1992. évi XXXIII. törvény

1. § (1)[7] E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2)[8] A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(3)[9] A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadásra tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(4)[10] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

(5)[11] A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.

(6)[12] E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

(7)[13] Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a költségvetési szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a költségvetési szerv gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a költségvetési szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(8)[14] A (7) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a költségvetési szerv feladatkörébe tartozó feladatot a költségvetési szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.

(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.

(2a)[15] Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

(3)[16] A közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.

3. §[17] (1)[18] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 12. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaerő-piaci viszonyokat nem kell figyelembe venni, valamint az Mt. 13. §-a nem alkalmazható.

(2)[19] Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.

(3)[20] Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.

II. rész

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés

4. §[21] (1)[22] Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg szervezetét, működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4)[23] Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

5. §[24] (1)[25] A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2)[26] A KOMT-ban a Kormány

a) a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá

b) az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) A KOMT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint az egyes oldalakat megillető jogosítványokat.

(4)[27] A KOMT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

(5)[28] E törvény II. részének alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő munkavállalói érdekképviseleti szervezetet kell érteni.

6. §[29] (1)[30] A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő

a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,

b)[31] területi (vármegyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban

egyeztet.

(2)[32] A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti

a) az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,

b) az ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.

(3)[33] A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti

a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint

b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés

tervezetét.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.

(5)[34] Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.

(6)[35] A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati sajátosságoknak megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, az érintett költségvetési szervek, ágazati szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá véleményezési és konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek megfelelően biztosítani kell.

(7)[36] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki.

6/A. §[37] (1) Az 5-6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.

(2) Területi (vármegyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,[38]

a)[39] amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (vármegyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy

b)[40] amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (vármegyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.

c)[41]

(3) Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.

(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.

(5)[42] A (2)-(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden hatodik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.

(6)[43] Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.

6/B. §[44]

7. §[45]

A szakszervezetek, a kollektív szerződés[46]

8. §[47]

9. §[48]

10. §[49]

11. §[50]

12. §[51]

12/A. §[52] A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

13. §[53] Kollektív szerződés

a) e törvény, és az e törvény felhatalmazása alapján kihirdetett rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha erre e jogszabályok felhatalmazást adnak,

b) az Mt. előírásaitól az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdése, valamint eltérő megállapodásra vonatkozó rendelkezései szerint térhet el,

c) az Mt. előírásaitól nem térhet el, ha e törvény az eltérő megállapodásra vonatkozó Mt.-beli rendelkezés alkalmazását kizárja.

A közalkalmazottak részvételi jogai

14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.

(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.

(3) A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. §[54] A Kormány a KOMT-ban történt egyeztetést követően rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét.

16. § (1)[55]

(2)[56]

(3)[57] A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

(4)[58]

17. § (1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.

(2) A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.

(3)[59]

(4)[60]

18. §[61] A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.

19. §[62] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem alkalmazható.

III. rész

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

I. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása

20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.

(2)[63] Közalkalmazotti jogviszony

a) büntetlen előéletű,

b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá

c)[64] magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező,

d)[65] állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló

személlyel létesíthető.

(2a)[66] Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottjai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(2b)[67] A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha azt törvény előírja - az arra törvényben kijelölt szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.

(2c)[68] Ha a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a (2d) és (2e) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(2d)[69] Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető

a) azzal, aki[70]

ab)[72] tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont]

miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,[73]

b) azzal, aki a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

c) azzal, aki az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(2e)[74] Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.

(3)[75] Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez

a) a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel alól mentesítést adhat,

b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.

(4)[76] A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és - ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni - vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.

(5)[77] A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(6)[78] Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.

(7)[79] Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.

(8)[80] A munkáltató a (2) bekezdés a) pontjában, a (2d) és (2e) bekezdésben, valamint az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli

a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a közalkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(9)[81] A (4)-(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén - a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

20/A. §[82] (1)[83] Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.

(2)[84] A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető

a)[85] olyan munkakör esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,

b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,

c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg,

d)[86] helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy

e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

(3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni:

a)[87] a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,

b)[88] a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,

c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,

d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá

e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.

(4)[89] A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívásnak a személyügyi központ honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a személyügyi központ honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

(5)[90] A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a pályázathoz csatolja

a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,

b) arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,

c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.

(6)[91] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő[92]

a) hatvan napon belül, vagy

b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,

dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.

(7)[93] A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

(8)[94] Az üres munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárás esetén - a pályázati feltételeknek egyformán megfelelő pályázók közül - előnyben kell részesíteni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állókat.

(9)[95] A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

20/B. §[96] (1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki.

(2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.

(3) Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is.

(4) Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg.

(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása - a munkáltató vezetője kivételével - pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben, továbbá

b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.

21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2)[97] Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) helyettesítés céljából, vagy

b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására

létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.

(3)[98] A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazott jogviszonyát érintő kérdés is meghatározható.

(4)[99]

(5)[100] A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

21/A. §[101] (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.

(2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.

(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező -[102]

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés

esetén.

(5)[103] Végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.

21/B. §[104] A munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a közalkalmazott munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

22. §[105] (1)[106] Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.

(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy - a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján - azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt

a)[107] a (16) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, vagy

b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való - az egészségügyi alkalmatlanság kivételével - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került.

(3) A szakmai gyakorlat

a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint

b)[108] munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység

során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.

(4)[109] Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban végrehajtási rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Végrehajtási rendelet meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.

(5)[110] A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott

a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,

b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet

meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni.

(6)[111] A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a "nem megfelelt" minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9)[112] A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10)[113] A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11)[114] A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12)[115] Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13)[116] A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14)[117] A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15)[118] A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b)[119] a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig "megfelelt" és

bb) harminc százalék alatt "nem megfelelt"

eredmény adható.

(16)[120] A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott "nem megfelelt" minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §[121] A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

22/B. §[122] Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni[123]

a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra,

b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá

c) a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.

23. §[124] (1)[125] A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető - a 90. §-ban foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.

(3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól.

(4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.

(6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

(8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg.

(10) A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.

23/A. §[126]

23/B. §[127] (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5)[128]

(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b)[129] legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.

24. §[130] (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

(2)[131] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.

(3)[132] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.

(4)[133] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a 33. § (2)-(3) bekezdésben és a 37. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.

(5)[134] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 40. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott az (4) bekezdés szerinti lemondást - a 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával - köteles megindokolni.

II. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

25. § (1)[135] A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

b) a közalkalmazott halálával,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint

d)[136] a 22. (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,

e)[137] a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

e)[138]

(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b)[139] áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2.[140] e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,

3.[141] e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény

4.[142] és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

5.[143]

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f)[144] azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt,

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,

fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy

fd) a (3) bekezdés szerint, valamint

g)[145] rendkívüli felmentéssel

ga)[146]

gb)[147]

h)[148]

(3)[149] A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha

a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

b)[150] a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, (2d) és (2e) bekezdésében vagy (6) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut.

(4)[151] A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.

25/A. §[152] (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás

a) időpontjáról,

b) okáról és

c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.

(5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.

(7)[153] Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot

a) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy

b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló

gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.

25/B. §[154] (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.

(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.

(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.

25/C. §[155] (1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a (4)-(13) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt

a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy

b) megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)-b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

(3) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén - ha a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A. §-ban és a 25/B. §-ban, valamint a (4)-(13) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése, és az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(4)[156] A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(5) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(6)[157] A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.

(7)[158] A (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(8)[159] A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra vagy az igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(9)[160] Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(10) Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(11)[161] A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(12)[162] A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell az (5) és (6) bekezdést, továbbá a (9)-(11) bekezdést.

(13) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a közalkalmazotti kereset elbírálásánál

a) az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya munkaviszonnyá,

b)[163] a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

25/D. §[164] Ha a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

25/E. §[165]

25/F. §[166]

26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.

(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.

(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.

(4)[167] A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

27. § (1)[168] A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

(2)[169] A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.

28. § (1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.

(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

29. § (1)[170] Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.

(2)[171] A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

(3)[172] Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.

(4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.

30. §[173] (1)[174] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;

b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;

d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(4)[175] A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

(5)[176] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

30/A. §[177] (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja[178]

a) a munkáltatón belül,

b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve

c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz

az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.

(2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza.

(3)[179] A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók.

(4)[180] Az (1)-(3) bekezdést, továbbá a 30/C. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)-(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy

a) felmentésen a munkáltató jogutód nélküli megszűnését kell érteni, és

b) a 30/A. § és 30/C. § szerinti eljárást legalább a munkáltató jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni.

30/B. §[181] (1)[182] A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését.

(2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.

30/C. §[183] (1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat

a)[184] a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá

b)[185] a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve - döntése esetén - a napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül

a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve

b) a 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell.

(3) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.

(4) A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.

30/D. §[186] (1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében.

(2) A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról.

(3) A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról.

30/E. §[187] (1)[188] Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet

a) a munkáltató, továbbá

b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó

betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.

(2) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör

a) megnevezéséről, továbbá

b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.

30/F. §[189] A 30/A-30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény alapján megállapított, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

31. §[190] Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;

b)[191] a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál, élettársánál a fizetés nélküli szabadság;

c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint

d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés

tartama.

31/A. §[192] A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően

a) a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőség, illetve

b) a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítási lehetőség esetén

az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.

32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel

a)[193] ha a közalkalmazott házastársa, élettársa nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;

b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint

c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

(2)[194] Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdés c)-d) pontján és (4) bekezdésén alapul. A munkáltató a munkakör-felajánlással kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.

33. § (1)[195] Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)[196] Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3)[197] A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

(4)[198]

33/A. §[199] (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának - ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni - azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

(4) Rendkívüli felmentés esetén - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.

34. §[200]

35. §[201]

36. §[202] A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a közalkalmazottak esetében tartalmazza

a) a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;

b) a 22. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;

c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;

d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá

e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

37. § (1)[203] Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

a) felmentés,

b) rendkívüli lemondás,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy

d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.

(2)[204] Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha

a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],

b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor.

c)[205] közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése szerint alakult át.

(3)[206] Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

(4)[207] A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(5)[208] A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni

a) jogutódlás esetén a jogelődnél,

b)[209] a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (5) bekezdés].

c)[210] a 25/D. § szerinti, két jogviszony közötti időtartamot.

(6)[211] A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjának megfelelő összeg.[212]

(7)[213] A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(8)[214] A végkielégítés mértéke a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

(9)[215] A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,

c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy

d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.

(10)[216] Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.

(11)[217] A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.

(12)[218] Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b)[219] a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

37/A. §[220] (1)[221]

(2)[222] A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

37/B. §[223]

38. §[224] (1)[225] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77-79. § és a 85. § nem alkalmazható.

(2) Az Mt. 71-76. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kerül sor,

b) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,

c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.

(5)[226] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 83. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott kérelmére - az Mt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően - a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben is helyreállítja, ha a munkáltató, vagy annak fenntartója megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A-30/D. §; 32. §].

38/A. §[227] (1)[228]

(2)[229]

(3) A miniszter és az önkormányzat a létszámcsökkentést eredményező döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - egyeztetést kezdeményez.

III. fejezet

A munkavégzés

39. § (1) A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.

(2)[230] A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A közalkalmazott köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a közalkalmazott igazolással élhet. Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett. Ha a közalkalmazott tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(2a)[231] Ha a közalkalmazott a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti és mulasztása miatt igazolással nem élt, de a munkáltató tudomására jut, hogy a közalkalmazott ellen közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént, a munkáltató megvizsgálja a 25. § (2) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát.

(3)[232] A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén

a) a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,

b) az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi

címet adományozhat.

(4)[233] Végrehajtási rendelet a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.

40. §[234] (1) A közalkalmazottat

a)[235] vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,

b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,

c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,

d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve

e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,

f) címadományozást megelőzően, illetve

g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben

minősíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.

(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.

(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

a) kiemelkedő minősítés három pont,

b) megfelelő minősítés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,

d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

(9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.

(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.

41. §[236] (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

a)[237] ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b)[238] a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(3)[239] A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra nem alkalmazható.

(4)[240] A felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 88. § (8) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.

(5)[241] A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társaságnak - a kutatóhelynek a KFItv. 34/A. § (2) bekezdése szerinti átláthatósági szabályzatában foglaltakkal összhangban, a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.

41/A. §[242]

42. §[243] A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt - a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony kivételével - nem létesíthet.

43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

(2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.

43/A. §[244] (1)[245] A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti - költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2)[246] Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

43/B. §[247]

43/C. §[248]

43/D. §[249] (1)[250] A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóhelyeknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági (kutatási) tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb vezető, vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval - ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat - gazdasági kapcsolatban áll.

(4)[251] Az (1)-(3) bekezdést a KFItv. szerinti hasznosító vállalkozással, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társasággal létesített jogviszonyokra nem kell alkalmazni. Ezen jogviszonyok keretében a közalkalmazott jogosult az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatója (2) bekezdés szerinti üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására.

44. § (1)[252] A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

(2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

(3)[253] Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(4)[254] Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

(5)[255] Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a 41. §, valamint a 43/A-43/D. § alapján áll fenn.

(6)[256]

44/A. §[257] (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.

(2)[258] Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.

(2a)[259] Az Mt. 53. § (2) bekezdésétől eltérően a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1)-(3) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók közötti viszonyban az Mt. 53. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatás időtartama naptári évenként a 220 beosztás szerinti munkanapot vagy 1760 órát nem haladhatja meg.

(3)[260]

(3a)[261]

(4)[262] Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerinti eseteken túl a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés miatt kiesett munkaidő az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a közalkalmazott az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően távolléti díjra jogosult.

(5)[263]

(6)[264]

45. §[265]

46. §[266]

47. §[267]

48. §[268]

49. §[269]

50. §[270]

51. §[271]

51/A. §[272]

52. §[273]

53. §[274]

53/A. §[275]

53/B. §[276]

54. §[277]

54/A. §[278]

IV. fejezet

A munkaidő és pihenőidő

55. §[279] A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

55/A. § (1)[280]

(2)[281]

56. §[282] A közalkalmazottat

a) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b)[283] az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg.

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2)[284] A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

(3)[285] A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.

(3a)[286] A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató

a) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,

b) a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és

c) az a) és b) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.

(4)[287] A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására.

(5)[288] A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(6)[289] A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

57/A. §[290] Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a közalkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

57/B. §[291] (1)[292]

(2)[293]

58. § (1)[294] A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2)[295] A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(3)[296] A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

58/A. §[297] (1)[298] A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa, élettársa külszolgálatot teljesít.

(2) A munkáltató - ha a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez e törvény szerint előzetesen hozzájárult - a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára a megállapodásban meghatározott időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

59. §[299] (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

a)[300] az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116-117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható;

b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.

(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán

aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint

ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti - ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt - azonnali hatályú megszüntetést,

b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,

c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést

kell érteni.

(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.

(4)[301] A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján

a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és

b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján

megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(5)[302] A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

V. fejezet

A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere

60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

61. §[303] (1)[304] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

a) az "A" fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

b) a "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

c) a "C" fizetési osztályba

ca) a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

cb) az érettségi végzettséghez kötött munkakör,

d) a "D" fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

e) az "E" fizetési osztályba

ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör,

eb) az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,

f) az "F" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,

g) a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

h) a "H" fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,

hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat,

i) az "I" fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat,

j) a "J" fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.

(2)[305] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti iskolai végzettséget és szakképesítést, illetve szakképzettséget a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. A részszakképesítést és a szakképesítés-elágazást szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülést szakképesítésre épülő szakképesítésnek kell tekinteni.

(3)[306] 2020. január 1-jét követően az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor az emelt szintű szakképesítést e törvény szerint felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést e törvény szerint középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.

(3a)[307] 2020. január 1-jét követően olyan szakképesítés esetében, amelynek szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az alapfokú iskolai végzettség helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadta, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki alapfokú iskolai végzettséggel is rendelkezik.

(3b)[308] A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor.

(3c)[309] A szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdése alkalmazásakor.

(4)[310] Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5)[311]

62. §[312] A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak.

63. §[313] (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

(2)[314]

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.

64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

(2)[315] A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

65. § (1)[316] A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

(2)[317] A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

(3)[318] A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.

(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.

(5)[319] A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

66. §[320] (1)[321] A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(2)[322] Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4)[323] Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a "B", "C" és "D" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint a "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7)[324] Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8)[325] A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)[326] A közalkalmazottat garantált illetményként legalább

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeg illeti meg.

(10)[327] A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor.

(11)[328] A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

66/A. §[329]

67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.

(2)[330] A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.

(3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

68. §[331]

69. §[332] Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.

70. §[333] (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,

b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.

71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(2)[334] A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3)[335] Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

72. §[336] (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy

b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

(2)[337] A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

73. §[338]

74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.

(2)[339] A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.

(4)[340] Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

(5)[341] A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.

75. § (1)[342] Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.

(2)[343] A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3)[344] A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

76. §[345]

77. §[346] (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

77/A. §[347] A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint ezek végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a közalkalmazott is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

77/B. §[348]

77/C. §[349]

78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(2a)[350] Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.

(3)[351] Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(4)[352] Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

(5)[353] A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.

78/A. §[354] (1)[355] Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt;

b) legalább hároméves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik;

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

d)[356]

e)[357] nem áll - a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett;

g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3)[358] A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4)[359] A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)[360] Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a), c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)[361] Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)[362] A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)[363] Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)[364]

78/B. §[365]

79. § (1)[366] Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást.

(2)[367] A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

79/A. §[368] (1)[369] A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)[370] A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)[371] A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

79/B. §[372] A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott oktatói, tanári, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71. és 75. §-ában foglaltak, továbbá oktatói, tudományos kutatói munkakörben a 74. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak kizárólag e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

79/C. §[373] (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele, illletménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza meg.

(2) Tudományos kutatói munkakörként - a felsőoktatási intézmények kivételével - kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.

79/D. §[374] (1)[375] A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, a tanári, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi, a főiskolai adjunktusi és a mesteroktatói munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.

(2)[376] A közalkalmazott fizetési fokozatát felsőoktatási intézménynél, illetve központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási jogviszony és a negyedik fizetési fokozat kivételével - munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

(3)[377] Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazottat, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel,

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,

b)[378] egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus és a tanár esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,

c) egyetemi tanársegéd (gyakornok), mesteroktató esetén az előírt feltételek teljesítését követően

magasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

(3a)[379]

(4)[380] A második, harmadik és negyedik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói, tanári követelménynek. A negyedik fizetési fokozatba sorolás további feltétele a legalább második fizetési fokozat betöltése és a habilitáció megléte.

(5)[381] A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.

(6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.

79/E. §[382] A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában.

80. §[383] (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés, a 137-138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.

(2) Az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.

(3) A távolléti díj megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén

a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,

b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra

vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.

VI. fejezet

A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége

81. §[384]

81/A. §[385]

82. §[386] (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.

(2)[387] A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg - az Mt. 84. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - hat havi távolléti díjával felel.

83. §[388] (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.

(2) A cselekvőképtelen közalkalmazott esetén a 81-82. § nem alkalmazható.

VII. Fejezet[389]

Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok

83/A. §[390] (1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében - a helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 15. §, a 18-19. §, a 22/B. § és a 23. § nem alkalmazható.

