A Miskolci Törvényszék Pf.21189/2012/3. számú határozata tartásdíj megállapítása (GYERMEKTARTÁSDÍJ megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §]

...i Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Pf.21.189/2012/3. szám

A törvényszék a ... (... szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve (.... szám alatti lakos) felperesnek a ... (... szám. alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt alperes neve (... szám alatti lakos) alperes ellen gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése, gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megállapítása iránti perében a ...i Városi Bíróság által 2012. április 05. napján meghozott P.20.249/2011/23. szám alatti ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett részét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2011. február 01. napjától az 1991. június 02. napján született ... utónevű gyermek tartása fejében a gyermek bankszámlájára utalással minden hónap 10. napjáig havi 20.000,- (húszezer) Forint gyermektartásdíjat,

a meghaladó keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy az alperesnek 2011. február 01. napjától 2012. június 30. napjáig 340.000,- (háromszáznegyvenezer) Forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, melynek megfizetésére 15 nap alatt köteles.

Mellőzi a felperes 14.400,- (tizennégyezer-négyszáz) Forint eljárási illeték megfizetésére kötelezését, és az alperest terhelő eljárási illeték mértékét 28.800,-(huszonnyolcezer-nyolcszáz) Forintra felemeli.

Mellőzi annak megállapítását, hogy a felek költségeiket maguk viselik és helyette kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 15.000,- (tizenötezer) Forint perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam felhívására a felhívásban közölt időben és módon 19.200,-(tizenkilencezer-kétszáz) Forint fellebbezési eljárási illetéket,

továbbá a felperesnek 15 nap alatt 15.000,-(tizenötezer) Forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget 2011. január 31. napjától megszüntette, ezt meghaladóan keresetét elutasította. Kötelezte a peres feleket, hogy személyenként fizessenek meg az államnak 14.400,- Forint eljárási illetéket és megállapította, hogy perköltségeiket maguk viselik.

Az ítélet tényállásában rögzítette, hogy a peres felek házastársak voltak, házasságukból 1985. október 05. napján ..., 1991. június 02. napján ... utónevű gyermekeik születtek. Házasságukat a bíróság 2009. október 13. napján bontotta fel, a felek a bontóper során egyezséget kötöttek, miszerint felperes a ... nevű gyermek tartása fejében 2009. november 01. napjától előre esedékesen havi 20.000,- Forint határozott összegű gyermektartásdíjat fizet az alperesnek.

A felek utolsó közös lakóhelyét képező lakás használatát egymás között akként osztották meg, hogy az ún. főépület az alperes, míg az ún. melléképület a felperes kizárólagos használatába került.

A főépületben lakott az alperes gondozásában maradt ... utónevű gyermek is.

Az ingatlan megosztott használatával kapcsolatban a felek közötti viták 2010. áprilisában kezdődtek, amikor az alperes élettársához költözött. Ő elköltözése ellenére rendszeresen visszajárt az utolsó közös lakásba, különösen hétvégente, amikor a nagykorú gyermek hazautazott a kollégiumból. Az alperes 2010. június 26. napján házasságot kötött élettársával, azonban elköltözése ellenére továbbra is igényt tartott a főépület kizárólagos használatára. Amikor a gyermek hétvégére hazautazott a kollégiumból, a felperes bement hozzá a főépületbe, az alperes ezt nehezményezte, magát a gyermeket kérte, hogy apját ne engedje be. Miután a gyermek az alperes ezen kérésének nem tett eleget, az alperes a főépület kulcsait elvette a gyermektől, így amikor hazajött a kollégiumból a kulcsokat az anyjától kellett kérnie, illetve azok részére a postaládában voltak elhelyezve. A fentiekből kifolyólag az alperes és a gyermek közötti kapcsolat megromlott, az egyik vita során közöttük tettlegességre is sor került. A gyermek ezt követően nem hívta meg az édesanyját a szalagavatójára, nem fogadta el a vacsorameghívását, illetve a karácsonyi ajándékot sem.

A gyermek 2011. januárjában békülést célzó levelet írt az anyjának, egy kis időre rendeződött is a kapcsolatuk, azonban a gyermek pár hónap után ismételten minden kapcsolatot megszakított az alperessel, a ballagására nem hívta meg, nem is köszöntek egymásnak az utcán.

A levont jogkövetkeztetése szerint a nagykorú gyermek tartásra érdemtelen, mert álláspontja szerint bár a kapcsoltat megromlása az alperes magatartására vezethető vissza, mert a felperessel fennállt, konfliktusába bevonta a gyermeket, azonban a per folyamán a gyermeknek lett volna lehetősége lépéseket tegyen az alperessel való békülés érdekében, de erre utaló jel részéről nem volt. A gyermek középiskolai tanulmányait befejezte és főiskolai tanulmányokat kezdett el, 2011. februárjától az alperes őt semmilyen formában nem támogatta.

A felperes 2011. január végéig fizette a havi 20.000,- Forint gyermektartásdíjat.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben - az őt terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megszüntető rendelkezést nem vitatva - kérte annak megváltoztatását akként, hogy a törvényszék kereseti kérelmének megfelelően kötelezze az alperest 2010. május 01. napjától kezdődően havi 20.000,- Forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére.

Álláspontja szerint nem helytálló és a bírósági gyakorlatnak sem felel meg az első fokú bíróság érdemtelenséget megalapozó magatartással kapcsolatos jogi okfejtése. Hivatkozva a ...i Törvényszék egy korábbi határozatára kifejtette, hogy az általános gyakorlat szerint az érdemtelenség vizsgálatánál nem róható teljesen a gyermek terhére, hogy a szülő-gyermek viszony megromlik. A kapcsolat helyreállítása elsősorban a szülőtől, mint nagyobb élettapasztalattal rendelkező személytől várható el.

A kapcsolat megromlásáért és a tettleges bántalmazásért egyoldalúan és kizárólag a gyermeket tette felelőssé, a gyermek javára semmit sem értékelt, pedig a gyermek írt az alperesnek békülést célzó levelet. Semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt az ítéleti megállapítást, hogy a kapcsolatot a gyermek szakította meg az alperessel. Álláspontja szerint a pedagógus végzettségű alperesnek is lett volna kötelezettsége, hogy a kapcsolatot helyreállítsa. Hivatkozott arra, hogy a gyermek hátrányára nem lehet értékelni azt a tényt, hogy a peres felek közötti viszony megromlott, és azt sem, hogy a gyermek nem volt hajlandó eleget tenni az alperes azon kérésének, hogy a saját apját ne engedje be a lakásba.

Mindezek alapján véleménye szerint a városi bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a gyermek érdemtelenné vált a tartásra. Állításainak alátámasztására becsatolta az általa hivatkozott perben született első- és másodfokú határozat másolatát, az alperesi képviselő felperesi képviselőnek küldött levelét, a látleletet, amely akkor készült amikor az alperes a gyermeket megharapta, továbbá a felperessel szemben folyamatban volt szabálysértési eljárást megszüntető határozatot.