GmbH ...ban üzemel, illetve működik. Ott végzi munkáját a felperes fölött munkáltatói jogokat gyakorló ..., illetve ... is.

Felperes felett a munkáltatói jogokat ... gyakorolta 2012. október 24-én.

A felperes 2012. szeptember 28-án kelt e-mailjében - , melyet egy, az alperesnél munkaviszonyban álló személy, 2. sz. tanú felé címzett - jelezte, hogy nem hiszi, hogy mindent az orrukra kell kötni, illetve, hogy a németek felé nem kell kommunikálni, minden kontroll alá kerül.

Ezt követően a felperes 2012. október 2-ai e-mailjében 2. sz. tanút számon kérte, hogy a németeknek információt szolgáltatott. E-mailjében jelezte, hogy jelenleg az édesapja, illetve ő a főnökei, egy német sem utasíthatja őt semmire, még a tulajdonos sem. Emailben rákérdezett a felperes, hogy honnan tudják a németek a ... ügyét, ki engedte, hogy információkat adjon át figyelemmel arra, hogy ez egy totális belső ügy. 2. sz. tanú ezt követően a 2012. október 2-án keletkezett e-mailben kifejezte, hogy nem érti, hogy mi lehetett a baj, miféle titkot adott ki, mert ő semmit nem adott ki. Erre figyelemmel a felperes 2012. szintén október 2-án írt e-mailjében jelezte, hogy azt sérelmezi, hogy elmondta „a ... ügyét. Ennyi; A többit nem tudjuk". Erre figyelemmel 2. sz. tanú október 3-án keletkezett e-mailjében jelezte, hogy igen, ezt elmondta, és nem talál benne semmi rosszat, de nem adott át olyan információt, ami belső ügy lett volna.