VIII. Fejezet[391]

A közalkalmazott nyilvántartás

83/B. §[392] (1)[393] A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

83/C. §[394] (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

83/D. §[395] A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

a) a közalkalmazott felettese,

b) a minősítést végző vezető,

c)[396] feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,

d)[397]

e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

f)[398] a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

h)[399] az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

IV. rész

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

84. § (1)[400] E törvény 1992. július elsején lép hatályba.

(2)[401]

85. §[402] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a KOMT-ban történt egyeztetést követően a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét,

b)[403] a közalkalmazotti pályázatnak, illetve álláshirdetésnek a személyügyi központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül részt vevő közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.

d)[404]

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, a d) és e) pont kivételével a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek, az a) pont utolsó fordulata kivételével a testnevelési és sportintézmények, továbbá az a) pont utolsó fordulata, a d) pont utolsó fordulata, az e) és g) pont kivételével a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen, illetve művészeti, közművelődési vagy közgyűjteményi tevékenységet végző közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben határozza meg[405]

a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,

b)[406] azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,

d)[407] a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

e)[408]

f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

aa)[409] a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének, valamint a magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezésnek a feltétele alóli mentesítést, illetve a magyar állampolgárság feltételét,

ab) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

ac) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ad) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

af) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

ag) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ai) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

aj)[410] a pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,

ak) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

al)[411]

b) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

ba) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

bb)[412] az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés szabályait,

bc) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

bd) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

be)[413] pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,

bf) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;

c)[414]

d) a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

da) a magyar állampolgárság feltételét a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

db) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

dc)[415] az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait,

dd) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

de) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,

df) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

dg) a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;

e)[416] a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében[417]

ea)[418] azt a magasabb vezető beosztást, amelynek a betöltéséhez a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható,

eb) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ec) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ed) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ee) a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

ef)[419] a tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar állampolgársággal rendelkezés alóli felmentésnek, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés alóli felmentésnek a feltételeit, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés feltétele alóli mentesítésnek a feltételét;

eg)[420]

f)[421]

g)[422] a testnevelési és sportintézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt.

(3a)[423]

(4)[424] Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa irányított, a (2)-(3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben állapítsa meg[425]

b) azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,

d) a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

e) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,

f) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.

(4a)[426]

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap

a)[427] a közlekedésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,

b)[428] a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,

c)[429] a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás feltételét,

d)[430] a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért, az államháztartásért, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

e)[431]

f)[432] a honvédelemért, valamint a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

g)[433] az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

h) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

i)[434] a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

j)[435] a honvédelemért, az elektronikus hírközlésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért felelős miniszter, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter, hogy az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

k)[436] a honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

l)[437] a honvédelemért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

m)[438] a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért felelős miniszter, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként, illetve vezetői megbízásonként az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

n)[439] a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért, a felnőttképzésért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, szociálpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

o)[440]

p)[441] az elektronikus hírközlésért, valamint a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért, a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a formaruha-juttatást,

q)[442]

r)[443]

s)[444]

t)[445]

u)[446] az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,

v)[447]

az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.

(6) Amennyiben a munkáltató több, a (2)-(5) bekezdés hatálya alá tartozó intézmény alaptevékenységébe tartozó tevékenységet is ellát, az egyes tevékenységek körébe tartozó munkakört ellátó közalkalmazottra a tevékenységre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7)[448]

(8)[449] Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

a) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

b)[450] a közalkalmazottak és hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

c) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat.

(9)[451] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó részletes szabályokat.

(10)[452] Felhatalmazást kap az ágazatért felelős miniszter, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. § (3) bekezdésétől az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára történő eltérés szabályait.

85/A. §[453] Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

a) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt,

b) munkaviszonyt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyt,

c) munkavállalót említ, azon közalkalmazottat,

d) munkaszerződést említ, azon kinevezést,

e) munkáltatói felmondást említ, azon felmentést,

f) az Mt. 78. §-a szerinti

fa) munkáltatói azonnali hatályú felmondást említ, azon rendkívüli felmentést,

fb) munkavállalói azonnali hatályú felmondást említ, azon rendkívüli lemondást,

g) az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondást említ, azon a 21/A. § (3) bekezdése szerinti azonnali hatályú megszüntetést,

h) az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonnali hatályú felmentést említ, azon a 27. § (2) bekezdése szerinti azonnali hatályú megszüntetést,

i) munkavállalói felmondást említ, azon lemondást,

j) munkavégzés alóli felmentést említ, azon munkavégzés alóli mentesítést,

k) üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti képviselőt,

l) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat,

m) alapbért említ, azon illetményt,

n) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot

is érteni kell.

86. §[454]

87. § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2)[455]

(3)[456]

(4)[457]

(5)[458]

87/A. §[459] (1)[460] E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b)[461] a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)[462] a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f)[463] a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

g)[464] az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

i)[465] az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

j)[466] honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

k)[467] rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

l)[468] a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

m)[469] a 25/D. § szerint a két jogviszony között

n)[470] az egészségügyi szolgálati jogviszonyban

o)[471] állami vagy önkormányzati költségvetésből működő munkáltatónál

oa) 2021. március 1-jét követően egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

ob) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban

töltött időt.

(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

c)[472] a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint

d)[473] az (1) bekezdés g) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban

eltöltött időt.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.

(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

(6)[474] A 37. § (5) bekezdés a) pontjától eltérően azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítésre jogosító időt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott időtartammal csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

88. §[475]

89. § (1)[476] E törvénynek a közalkalmazottak illetmény-előmenetelére vonatkozó rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni. A közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.

(2)[477]

(3)[478]

90. §[479]

91. §[480] (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) 2-18. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti kedvezőbb feltételt megállapító kinevezésre a közalkalmazott kinevezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

(3) Az Mth. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik.

(4) Az Mth. hatálybalépését megelőzően elkövetett, fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében megjelölt határidő még nem telt el - az Mt. 56. § (4) bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés 2012. július 15. napjáig közölhető.

91/A. §[481] (1) Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. § (5) bekezdésével megállapított 33/A. §-ban foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően közölt rendkívüli felmentésre kell alkalmazni.

(2) A Módtv. 1. § (7) bekezdésével megállapított 38. § (5) bekezdésben foglaltakat a Módtv. hatálybalépése után közölt munkáltatói közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítása iránt indított munkaügyi perben kell alkalmazni.

(3) A Módtv. 1. § (13) bekezdésével megállapított - 80. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépése után esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.

91/B. §[482] E törvénynek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha a gyanúsított kihallgatására az 1. módosító törvény hatálybalépését követően kerül sor.

91/C. §[483]

91/D. §[484] Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény 1. §-ával megállapított 25/A-25/C. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

91/E. §[485] (1)[486] E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított, a jogviszony létesítésére és fenntartására vonatkozó szabályait az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha a gyanúsított kihallgatására a 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(2) Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettség az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében áll fenn.

