721/B/1995. AB határozat

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány, továbbá a törvény eme rendelkezésének alkotmányellenességére alapozott alkotmányjogi panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, továbbá a törvény eme rendelkezésének alkotmányellenességére alapozott alkotmányjogi panaszt elutasítja.

INDOKOLÁS

1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 94. § (1) bekezdésének - az indítványozó által kifogásolt - szövege akként rendelkezik, hogy "a törvény hatálybalépéséig indult... eljárásban... az elsőfokú eljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni." A törvény ezen rendelkezése 1994. január 1-jén lépett hatályba.

2. Az indítványozó előadta, hogy noha édesanyja önkormányzati bérlakásában vele életvitelszerűen együtt lakott, a bérleti jogviszonyt azonban édesanyja 1989. december 5-én bekövetkezett halála után azért nem folytathatta, mert házastársával megfelelő minőségű, közös, beköltözhető öröklakással rendelkezett. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló - a haláleset idején hatályos -1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 82/A. §-a szerint ugyanis a "bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek vagy a házastársának a tulajdonában ... megfelelő - beköltözhető - lakása van". Az Lt. a Korm. r.-t ugyan 1993. december hó 31. napjával hatályon kívül helyezte, de a 94. § (1) bekezdésének azt a rendelkezését, mely szerint a törvény hatálybalépéséig indult ügyekben az elsőfokú eljárás megindításakor hatályos Korm. r.-t kell alkalmazni, az indítványozó alkotmányellenesnek tartja. Ha ugyanis "valakinek az édesanyja a tv. hatálybalépése előtti napon halt meg, elesik a bérleti jog folytatásától, akinek viszont másnap, ... az folytathatja" a bérleti jogviszonyt. "Látható tehát, hogy ez a szabályozás ellentétes az Alkotmány 57. szakaszában foglaltakkal, mely szerint a bíróság előtt mindenki egyenlő, azaz a törvény előtti egyenlőséget sérti. Hisz egyidejűleg indult két eljárásban az egyik félre kedvezőtlenebb, a másikra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni." Végül azt kéri az indítványozó, hogy miután a konkrét ügyében a bíróságok "ezen alkotmányellenes törvényhely" miatt utasították el keresetét, "annak alkalmazhatóságát" az Alkotmánybíróság tiltsa meg.

3. Az indítvány megalapozatlan.

3.1. Új - különösképpen a jogviszonyokat jelentősen módosító - jogszabályok megalkotása során többnyire mellőzhetetlen feladat, hogy a jogszabályi hatály váltás időszakára a jogalkotó rendezze a korábbi és az új szabályok alkalmazhatóságának kérdéseit. A jogalkalmazói jogbiztonság érdeke ugyanis megköveteli a már nem hatályos szabályok alkalmazási, illetőleg a hatályos szabály érvényesíthetőségi körének egyértelmű meghatározását.

A jogalkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik abban a vonatkozásban, hogy valamely új jogszabályban biztosított alanyi jog érvényesíthetőségének kezdetét mely időponttól kezdődően állapítja meg. A hatály idejének meghatározására semmilyen alkotmányi rendelkezés nincsen. A hatálybalépés idejének meghatározása annyiban vethet fel alkotmányossági kérdést, amennyiben az Alkotmány 70/A. §-ba ütköző, a személyek faj, szín, nem, nyelv, vallás, vélemény, származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetésére vezet, vagy amennyiben visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettséget.

Az Lt. 94. § (1) bekezdése a személyek között alkotmánysértő megkülönböztetést nem tesz. Mindenkire nézve azonos módon szabja meg, hogy a törvény hatálybalépése előtt indult eljárásokban a korábbi jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, s a kihirdetését megelőző időre sem ír elő addig meg nem állapított kötelezettségeket.

Az Lt. 94. § (1) bekezdése nem érinti, ezért nem is sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést sem, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő, s mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogait és kötelezettségeit a bíróság bírálja el.

3.2. Az indítványozó keresetét is - több szinten - bíróságok (a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) bírálták el. A bíróságok - döntéseik meghozatalakor - az Lt. 94. § (1) bekezdését alkalmazták. Mivelhogy az Lt. ezen szabálya nem alkotmányellenes, az alkalmazhatósága megtiltására vonatkozó kérelemnek sincs alkotmányos alapja és indokoltsága.

4. Az indítványozó beadványa valójában azt kifogásolja, hogy a törvényhozó miért nem visszamenőleges hatállyal szüntette meg a Korm. r. 82/A. §-ának a bérleti jog folytatását kizáró összeférhetetlenségi okot. Ilyen szabályozásra a törvényhozó nem kötelezhető, a választott szabályozás pedig nem alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság ezért az Lt. 94. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítésére vonatkozó indítványt, s a vélt alkotmányellenességre alapozott alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 1995. december 12.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró