A Budapest Környéki Törvényszék P.23337/2012/48. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 225. §, 230/A. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74. §, 75. §, 78. §, 82. §, 84. §, 301. §] Bíró: Koppányné dr. Sági Erika

áóéáBudapest Környéki Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

15.P.23.337/2012/48.

A Budapest Környéki Törvényszék a személyesen eljáró dr. felperes neve (....) felperesnek - a dr. Zaicz Gáborné dr. Czelecz Éva (....) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r., II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II.r., valamint a dr. Klausz Hajnalka jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (....) III.r. alperes ellen - személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes az I. rendű, a II. rendű és a III.r. alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 177.000.- (azaz százhetvenhétezer) Ft, a III.r. alperes részére 40.000..- (azaz negyvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 48.0000.- (azaz negyvennyolcezer) Ft állam által előlegezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a jelen bíróságnál három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A felperes és az I.r alperes 2005-ben ismerkedtek meg, majd élettársak lettek. mely kapcsolatból 2007. október 24. napján született ... utónevű gyermekük.

A megromlott viszonyuk miatt azI.r alperes 2008. november 19. napján közös gyermekükkel elköltözött felperes tulajdonát képező ingatlanból alperes szülei házába.

A felek megkísérelték a kapcsolat helyreállítását, azonban 2009. januárjában az I.r.alperes a szakítás mellett döntött.

2009. január 30-án a felperes a gyermekkel való kapcsolattartás céljából megjelent az I.r. alperes szüleinek ingatlanában, ahová elkísérte 2 tanú is.

Az I.r. alperes kérte menjen be a lakásba, akár kísérőkkel együtt, azonban a felperes ezt az I.r. alperes édesapjával a II.r. alperessel kialakult rossz viszony miatt nem akarta. Erre megjelent a II.r. alperes, aki közölte, hogy a gyermeket nem viheti el és a kaput kulcsra zárta. Ezt követően az I.r. alperes a hátsó kapuhoz kivitte a gyermeket, azonban a II.r. alperes és a felperes között kialakult vita miatt a kapcsolattartás nem volt zavartalan.

Ezt követően a felperes azt akarta elérni, hogy a gyermeket estig elvihesse magával lakóhelyére, ez elől azonban az I.r. alperes mereven elzárkózott.

Aaz I.r. alperes által kezdeményezett perben Monori Városi Bíróság a 2009. március 13. napján kelt 8.P.21.351./2008/8. számú ideiglenes intézkedésről szóló végzésében a felperes és ... utónevű gyermek között a kapcsolattartást úgy szabályozta, hogy a felperes jogosult minden hétvégén szombat délután 17 órától délután 19 óráig a gyermekkel kapcsolatot tartani az I.r. alperes jelenlétében, az I.r. alperes lakóhelyén - mely akkor ..., .... szám alatti ingatlan volt.

A felek fellebbezése folytán a Pest Megyei Bíróság 2009. szeptember 3. napján kelt 1.Pf. 23.672/2009/3. számú végzésével a 8. számú végzést gyermektartásdíj tárgyában helybenhagyta, kapcsolattartás körében hatályon kívül helyzete, és új határozat hozatalára utasította elsőfokú bíróságot. A kapcsolattartás körében a felek fellebbezését azért nem tartotta alaposnak másodfokú bíróság, mivel elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel a perben feltárt azon tényre, hogy az I.r. alperes a kiskorú gyermekkel az édesapja ...i házában lakik és az alperes édesapja és a felperes között a perbeli adatok alapján rendkívül rossz a viszony, így nem szolgálná a kiskorú gyermek érdekét az ilyen módon szabályozott kapcsolattartás. A szülők lakóhelye közötti távolságra tekintettel (... és ...) nem látta indokoltnak a felperesnél történő kapcsolattartást sem, hiszen a kiskorúval történő oda-visszautazás időigényes, az a gyermekre nézve fárasztó és megterhelő lenne. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a gyermek érdekét egy semleges helyen történő kapcsolattartás szolgálná, de mivel ezzel kapcsolatban adat nem állt rendelkezésre, hatályon kívül helyezte a döntését.

A bíróság a 2009. december 7. napján kelt ideiglenes intézkedésével minden páros héten szombaton 9,30-tól 12,30-ig a ...i Mikkamakka Játéktárban biztosította a felperes részére a kapcsolattartást a Játéktár munkatársainak felügyelete mellett és karácsony másnapján 9,30-tól 12,30-ig a saját lakásán is feljogosította a felperest a kapcsolattartásra.

Mivel az apa és a gyermek között rövid időn belül jó kapcsolat alakult ki, a bíróság 2010. március 22-én kelt végzésével módosította az ideiglenes intézkedést és minden páros héten szombaton 9-től 13 óráig a felperes lakásában jogosította fel az apát a kapcsolattartásra.

A Monori Városi Bíróság 2010. július 2. napján kelt 8.P.21.351/2008/81. számú ítéletével ... ... gyermeket I.rendű alperes neve ( jelen ügyben I.r. alperes) nevelésébe és gondozásába helyezte. Egyben kötelezte dr. felperes neve t, hogy fizessen havonta előre 40. 000 Ft összegben gyermektartásdíjat, valamint a 2008. december 1. és 2010. július 31. napja között lejárt és hátralékos 544.500 Ft gyermektartásdíjat a folyamatos tartásdíjon felül. Kapcsolattartás a gyermek és a felperes között akként került szabályozásra, hogy a felperes jogosult a gyermeket minden páros héten szombaton 9 órától magával vinni és 18 órára az anyához visszavinni, majd a gyermek 3. életévének betöltését követően minden páros héten szombaton 9 órától magával vinni és vasárnap 18 órára az alpereshez visszavinni. Ezen kívül a gyermek 3. életévének betöltését követően minden páratlan héten pénteken 16 órától 19 óráig jogosult a gyermekkel lenni ...n, illetve a gyermek mindenkori tartózkodási helyén és településen belül. A felperest 2011. január 1. napjától kezdődően valamennyi intézményi szünet fele időtartamára rendkívüli kapcsolattartás illeti meg, amelynek pontos időpontjáról és esetleges beosztásáról a felek minden naptári év május 31. napjáig kötelesek megállapodni, ennek hiányában az időpont a szünetek első fele. Karácsony, Húsvét és Pünkösd második napján 9 órától 18 óráig jogosult a felperes a gyermekkel lenni. A bíróság ez ügyben a felek személyiségének, nevelési képességének és részben a gyermekükhöz való ragaszkodásuk mélységének megállapítására igazságügyi pszichológus szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő megállapította, hogy mindkét fél gyereknevelésre alkalmas. Mindkét peres fél erős érzelmekkel ragaszkodik a gyermekéhez, viszont a szakértő az nem zárta ki, hogy mindkét fél részéről megvalósulhat befolyásoló tényező, ez főként az alperes oldalán valósulhatott meg, hiszen felperes egy évig a gyermekével egyáltalán nem találkozhatott. A bíróság megállapította, hogy az I.r. alperes nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kapcsolattartást akár édesapja ellenében is biztosítsa.