91/F. §[487]

91/G. §[488] (1) A közalkalmazott 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt

a) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(2) A munkáltató, ha a közalkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

92. §[489] (1)[490]

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)[491]

93. §[492] Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.

93/A. §[493]

94. §[494] E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

b) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

c) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, a Tanács 2001/23/EK irányelvével, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt.

95. §[495] E törvény

a) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,

b) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 33. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg,

c) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja,

d) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

e)[496] az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez[497]

[498]

Minősítési lap

1. A közalkalmazott személyi adatai

Neve (születési neve): ..........................................................................................................................................................................................

Anyja neve: ..........................................................................................................................................................................................................

Születési hely, idő: ...............................................................................................................................................................................................

2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok

A közalkalmazotti jogviszony kezdete:...........................................................................................................................................................

A közalkalmazott besorolása:...........................................................................................................................................................................

A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete:..................................................................................................................................

A minősítés indoka: ............................................................................................................................................................................................

[499]

3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai
3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
4. Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok
4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:................................................................................................................................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...................................................................................................................................................................................................
5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ........................................................................................................................................................................................................................................
6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt)
7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:......................................................................................................................................
Dátum:
A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.	A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.
……………………………………………….. a minősítést végző aláírása, beosztása	……………………………………………….. a minősített aláírása

2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez[500]

A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

	A	B	C
1.	Munkakör	Fizetési fokozat	Arányszám (%)
2.	Oktatói munkakörök
3.	Egyetemi tanár	3.	106
4.	Egyetemi tanár	2.	103
5.	Egyetemi tanár	1.	100
6.	Egyetemi docens (ha rendelkezik habilitációval)	4.	85
7.	Egyetemi docens	3.	76
8.	Egyetemi docens	2.	73
9.	Egyetemi docens	1.	70
10.	Egyetemi adjunktus	3.	54
11.	Egyetemi adjunktus	2.	52
12.	Egyetemi adjunktus	1.	50
13.	Egyetemi tanársegéd	2.	40
14.	Egyetemi tanársegéd (gyakornok)	1.	37
15.	Főiskolai tanár (ha rendelkezik habilitációval)	4.	90
16.	Főiskolai tanár	3.	81
17.	Főiskolai tanár	2.	78
18.	Főiskolai tanár	1.	75
19.	Főiskolai docens	3.	61

[501]

20.	Főiskolai docens	2.	58
21.	Főiskolai docens	1.	55
22.	Főiskolai adjunktus	3.	49
23.	Főiskolai adjunktus	2.	47
24.	Főiskolai adjunktus	1.	45
25.	Főiskolai tanársegéd	-	40
26.	Mesteroktató	2.	54
27.	Mesteroktató	1.	51
28.	Kutatói munkakörök
29.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	3.	106
30.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	2.	103
31.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	1.	100
32.	Tudományos főmunkatárs	3.	76
33.	Tudományos főmunkatárs	2.	73
34.	Tudományos főmunkatárs	1.	70
35.	Tudományos munkatárs	-	50
36.	Tudományos segédmunkatárs	-	40
37.	Tanári munkakörök
38.	Mérnöktanár	3.	47
39.	Mérnöktanár	2.	42
40.	Mérnöktanár	1.	37
41.	Nyelvtanár	3.	47
42.	Nyelvtanár	2.	42
43.	Nyelvtanár	1.	37
44.	Testnevelő tanár	3.	47
45.	Testnevelő tanár	2.	42
46.	Testnevelő tanár	1.	37
47.	Művésztanár	3.	47
48.	Művésztanár	2.	42
49.	Művésztanár	1.	37
50.	Mestertanár	3.	47
51.	Mestertanár	2.	42
52.	Mestertanár	1.	37
53.	Kollégiumi nevelőtanár	3.	47
54.	Kollégiumi nevelőtanár	2.	42
55.	Kollégiumi nevelőtanár	1.	37
56.	Szakmódszertant oktató tanár	3.	47
57.	Szakmódszertant oktató tanár	2.	42
58.	Szakmódszertant oktató tanár	1.	37

3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez[502]

4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez[503]

5. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez[504]

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre

A közalkalmazott

- neve (leánykori neve)

- születési helye, ideje

- anyja neve

- TAJ száma, adóazonosító jele

- lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma

- családi állapota

- gyermekeinek születési ideje

- egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

III.[505]

- a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,

- a munkahely megnevezése,

- a megszűnés módja, időpontja

IV.

- a közalkalmazotti jogviszony kezdete

- állampolgársága

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte[506]

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.[507]

- a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél a jogviszony kezdete

- a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma[508]

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

- a minősítések időpontja és tartalma

VI.

- személyi juttatások

VII.

- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. május 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. június 2.

[2] 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet

[3] 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

[4] 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

[5] 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről

[6] 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről

[7] Megállapította az 1997. évi LVI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.09.01.

[8] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[9] Megállapította a 2019. évi CIX. törvény 78. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[10] Módosította a 2011. évi CV. törvény 128. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 2011.08.01.

[11] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[12] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 1. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[13] Beiktatta a 2024. évi XXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[14] Beiktatta a 2024. évi XXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[15] Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[16] Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (27) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[17] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[18] Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 17. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[19] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[20] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[21] Megállapította a 2003. évi XX. törvény 34. §-a. Hatályos 2003.07.01.

[22] Módosította a 2024. évi XX. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[23] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 168. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2007.01.01

[24] Megállapította a 2003. évi XX. törvény 34. §-a. Hatályos 2003.07.01.

[25] Módosította a 2023. évi LII. törvény 167. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[26] Megállapította a 2004. évi CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[27] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 168. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2007.01.01

[28] Beiktatta a 2004. évi CXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[29] Megállapította a 2003. évi XX. törvény 34. §-a. Hatályos 2003.07.01.

[30] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[31] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 35. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[32] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[33] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[34] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[35] Beiktatta a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[36] Beiktatta a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[37] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[38] A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi XXII. törvény 35. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[39] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 35. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[40] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 35. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[41] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi XCIV. törvény 21. §-a. Hatálytalan 2019.01.01.

[42] Megállapította a 2019. évi LXVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2019.07.10.

[43] Beiktatta a 2013. évi CLXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[44] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[45] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[46] A címet megállapította az 1996. évi XXVIII. törvény 31. § (8) bekezdése. Hatályos 1996.04.27.

[47] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[48] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[52] Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[53] Megállapította a 2018. évi XCIV. törvény 19. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[54] Megállapította a 2004. évi CXXIV. törvény 7. § -a. Hatályos 2005.01.01.

