A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1589/2009/8. számú határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 90. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. §, 31. §, 34. §] Bíró: Rónaszéki László

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A munkaügyi bíróság ... által képviselt felperes neve(.... szám alatti lakos) felperesnek ,- ... által képviselt I.rendű alperes neve... szám alatti székhelyű) alperes ellen munkaviszony megszüntetés iránti perében a felperes keresete folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A munkaügyi bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.

A felperes közalkalmazotti jogviszonya 2009. szeptember 06-án szűnt meg.

A felperes az alperesi határozat szerint 5 havi felmentési időre járó átlagkeresetre és 6 havi végkielégítésre jogosult.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.655.732,-Ft (Egymillió-hatszázötvenötezer-hétszázharminckettő forint) átalány kártérítést, mely 17 havi átlagkeresetnek felel meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek bruttó 73.000,-Ft (Hetvenháromezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt a ... Megyei Bírósághoz címzett és a ... Munkaügyi Bíróságon 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d./ pontjaiban foglalt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

I n d o k o l á s :

A munkaügyi bíróság a felek előadása, a .... és a .... számú perek bizonyítási anyagai, valamint okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes 1992. 03. 02-től közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, a ... munkakörben dolgozott.

A I.rendű alperes neveen a közalkalmazottak és a betegek étkeztetését évtizedeken keresztül saját maga által kialakított struktúrában több telephelyen működő és egymással összekapcsolt funkciójú élelmezési egység működtetésével oldotta meg.

A szervezeti struktúrához három egység tartozott. A ... tömb területén elhelyezkedő központi ..., a ... működő ..., valamint a ... ... integrációját követően az ... utcai telephelyen működő ....

Az élelmezési üzem a betegek és alkalmazottak étkeztetését 2008. évig látta el, 2008. évtől kezdődően már a I.rendű alperes neveen működtetett ... vonatkozóan is hatályba lépett rendelkezés alapján a főző...i tevékenység végzésére kizárólag az ..., illetve egyéb szakhatósági engedélyek birtokában volt lehetőség. A központi ... épületgépészeti állapota olyan volt, hogy a szakhatósági engedélyhez szükséges feltételeknek való megfelelést csak jelentős összegű építési beruházással lehetett volna megoldani. Az ... vezetése a forráshiány miatt úgy határozott, hogy az alkalmazotti étkeztetési feladatokat teljes egészében megszünteti és a betegélelmezési feladatokat más módon külső beszállítók igénybevételével oldja meg.

2008. október hónapjától az alkalmazotti étkeztetés megszüntetésre került, ettől az időponttól kezdődően a központi ..., illetve a ... működő ... a tevékenységét befejezte.

Az ... utcai ..., amely 2008. 09. 02-án a ... számú határozattal ... működését főző... elnevezéssel engedélyezte, egyidejűleg a működési engedélyt kiadta és az üzletet ... számon nyilvántartásba vette.

Az ... utcai ... 2008. 12. 16-ig működött, a dolgozókat a központi konyhára helyezték át. A központi ... 2009. 03. 01-től már nem működött, ettől az időponttól kezdve az ... utcai konyhán a vállalkozó, az ... Kft. üzemeltette a konyhát.

A pályáztatás során az alperes nem kötötte ki, hogy munkáltatói jogutódlással a dolgozókat át kell venni. A közalkalmazotti jogviszonyok megszüntetése során az alperes a dolgozóknak, így a felperesnek sem adott lehetőséget az ... Kft-hez való szervezett átlépésre. Maga a Kft. meghallgatott néhány embert és azokat, akiket megfelelőnek talált azokat vette csak át. A pályázati leírásban meghatározásra került az is, hogy milyen eszközöket kapott meg a Kft., ennek függvénye volt az egy adag ételnek az ára, ennek kikalkulálása.

Az alperes ... Főigazgatója, mint munkáltatói jogkör gyakorló 2009. 04. 02-án kelt .... számú intézkedésében a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2009. 04. 06. napjától kezdődően számított 5 havi felmentési idő alkalmazásával 2009. 09. 06. napjával felmentette a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés b./ és a 33. § (2) bekezdés alapján.

A felperest a munkavégzés alól 2009. 04. 06. napjától mentesítette. Az intézkedésben a felperes végkielégítésének mértékét 6 havi átlagkeresetben határozta meg.

A munkáltató indoklása szerint a Kjt. 30. § (1) bekezdés b./ pontja szerint a közalkalmazott jogviszonya felmentés útján többek között akkor szüntethető meg, ha: "Az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője, vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség."

A I.rendű alperes neve egészségügyi ellátási tevékenységét kiszolgáló ... jelentős összegű beruházás útján lehetne a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően üzemeltetni. A beruházási költségek mértéke miatt a munkáltató vezetése akként döntött, hogy a ... az ... tartozó egységek ... funkcióját megszünteti, tekintettel a funkció megszüntetésére az e területen dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség.

Felperes 2009. 05. 05-én keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, melyben kérte a bíróságot, hogy a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy alperes jogellenesen szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát, és kötelezze 17 havi átlagkereset megfizetésére.