A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21473/2017/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 82. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.473/2017/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tarczay Áron ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Zaicz Gáborné dr. Czelecz Éva ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, valamint a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2014. november 19. napján kelt 15.P.23.337/2012/48. számú ítélete ellen a felperes 50. sorszámon előterjesztett fellebbezése, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 2017. szeptember 15. napján kelt 15.P.23.337/2012/104. számú kijavító végzésével kijavított, 2017. június 26. napján kelt 15.P.23.337/2012/99. számú kiegészítő ítélete ellen a felperes részéről 102. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és kiegészítő ítéletét részben megváltoztatja és a felperes által összesen fizetendő kereseti illeték összegét 108.000 (Száznyolcezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét és kiegészítő ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 144.000 (Száznegyvennégyezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették az emberi méltósághoz és a magánélethez fűződő jogát azzal, hogy az I. rendű alperes nem biztosította, a II. rendű alperes pedig megakadályozta, hogy ... utónevű gyermekével a kapcsolatot tartsa. Megsértették továbbá a magánlakáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ... napján a tulajdonában álló, ... szám alatti lakásába az engedélye nélkül bementek és onnan ingóságokat vittek el, és megrongáltak egy nemes oltott besztercei szilvafát.

A III. rendű alperes vonatkozásában annak megállapítását kérte, hogy megsértette az emberi méltósághoz, a magánélethez való jogát azzal, hogy a III.rendű alperes neve a ... számú ügyben a részjogerőt nem állapította meg, míg a ... számú ügyben az ítélet szerinti intézményi szünetet a zárvatartási időre korlátozta, mindezekkel szűkítve a kapcsolattartási joga terjedelmét. Kérte annak megállapítását is, hogy a III. rendű alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azzal, hogy azt állította róla, miszerint folyamatosan sértegeti, fenyegeti a hivatal dolgozóit.

Kérte az alperesek jogsértéstől való eltiltását, továbbá kötelezésüket bocsánatkérő levél küldésére.

Az I-II. rendű alperesekkel szemben összesen 600.000 forint, a III. rendű alperessel szemben összesen 300.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti igényt is előterjesztett, az I. és II. rendű alperesek egyetemleges marasztalását kérve.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítására tettek indítványt.

Az elsőfokú bíróság a ... szám alatt hozott ítéletével a felperesnek az I., II. és III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 177.000 forint, a III. rendű alperes részére 40.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívására 48.000 forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte a Csjt. 92. §-át, a Magyar Köztársaság Alkotmányának 54. §-át, a Ptk. 75. § (1) bekezdését.

A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján azt állapította meg, hogy a különköltözést követően az I. rendű alperes nem zárkózott el az elől, hogy a felperes a gyermekkel a kapcsolatot tartsa, bár a kapcsolattartást kétségtelenül nem a felperes által kért módon biztosította, hanem azt tette lehetővé, hogy az egy évet alig betöltött gyermeket a felperes a lakóhelyén, a szülei házában láthassa. A felperes ezen joggal nem élt, a II. rendű alperessel kialakult feszült viszonya miatt. Miután a kapcsolattartás ideiglenes intézkedésben szabályozásra került, a felperes ezt a jogát továbbra sem gyakorolta, ugyanakkor az I. rendű alperes a felperes környezetében lakó személyek, így a felperes édesanyja, illetve jogi képviselője részére is biztosította a láthatást. Álláspontja szerint önmagában az, hogy a házastársak belső jogviszonyában az egymással szemben tanúsított jogellenes magatartás vonatkozásában a jogvédelmet elsősorban a családjog intézményei biztosítják, nem zárja ki az okozott sérelem miatt a személyiségi jogvédelmi igény érvényesíthetőségét. Olyan többlettényállást azonban nem tudott megállapítani, ami személyiségi jogsérelem megállapítására adott volna alapot. Az emberi léthez, az emberi élethez méltatlan magatartás megvalósulását sem tudta megállapítani. Önmagában az a tény, hogy az I. rendű alperes nem a felperes által kért módon biztosította a kapcsolattartást, nem alapozza meg a személyiségi jogvédelem igénybevételének a lehetőségét. A felperes és a gyermek kapcsolattartása azóta zavartalan, amióta semleges helyen jogosult a felperes a gyermekkel a kapcsolatot tartani, a viszony akként rendeződött a felperes, illetve a gyermek között, hogy a későbbiekben a felperes a gyermekkel már a saját otthonában tarthatta a kapcsolatot. A felperes élettársa maga is azt állította, hogy a gyermek és a felperes közötti apa-gyermek viszony zavartalan. A becsatolt pszichológus szakértői véleményből azt állapította meg, hogy a gyermek kétségtelenül meghasonlott helyzetben van, tulajdonképpen kettős apa -, illetve anya-szerepek rögzültek benne, hiszen a felperest, illetve az alperes élettársát is apának szólítja, de ugyanígy anya szerepben tünteti fel saját édesanyja mellett a felperes élettársát is. A szakvélemények szerint mindkét fél részéről a befolyásolás megállapítható, az alperes terhére azonban egyértelműen ez a helyzet nem róható, nem állapítható meg az sem, hogy az alperes a gyermeket a felperes ellen neveli. A pszichológus szakvélemények szerint a gyermek és az apa között a viszony kifejezetten jó.

Rámutatott arra, hogy a felperes és a II. rendű alperes között a viszony valóban feszült, több eljárás is folyamatban van, vagy volt közöttük. A ... Járásbíróság előtt folyó per anyagából, valamint a II. rendű alperesnek a felpereshez írt, ...-i keltű leveléből azt állapította meg, hogy a II. rendű alperes a kapcsolattartást, a láthatást nem kívánta megakadályozni, csupán a gyermek elvitele ellen tiltakozott. Emberi élethez méltatlan magatartás ebben a körben sem valósult meg.

A III. rendű alperes vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelem tekintetében utalt arra, hogy a személyiségi jogi per bírósága más hatóság eljárásában hozott döntések felülvizsgálatára nem jogosult. Vizsgálat tárgyát kizárólag az képezheti, hogy a hatóság határozata, eljárása következtében sérült-e a felperes valamely személyiségi joga.