[55] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[57] Beiktatta a 2003. évi XX. törvény 36. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[58] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[59] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2019.07.10.

[60] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[61] Beiktatta a 2019. évi LXVI. törvény 10. §-a. Hatályos 2019.07.10.

[62] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[63] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 1. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[64] Módosította a 2023. évi XC. törvény 300. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[65] Beiktatta a 2015. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.15.

[66] Megállapította a 2022. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos 2022.05.25.

[67] Megállapította a 2022. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos 2022.05.25.

[68] Beiktatta a 2013. évi CCXLV. törvény 3. §-a. Hatályos 2014.07.01.

[69] Beiktatta a 2013. évi CCXLV. törvény 3. §-a. Hatályos 2014.07.01.

[70] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[71] Módosította a 2015. évi XXXII. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2015.04.15.

[72] Módosította a 2020. évi XLIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[73] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[74] Megállapította a 2018. évi CXVII. törvény 2. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[75] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 1. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[76] Megállapította a 2015. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.15.

[77] Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[78] Módosította a 2015. évi XXXII. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.04.15.

[79] Megállapította a 2015. évi XXXII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.04.15.

[80] Megállapította a 2013. évi CCXLV. törvény 5. §-a. Hatályos 2014.07.01.

[81] Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[82] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 3. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[83] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[84] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[85] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[86] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[87] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[88] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[89] Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (27) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[90] Megállapította a 2008. évi CX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[91] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdése a) pontja, valamint 55. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[92] A felvezető szöveget módosította a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[93] Beiktatta a 2008. évi CX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[94] Beiktatta a 2017. évi LIV. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[95] Beiktatta a 2021. évi L. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.

[96] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[97] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[98] Módosította a 2020. évi XIX. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2020.04.11.

[99] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[100] Beiktatta a 2009. évi CXXVI. törvény 4. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[101] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 4. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[102] A fevezető szövegrészt módosította a 2008. évi CX. törvény 12. § (16) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[103] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[104] Beiktatta a 2023. évi CIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.09.01.

[105] Megállapította a 2007. évi C. törvény 5. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[106] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[107] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[108] Megállapította a 2009. évi CXV. törvény 46. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[109] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[110] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[111] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[112] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[113] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[114] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[115] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[116] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[117] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[118] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[119] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 5. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[120] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[121] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[122] Beiktatta a 2007. évi CLXXIX. törvény 5. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[123] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[124] Megállapította a 2010. évi CLXXV. törvény 1. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[125] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (12) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[126] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[127] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[128] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[129] Módosította a 2019. évi CXXVI. törvény 8. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[130] Megállapította a 2001. évi XVI. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.

[131] Megállapította a 2013. évi CCXLV. törvény 6. §-a. Hatályos 2014.07.01.

[132] Beiktatta a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[133] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[134] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[135] Megállapította a 2003. évi XX. törvény 38. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[136] Megállapította a 2010. évi CXXVI. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.11.27.

[137] Megállapította a 2012. évi CCVIII. törvény 62. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[138] Az ismételten beiktatott e) pontot hatályon kívül helyezte a 2005. évi XL. törvény 2. § - a. Hatálytalan 2005.06.12.

[139] Megállapította az 1995. évi XLVIII. törvény 114. §-a. Hatályos 1995.06.30.

[140] Megállapította a 2012. évi CCVIII. törvény 62. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[141] Beiktatta a 2019. évi CIX. törvény 79. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[142] Beiktatta az 1995. évi CXXI. törvény 81. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[143] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXXV. törvény 298. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2019.03.01.

[144] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (9) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[145] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (9) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[146] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CIII. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2013.08.01.

[147] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[148] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[149] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[150] Megállapította a 2013. évi CCXLV. törvény 7. §-a. Hatályos 2014.07.01.

[151] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[152] Megállapította az 2014. évi LXXXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.12.12.

[153] Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.10.21.

[154] Megállapította az 2014. évi LXXXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.12.12.

[155] Megállapította az 2014. évi LXXXV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.12.12.

[156] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[157] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[158] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[159] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[160] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[161] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[162] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés f) pontja és a 83. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[163] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 83. § (1) bekezdés g) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[164] Beiktatta a 2019. évi CIX. törvény 80. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[165] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése h) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[166] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXXV. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2014.12.12.

[167] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 11. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[168] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[169] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése e) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[170] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 10. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[171] Megállapította az 1999. évi LVI. törvény 21. §-a. Hatályos 1999.08.17.

[172] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése f) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[173] Megállapította a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[174] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[175] Megállapította a 2018. évi XL. törvény 6. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[176] Megállapította a 2018. évi XL. törvény 6. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[177] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[178] A felvezető szöveget megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[179] Módosította a 2007. évi CLXXIX. törvény 40. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2008.01.01.

[180] Beiktatta a 2007. évi CLXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[181] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[182] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 13. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[183] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[184] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[185] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[186] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[187] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[188] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 15. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[189] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 13. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[190] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (12) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[191] Módosította a 2018. évi CX. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[192] Beiktatta a 2007. évi C. törvény 14. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[193] Módosította a 2018. évi CX. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[194] Módosította a 2020. évi XIX. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2020.04.11.

[195] Megállapította a 2007. évi C. törvény 16. § (1) bekezdése. A 31. § (2) bekezdése alapján hatályos 2008.01.01.

[196] Módosította a 2007. évi C. törvény 16. § (2) bekezdése. A 31. § (2) bekezdése alapján hatályos 2008.01.01.

[197] Számozását módosította az 1995. évi XLVIII. törvény 116. §-a. Hatályos 1995.06.30.

[198] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XXVIII. törvény 31. § (8) bekezdése. Hatálytalan 1996.04.27.

[199] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[200] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[201] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[202] Megállapította a 2023. évi LXX. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[203] Megállapította a 2008. évi CX. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[204] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[205] Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2016.10.21.

[206] Megállapította a 2008. évi CX. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[207] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[208] Megállapította a 2003. évi XX. törvény 40. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[209] Módosította a 2014. évi LXXXV. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2014.12.12.

[210] Beiktatta a 2019. évi CIX. törvény 81. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[211] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 79. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.04.01.

[212] A záró szöveget módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése h) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[213] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése i) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[214] Számozását módosította az 1996. évi XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.04.27.

[215] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdése k) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[216] Módosította a 2006. évi LXXII. törvény 7. § (5) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[217] Számozását módosította az 1996. évi XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.04.27.

[218] Megállapította a 2006. évi LXXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[219] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése j) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[220] Beiktatta az 1995. évi XLVIII. törvény 118. §-a. Hatályos 1995.06.30.

[221] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése j) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[222] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése k) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[223] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése k) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[224] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[225] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[226] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[227] Beiktatta a 2001. évi XVI. törvény 27. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.07.01.

[228] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[229] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[230] Megállapította a 2015. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.15.

[231] Beiktatta a 2015. évi XXXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.15.

[232] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[233] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[234] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 10. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[235] Megállapította a 2010. évi CLXXV. törvény 3. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[236] Megállapította a 2008. évi CX. törvény 12. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[237] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (16) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[238] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 10. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[239] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése l) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[240] Módosította a 2024. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.05.10.

[241] Megállapította a 2021. évi LIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[242] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CLII. törvény 25. § c) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[243] Módosította a 2023. évi XXXIII. törvény 25. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[244] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 12. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[245] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 2. § c) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[246] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[247] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[248] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[249] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 12. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[250] Módosította a 2019. évi LXVIII. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2019.09.01.

[251] Beiktatta a 2021. évi LIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[252] Módosította a 2023. évi IX. törvény 17. §-a. Hatályos 2023.05.15.

[253] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 11. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[254] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (17) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[255] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (17) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[256] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése m) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[257] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (18) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[258] Módosította a 2024. évi XX. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.07.01.

[259] Beiktatta a 2016. évi CXIII. törvény 8. §-a. Hatályos 2016.11.05.

[260] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[261] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[262] Módosította a 2022. évi VII. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2022.11.01.

[263] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[264] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § a) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[265] A 45. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja, az azt megelőző alcímet a 26. § (28) bekezdésének n) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[266] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[267] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[268] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[269] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[270] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[271] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[272] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[273] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[274] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése o) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[275] Az 53/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése q) pontja, az azt megelőző alcímet a 26. § (28) bekezdésének p) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[276] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése q) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[277] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése q) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[278] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.

[279] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[280] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[281] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi XXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2009.06.01.

[282] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[283] Megállapította a 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[284] Beiktatta a 2011. évi LII. törvény 22. §-a. Hatályos 2011.06.01.

[285] Módosította a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[286] Beiktatta a 2014. évi XXXVI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.07.24.

[287] Beiktatta a 2016. évi CLXVII. törvény 1. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[288] Megállapította az 1997. évi LVI. törvény 4. §-a. Hatályos 1998.01.01.

[289] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 15. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[290] Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 13. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[291] Beiktatta a 2009. évi CXXVI. törvény 13. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[292] 2011. május 31. napjával megsemmisítette a 11/2011. (III. 9.) AB határozat.

[293] 2011. május 31. napjával megsemmisítette a 11/2011. (III. 9.) AB határozat.

[294] Megállapította a 2011. évi CXL. törvény 1. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[295] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdése s) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[296] Beiktatta a 2011. évi CXL. törvény 2. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[297] Megállapította a 2014. évi LXXVI. törvény 48. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[298] Módosította a 2018. évi CX. törvény 1. § c) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[299] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (8) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[300] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 186. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[301] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (9) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[302] Beiktatta a 2014. évi XCIX. törvény 186. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[303] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[304] Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 7. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[305] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[306] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[307] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[308] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[309] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[310] Módosította a 2019. évi CXII. törvény 8. § 1. pontja. Hatályos 2020.01.01.

[311] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 2012.12.30.

[312] Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 75. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[313] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (5) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[314] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXXII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2020.11.01.

[315] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése m) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[316] Megállapította az 1993. évi C. törvény 4. §-a. Hatályos 1993.12.19.

[317] Megállapította az 1999. évi LVI. törvény 29. §-a. Hatályos 1999.08.17.

[318] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[319] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[320] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (6) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[321] Megállapította a 2007. évi CXLVI. törvény 2. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[322] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.02.01.

[323] Megállapította a 2023. évi LII. törvény 167. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[324] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése g) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[325] Beiktatta a 2008. évi LXI. törvény 21. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[326] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (12) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[327] Módosította a 2016. évi LXVII. törvény 26. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[328] Számozását módosította az 1998. évi XC. törvény 79. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.

[329] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[330] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 25. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[331] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi CX. törvény 11. § (1) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[332] Megállapította a 2002. évi LXII. törvény 77. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[333] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 23. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[334] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (9) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[335] Módosította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2009.01.01.

[336] Megállapította az 1997. évi LVI. törvény 6. §-a. Hatályos 1998.01.01.

[337] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdése l) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[338] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XXVIII. törvény 31. § (8) bekezdése. Hatálytalan 1996.04.27.

[339] Megállapította az 1999. évi LVI. törvény 30. §-a. Hatályos 1999.08.17.

[340] Beiktatta az 1997. évi LVI. törvény 7. §-a. Hatályos 1997.07.01.

[341] Megállapította az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (11) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[342] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 24. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[343] Beiktatta az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (12) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[344] Beiktatta az 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (12) bekezdése. Hatályos 1997.02.01.

[345] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése r) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[346] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 14. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[347] Megállapította a 2018. évi CXXV. törvény 298. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.03.01.

[348] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[349] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[350] Beiktatta a 2016. évi CLXXXIV. törvény 1. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[351] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[352] Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (10) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[353] Beiktatta az 1999. évi LVI. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.08.17.

[354] Beiktatta a 2004. évi CXXXV. törvény 87. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[355] Módosította a 2009. évi CIX. törvény 52. § (26) bekezdése. Hatályos 2009.11.11.

[356] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése s) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[357] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 19. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[358] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése n) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[359] Megállapította a 2009. évi CXLIX. törvény 16. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[360] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[361] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) bekezdése j) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[362] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 125. § (1) bekezdése j) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[363] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) bekezdése j) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[364] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése h) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[365] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCIII. törvény 191. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2012.02.29.

[366] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 28. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[367] Megállapította az 1999. évi LVI. törvény 32. §-a. Hatályos 1999.08.17.

[368] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 35. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.11.05.

[369] Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 78. §-a. Hatályos 2009.11.01.

[370] Megállapította a 2013. évi CCXLIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[371] Beiktatta a 2013. évi CCXLIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[372] Megállapította a 2015. évi CCVI. törvény 1. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[373] Megállapította a 2005. évi CXXXIX. törvény 165. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.03.01.

[374] Megállapította a 2005. évi CXXXIX. törvény 165. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.03.01.

[375] Módosította a 2015. évi CCVI. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[376] Megállapította a 2015. évi CXXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[377] Megállapította a 2015. évi CXXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[378] Módosította a 2015. évi CCVI. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[379] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[380] Megállapította a 2015. évi CXXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[381] Megállapította a 2007. évi CLXXIX. törvény 27. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[382] Módosította a 2015. évi CCVI. törvény 5. § c) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[383] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (13) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[384] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CIII. törvény 3. § c) pontja. Hatálytalan 2013.08.01.

