A Szegedi Törvényszék P.21782/2006/47. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 84. §, 86. §, 123. §, 164. §, 195. §, 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 227. §, 237. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §, 56. §, 150. §, 211. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 63. §] Bíró: Kiss Gabriella

Csongrád Megyei Bíróság

22.P.21.782/2006/47.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Rényi Miklós ügyvéd (6721 Szeged, Vidra u. 3. fsz. 1.) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) és II.rendű felperes neve (címe) felpereseknek - a dr. Tarr Ágnes ügyvéd (6640 Csongrád, Jókai u. 2.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe), a felszámoló által képviselt II.rendű alperes neve (címe) és a dr. Holczer Ferenc ügyvéd (1025 Budapest, Felhévízi u. 21.) által képviselt III.rendű alperes neve (címe) alperesek ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet és a viszontkeresetet e l u t a s í t j a .

Megkeresi a bíróság a földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően az 1. számú ingatlanról, mely jelenleg a III.r. alperes tulajdonában áll, valamint a 2 számú ingatlanról, mely jelenleg szintén a III.r. alperes tulajdonában áll a perfeljegyzést törölje.

Kötelezi a bíróság az I.-II.r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a III.r. alpereseknek 800.000,- (Nyolcszázezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felek perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viselik.

A felmerült 900.000,- (Kilencszázezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az I.r. alperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 900.000,- (Kilencszázezer) forint viszontkereseti eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál öt példányban kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek kérték, továbbá, ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

A fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, annak módosításai, az ellenkérelmek, azok módosításai, a viszontkereset, a peres felek személyes előadásai, tanú 1 és tanú 2 tanúvallomásai, a csatolt és beszerzett okiratok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ügy iratai, a Csongrád Megyei Bíróság iratai, a Csongrádi Városi Bíróság iratai, valamint a földhivatali eljárásban keletkezett iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felpereseknek 1994. folyamán vállalkozás beindításához, ehhez kapcsolódóan hitel felvételéhez nagyobb tőkeösszegre volt szükségük. Ezt az I.r. alperes biztosította, azonban mivel a teljes kért összeg nem állt rendelkezésére, maga is két ismerősétől kért 4.000.000,-, illetőleg 4.500.000,- forintos kölcsönt, amit utóbb visszafizetett.

Az I.r. alperes összesen 13.000.000,- forintra kötötte meg a kölcsönszerződést az I. és II.r. felperesekkel. Ügyvéd foglalta írásba a szerződést 1994. május 16. napján úgy, hogy a szerződést kötő felek közölték arra vonatkozó egyező akaratukat, hogy 16.900.000,- forintos kölcsönösszeg szerepeljen a szerződésben és abban kamatot ne kössenek ki. Az okiratszerkesztő ügyvéd ennek megfelelően foglalta írásba a szerződést azzal, hogy a kölcsön folyósítására a szerződés aláírásával egyidejűleg kerül sor. A felperesek számára a teljesítést részletekben írták elő. Egyben jelzálogjogot alapítottak a felperesek tulajdonát képező 1 és 2 számú ingatlanokra. A jelzálogjogot a földhivatal számú határozatával bejegyezte.

A szerződéskötéssel egyidejűleg kölcsönösszeget az I.r. alperes nem adott át a felpereseknek, néhány nappal később azonban 13.000.000,- forintot rendelkezésükre bocsátott.

Tekintettel arra, hogy a szerződésben szereplő fizetési határidőt a felperesek elmulasztották, a határidő utolsó napján az I.r. alperes személyesen, szóban szólította fel a felpereseket az összeg visszafizetésére. Ekkor együttesen felkeresték az ügyvédet, aki tartozáselismerő nyilatkozatot foglalt írásba. Ebben a felperesek kötelezettséget vállaltak, hogy 1994. augusztus hó 22-ig 16.900.000,- forintot fizetnek meg az I.r. alperesnek, valamint ezen összeg után 1994. augusztus hó 17. napjától a kifizetésig járó évi 20 %-os késedelmi kamatot. A tartozáselismerés aláírására közjegyző előtt került sor, aki ezt záradékával tanúsította, továbbá azt is, hogy a nyilatkozatot tevő felperesek kijelentették, hogy annak tartalma a valóságnak mindenben megfelel.

A póthatáridő is eredménytelenül telt el, a felperesek fizetési kötelezettségüknek ezt követően sem tettek eleget.

1994. október hó 31. napján az I.r. alperes biztosítási intézkedés elrendelése és a tartozáselismerő nyilatkozat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelmet terjesztett elő a Csongrádi Városi Bíróságon. A bíróság az ingatlanok zárlatát rendelte el és végrehajtási záradékkal látta el a tartozáselismerést 16.900.000,- forint és ennek 1994. augusztus hó 17. napjától a kifizetésig járó évi 20 %-os késedelmi kamata vonatkozásában. A végrehajtási eljárás során árverésre kerültek az 1 és 2 számú, jelzálogjoggal terhelt ingatlanok, továbbá az ingatlanokban fellelhető ingóságok. Az 1995. augusztus 10-re és szeptember 12-re kitűzött árverések sikertelenek voltak. Az I.r. alperes a következő, 1995. szeptember 25-i árverésen szerezte meg az ingatlanok tulajdonjogát összesen 11.000.000,- forintos, a becsérték 50 %-ában megállapított beszámítási vételáron a bejegyzett jogokkal terhelten. Ezt követően tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba bejegyzést nyert, majd az ingatlanokat tehermentesítette.

2000. december 20-án a felperesek keresetlevelet nyújtottak be a Csongrádi Városi Bíróságra - mely áttétel folytán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságra került -, amiben módosítást követően a szerződés és a tartozáselismerés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérték, hivatkozással arra, hogy a tőkeösszeg csupán 13.000.000,- forint volt a kölcsönszerződésben, az ügyleti kamat pedig 3.900.000,- forint. Az eljárás szünetelését követően jelen per I.r. alperese viszontkeresetet terjesztett elő, melyben a szerződés szerinti 16.900.000,- forint és járulékai megfizetésére kérte a felperesek kötelezését. Ezután a per keresettől való elállás folytán megszüntetésre került 2003. október hó 08. napján . Az elállás oka az volt, hogy jelen per felperesei 2002. október 15-én kérelmet nyújtottak be a Csongrádi Városi Bírósághoz, kérve a végrehajtási záradék törlését, mivel a tartozás elismerés nem minősül közjegyzői okiratnak, ekként a záradék érvénytelen. Kérték egyben az eredeti állapot helyreállítását is az eszközölt végrehajtási cselekmények vonatkozásában. A bíróság 2003. január hó 28. napján 11/I. sorszámú végzésével a végrehajtási záradékot törölte elfogadva a kérelmező felperesek jogi álláspontját. A végzést a Csongrád Megyei Bíróság helyes indokai alapján helybenhagyta.