[385] Hatályon kívül helyezve a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (24) bekezdése alapján. Hatálytalan 2012.07.01.

[386] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (24) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[387] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (14) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[388] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (24) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[389] A fejezetet beiktatta az 1997. évi LVI. törvény 8. §-a. Hatályos 1997.09.01.

[390] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (25) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[391] A fejezetet beiktatta az 1999. évi LXIII. törvény 30. § (4) bekezdése. Hatályos 1999.06.21.

[392] Beiktatta az 1999. évi LXIII. törvény 30. § (4) bekezdése. Hatályos 1999.06.21.

[393] Megállapította a 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[394] Beiktatta az 1999. évi LXIII. törvény 30. § (4) bekezdése. Hatályos 1999.06.21.

[395] Beiktatta az 1999. évi LXIII. törvény 30. § (4) bekezdése. Hatályos 1999.06.21.

[396] Megállapította a 2012. évi XCIII. törvény 17. §-a. Hatályos 2012.07.06.

[397] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdés t) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[398] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 19. § b) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[399] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) bekezdése i) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[400] Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 98. pontja. Hatályos 2007.07.01.

[401] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése j) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[402] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 31. § -a. Hatályos 2009.01.01.

[403] Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (27) bekezdése c) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[404] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LXXIV. törvény 16. §-a. Hatálytalan 2023.01.01.

[405] A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése e) pont ea) alpontja. Hatályos 2024.01.01.

[406] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.02.01.

[407] Módosította a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[408] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[409] Módosította a 2023. évi XC. törvény 300. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[410] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdése d) pontja. Hatályos 2010.02.01.

[411] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.12.31.

[412] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (15) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[413] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdése d) pontja. Hatályos 2010.02.01.

[414] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése e) pont eb) alpontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[415] Megállapította a 2021. évi CXLVII. törvény 6. §-a. Hatályos 2021.12.22.

[416] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdése e) pontja. Hatályos 2010.02.01.

[417] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi CXIV. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[418] Módosította a 2010. évi CLXXV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[419] Módosította a 2023. évi XC. törvény 300. § c) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[420] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 27. § 2. pontja. Hatálytalan 2017.01.01.

[421] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXXII. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2020.11.01.

[422] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2010.02.01.

[423] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XXXV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.07.16.

[424] Megállapította a 2018. évi CXV. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[425] A nyitó szövegrészt módosította a 2019. évi CXII. törvény 8. § 2. pontja. Hatályos 2020.01.01.

[426] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[427] Megállapította a 2018. évi CXV. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[428] Megállapította a 2018. évi CXV. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[429] Megállapította a 2018. évi CXV. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[430] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[431] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § c) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[432] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[433] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[434] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[435] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[436] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[437] Beiktatta a 2016. évi XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.

[438] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[439] Módosította a 2022. évi IV. törvény 2. § a)-b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[440] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[441] Módosította a 2014. évi LXXXV. törvény 2. § f) pontja. Hatályos 2014.12.12.

[442] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[443] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[444] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[445] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § c) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[446] Megállapította a 2018. évi CXV. törvény 14. § (4) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[447] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXV. törvény 14. § (6) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2019.02.01.

[448] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi VII. törvény 3. § d) pontja. Hatálytalan 2022.11.01.

[449] Megállapította a 2009. évi CXXVI. törvény 15. § (8) bekezdése. Hatályos 2010.02.01.

[450] Módosította a 2013. évi CIII. törvény 2. § d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[451] Beiktatta a 2010. évi XXXIX. törvény 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.03.31.

[452] Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (12) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[453] Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 1. § (16) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[454] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) bekezdése h) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[455] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[456] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[457] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[458] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[459] Beiktatta a 2003. évi CXVIII. törvény 11. §-a. Hatályos 2004.01.01.

[460] Megállapította a 2011. évi XXX. törvény 17. § - a. Hatályos 2011.04.02.

[461] Megállapította a 2012. évi V. törvény 20. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[462] Módosította a 2014. évi LXXXV. törvény 2. § g) pontja. Hatályos 2014.12.12.

[463] Megállapította a 2014. évi CI. törvény 61. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[464] Megállapította az 2014. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.12.

[465] Beiktatta a 2016. évi LXIV. törvény 11. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[466] Beiktatta a 2018. évi CXV. törvény 14. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[467] Beiktatta a 2018. évi CXV. törvény 14. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.02.01.

[468] Beiktatta a 2018. évi CXXV. törvény 298. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.03.01.

[469] Beiktatta a 2019. évi CIX. törvény 82. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[470] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.07.

[471] Beiktatta a 2023. évi LII. törvény 167. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[472] Megállapította a 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[473] Módosította a 2016. évi LXXIX. törvény 5. § c) pontja. Hatályos 2016.07.08.

[474] Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.07.

[475] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése u) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[476] Módosította a 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) bekezdése q) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[477] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 98. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[478] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XIII. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1998.03.21.

[479] Hatályon kívül helyezte a 2009. évi CXXVI. törvény 51. § (9) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[480] Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (26) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[481] Beiktatta a 2013. évi CIII. törvény 1. § (17) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[482] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 19. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[483] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése f) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[484] Beiktatta az 2014. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.12.

[485] Beiktatta a 2015. évi XXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.04.15.

[486] Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 19. § d) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[487] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[488] Beiktatta a 2022. évi LXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[489] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 35. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.11.05.

[490] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[491] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2009.01.01.

[492] Beiktatta a 2011. évi CXCI. törvény 68. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[493] Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LII. törvény 167. § (4) bekezdése h) pontja. Hatálytalan 2024.01.01.

[494] Beiktatta a 2003. évi XX. törvény 46. § - a. Hatályos 2003.07.01.

[495] Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 15. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[496] Beiktatta a 2024. évi XXVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.05.11.

[497] Megállapította a 2008. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdése (lásd 1. számú melléklet). Hatályos 2009.01.01.

[498] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[499] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[500] Megállapította a 2015. évi CCVI. törvény 4. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[501] Módosította a 2018. évi XC. törvény 1. §-a. Hatályos 2018.12.18.

[502] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 27. § 4. pontja. Hatálytalan 2017.01.01.

[503] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XXIII. törvény 32. § - a. Hatálytalan 2002.09.01.

[504] Számozását módosította a 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (8) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[505] Megállapította a 2007. évi C. törvény 30. §-a. Hatályos 2007.09.01.

[506] Módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[507] Az V. pont "- hatályos fegyelmi büntetése" szövegrészét hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) bekezdése v) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[508] Módosította a 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből