1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet

a lakások elosztásáról és a lakásbérletről

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

A rendelet hatálya; a lakások hasznosítása

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden lakásra, továbbá a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külállamok tulajdonában álló épületben levő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra.

(3) E rendeletnek a lakásokra vonatkozó rendelkezéseit - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a szükséglakásokra is alkalmazni kell.

2. §[1]

Lakást csak lakás céljára szabad hasznosítani. Jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet.

II. RÉSZ

AZ ÁLLAMI LAKÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. Fejezet

Az állami lakások és ezek elosztása

Az állami lakások fajtái

3. §

(1) A II. rész rendelkezéseit

a) a Magyar Állam tulajdonában álló házingatlanban levő lakásokra, továbbá

b) a társasházban levő, a Magyar Állam tulajdonában álló öröklakásokra

(a továbbiakban együtt: állami lakások) kell alkalmazni.

(2) Az állami lakások:

a) tanácsi bérlakások,

b) átmeneti lakások,

c) vállalati bérlakások,

d) szolgálati lakások, továbbá

e)[2]

A tanácsi lakáselosztási terv

4. §

(1)[3] Az állami (tanácsi) beruházásban létesített új állami lakásokat - az átmeneti, a vállalati bér- és a szolgálati lakás céljára létesített lakások kivételével - tanácsi bérlakásként kell hasznosítani.

(2)[4] Az új tanácsi bérlakásokból a központi feladatok megoldására, valamint a 7. § (1) bekezdése alapján a bérlőkiválasztási jog biztosítására együttesen - évenként - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3%-ot a saját rendelkezése alatt tarthat. A felhasználás célok szerinti megosztását, továbbá a fővárosban a kerületi, illetőleg a megyékben az egyes városi (községi) tanácsok részesedését a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozza meg. A meghatározott mértéken belül - az említett célokra - megüresedett tanácsi bérlakás felhasználható.

(3) Az (1) bekezdésben említett állami lakások felhasználására a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága kétévenként lakáselosztási tervet köteles készíteni. A lakáselosztási tervben szerepeltetni kell

a)[5] az elosztható tanácsi bérlakások számát, ezen belül a közületi szervek részére - a velük kötött megállapodás alapján - bérlőkiválasztási joggal, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága részére központi feladatok megoldására biztosított tanácsi bérlakásokat, valamint

b) az egyéb forrásból (pl. a közületi szervek befizetéseiből, a tanács lakásépítési célú helyi bevételeiből) épülő lakásokat.

(4) A lakáselosztási tervben azt is meg kell határozni, hogy a tanácsi bérlakások közül hány lakást kell[6]

a) a közérdekű lakásigények kielégítésére fordítani,

b)[7] a lakáskiutalási névjegyzékben szereplő igényjogosultak - ezek között külön a fizikai és a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók, s külön a fiatal házaspárok - lakásigényének kielégítésére fordítani, továbbá

c)[8] a lakásügyi hatóság részére minőségi lakáscserék, valamint a tanácsi ingatlanközvetítő szerv részére lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára biztosítani, valamint

d)[9] a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetüktől függetlenül juttatható tanácsi bérlakást (a továbbiakban: nem szociális tanácsi bérlakás) igénylők részére felhasználni. E célra elsősorban megüresedett tanácsi bérlakások használhatók fel.

(5)[10] A lakáselosztási tervbe fel kell venni a tanács, illetőleg a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] által értékesítés céljára, továbbá a szervezett magánlakásépítés keretében lakásszövetkezet, munkáltatószerv stb. által épített olyan új lakásokat is, amelyekre a tanács végrehajtó bizottsága - az építtető szervvel kötött megállapodás alapján - a vevőt kiválaszthatja, illetőleg a lakásépítő szövetkezeti tag személyére javaslatot tehet. A (2) bekezdés rendelkezése e lakások tekintetében is alkalmazható.

(6)[11] A tanács végrehajtó bizottsága a lakáselosztási tervben a tanácsi bérlakásokból közületi szervek részére részesedést - a (3) bekezdés a) pontjában említett eset kivételével - nem biztosíthat.

3. Fejezet

A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések

A tanácsi bérlakás

5. §

Tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezése alatt álló, bérbeadás céljára szolgáló állami lakás, ideértve az olyan lakást is, amelyre jogszabály vagy a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján közületi szervet bérlőkiválasztási jog illet meg, de a lakás nem minősül vállalati bérlakásnak.

A bérlő kijelölése

6. §

(1) A tanácsi bérlakás bérlőjét a lakásügyi hatóság jelöli ki.

(2)[12] Tanácsi bérlakás bérlőjéül - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetek kivételével - csak állampolgár jelölhető ki.

(3) A tanácsi bérlakás bérlőjéül - bérlőkiválasztási jog esetében - azt a személyt kell kijelölni, akit az arra jogosult közületi szerv bérlőül kiválasztott.

(4)[13] A diplomáciai testület tagjainak elhelyezésére szolgáló tanácsi bérlakás bérlőjéül a Diplomáciai Testületet Ellátó Irodát, a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló tanácsi bérlakás bérlőjéül pedig az Egészségügyi Minisztériumot kell kijelölni. A külföldi érdekeltségek Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező alkalmazottainak elhelyezésére szolgáló tanácsi bérlakás bérlőjéül a Pénzintézeti Központot kell kijelölni.

(5)[14] Az állampolgárok tanácsi bérlakás cseréjének elősegítése érdekében a tanácsi ingatlanközvetítő szervnél lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítása céljára rendelkezésre álló tanácsi bérlakások bérlőjéül - a lakáscsere-szerződés megkötéséig - a tanácsi ingatlanközvetítő szervet kell kijelölni.

(6)[15] Ha a tanácsi bérlakást emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon magánszemély létesíti, a lakás bérlőjéül előzetesen, majd a lakás elkészülte után véglegesen őt kell kijelölni.

A bérlőkiválasztási jog

7. §

(1) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a tanácsi bérlakásokra, amelyeknek létesítési költségét vagy ennek meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, a közületi szerv javára - az átutalt összeg nagyságától függően - egyszeri vagy többszöri, esetleg a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra is kiterjedő bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(2)[16] Ha állami szerv állami lakást saját erőforrásából építés, helyreállítás, átalakítás útján vagy más módon létesít, illetőleg adásvétel vagy csere útján szerez és az nem válik átmeneti, vállalati bér- vagy szolgálati lakássá, e lakásra folyamatos és a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg.

(3) Az állami szervet az általa vállalati bér- vagy szolgálati lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg.

(4) A közületi szervet a kisajátítási és a közületi elhelyezési eljárásban előírt lakáspótlási kötelezettségének teljesítése során létesített állami lakásra - ha ez nem válik átmeneti, vállalati bérvagy szolgálati lakássá - az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg.

(5) Ha a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testület) hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese által bérelt tanácsi bérlakás megüresedik, e lakás újabb bérlőjét a fegyveres testület jogosult kiválasztani.

(6)[17] A tanács végrehajtó bizottságát az általa a 4. § (2) bekezdése alapján rendelkezése alatt álló tanácsi bérlakáshoz, illetőleg tanácsi értékesítésű lakáshoz juttatott személy előző tanácsi bérlakására egyszeri bérlőkiválasztási jog illeti meg. Ez a bérlőkiválasztási jog az (1) bekezdés alapján fennálló bérlőkiválasztási jogot megelőzi. Ez a bérlőkiválasztási jog csak abban a városban (községben), illetőleg - a megyei tanács végrehajtó bizottsága által juttatott lakás esetében - abban a megyében levő tanácsi bérlakásra gyakorolható, ahol a juttatott lakás is van.

(7)[18] Ha a bérlő a munkáltató szerve pénzügyi támogatásával saját tulajdonú lakást, épít vagy vásárol és a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond, a munkáltató szervet a bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg, feltéve, hogy a lakásügyi hatóság részére visszatéríti a bérlőnek kifizetett pénzbeli térítésnek megfelelő összeget.

(8)[19] A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága tanácsi bérlakásokra a hivatásos nevelőszülő által nevelt gyermekek elhelyezése céljára a hivatásos nevelőszülő munkáltató szerve részére folyamatos bérlőkiválasztási jogot biztosíthat.

8. §

(1) A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezések (9-10. §) nem alkalmazhatók.

(2) A bérlőkiválasztási jog társbérleti lakásrészre nem gyakorolható.

(3)[20] A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott tanácsi bérlakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult közületi szervet, illetőleg tanács végrehajtó bizottságát terhelik.

Az igényjogosultság

9. §

(1) Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy jogosult, akinek nincs lakása, ideértve azt is, aki másnak a lakásában családtagként vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik.

(2) Tanácsi bérlakás kiutalására lakásigénylés alapján az a személy is jogosult, akinek van ugyan lakása, de az

a) meghaladja a lakásigényét;

b) nem éri el a lakásigényét;

c) az életkörülményeinek jelentős megváltozása következtében részére már nem felel meg (pl. áthelyezés folytán az új munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kér);

d) műszaki vagy egészségügyi szempontból, vagy a komfortfokozata szempontjából számára nem megfelelő.

(3)[21] Lakásigénylés alapján tanácsi bérlakást kaphat

a) szociális jelleggel az, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni;

b) határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig elsősorban a fiatal házaspár a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetétől függetlenül, továbbá

c)[22] a külön jogszabályokban meghatározott pénzügyi feltételekkel az is, aki tanácsi bérlakásra szociális jelleggel nem jogosult, illetőleg aki a lakásügyi hatóságtól a tanácsi bérlakása ellenében nem szociális tanácsi bérlakás kiutalását kéri.

d)[23] az a lakástulajdonnal rendelkező személy is, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti.

(4) Tanácsi bérlakás bérlője a (2) bekezdés alapján tanácsi bérlakás kiutalására csak akkor jogosult, ha a korábbi tanácsi bérlakását a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja.

(5)[24] Az a személy, aki a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság vagy a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára pénzbeli térítés ellenében - a 14. § (1)-(3) bekezdése alá nem tartozó esetekben - lemondott, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult.

(6) Azok körét, akik a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetük folytán, lakásigénylés alapján tanácsi bérlakás kiutalására jogosultak, - a helyi lakásviszonyok figyelembevételével - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács állapítja meg.

(7)[25] A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendeletben állapítja meg:

a) a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzet alapján a fokozatos, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás és az igénylők sorolásának tényezőit (a család nagysága, a gyermekek és az eltartottak száma, az egy főre jutó jövedelem, ingatlan és egyéb vagyon stb.);

b) a lakásigénylés benyújtására, a jogosult személyek körére, a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során irányadó szempontokat;

c) a határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig történő lakáskiutalás esetén a további lakás megszerzésével kapcsolatos előtakarékosság szabályait (mértékét, módját stb.), illetőleg ezek teljesítésével járó jogosultságot, valamint ilyen lakáskiutalás esetén a fiatal házaspárok első lakásigénye kielégítésének sorolási szempontjait;

d)[26] a fiatal házaspárok, a fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók részére juttatandó, illetőleg a nem szociális tanácsi bérlakást igénylők részére kiutalható lakások arányát.

e) azok körét, akik nem szociális tanácsi bérlakást, illetőleg a lépcsőzetes lakáskiutalás keretében a meglevő lakásuk ellenében további tanácsi bérlakást kaphatnak.

(8)[27] A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a lakásigénylés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét (a továbbiakban: igénylési letét) fizetését is előírhatja. Ilyen esetben az igénylési letét mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elengedésével kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg.

A lakásigény mértéke

10. §

(1) A lakásügyi hatóság olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakásigénymértékét nem haladja meg.

(2) A lakásigény mértéke - az együttlakó személyek számától függően - a következő:

két személyig: egy-két lakószoba,

három személy esetében: másfél-két- és fél lakószoba,

négy személy esetében: kettő-három lakószoba.

öt személy esetében: két-és fél-három-és fél lakószoba,

hat személy esetében: három-négy lakószoba,

hét személy esetében: három-és fél-négy-és fél lakószoba,

nyolc személy esetében: négy-öt lakószoba,

nyolcnál több személy esetében: négy-és fél- a lakásügyi hatóság által esetenként meghatározott számú lakószoba.

(3) A lakásigény mértékének alkalmazása során a lakásügyi hatóság figyelembe veszi, hogy

a) az együttlakó személyek egészségi állapotára, munkakörére vagy tevékenységére tekintettel, továbbá

b) az együttlakó különböző nemű és korú személyek elkülönítésére, illetőleg

c) a muzeális értékű védett magángyűjtemény elhelyezése érdekében

indokolt-e különszoba biztosítása.

(4)[28] Az együttlakó személyek számának megállapítása során legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha

a)[29]

b) a bérlő halála esetén a lakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyt fiatal házaspár folytatja.

(5)[30] Ha e rendelet tanácsi bérlakásnak meghatározott személy részére történő kiutalását, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését írja elő vagy teszi lehetővé, a lakás szobaszáma azonban a lakásigény mértékének felső határát egy fél lakószobával meghaladja, a felső határ - méltánylást érdemlő esetben - e fél lakószobával túlléphető.

(6)[31] Nem szociális tanácsi bérlakás juttatásánál a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(7)[32] Ha a tanácsi bérlakást a 6. § (6) bekezdése alapján előzetesen kijelölt bérlő létesíti, a lakásigény mértékének felső határa - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egy lakószobával túlléphető.

A lakásigénylés

11. §[33]

(1) Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelem (lakásigénylés), vagy az igénylő állandó lakóhelye, vagy az állandó munkahelye szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnál nyújtható be. A fővárosban (megyei városban) a tanács ettől eltérően is rendelkezhet.

(2)[34] A tanács rendeletben a lakásigénylés nyilvántartásba vételére feltételeket állapíthat meg.

(3)[35] Az igénylőnek - ha azt a várod (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete előírta - a lakásigénylés benyújtásakor, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújításakor igénylési letétet kell fizetnie; a befizetést a lakásügyi hatóságnál igazolnia kell.

(4)[36] Az igénylési letétet és kamatait a kiutalt tanácsi bérlakásra megállapított lakásépítési hozzájárulás (lakáshasználatbavételi díj) megfizetésére kell felhasználni. Az igénylési letét az igénylőt illeti meg, ha a lakásigénylését a tanácsi bérlakás kiutalása előtt visszavonta, vagy ha a lakás kiutalásakor lakásépítési hozzájárulást (lakáshasználatbavételi díjat) nem kell fizetnie, vagy pedig a lakásügyi hatóság a lakáskiutaló határozatot visszavonta.

A lakásigénylések társadalmi elbírálása; a lakúskiutalási névjegyzék

12. §

(1) Városban (fővárosban, megyei városban) a lakásügyi hatóság a lakáscímet fel nem tüntető lakásigényléseket az erre a célra alakított társadalmi bizottság közreműködésével évenként összeállított lakáskiutalási névjegyzék alapján elégíti ki.

(2) A lakásigénylések társadalmi elbírálásának módját, továbbá ezzel kapcsolatban a társadalmi bizottság összetételét és működésének szabályait - jogszabályban megállapított irányelveknek megfelelően, a helyi sajátosságok figyelembevételével - a városi (fővárosi, megyei városi) tanács állapítja meg.

(3) A megyei tanács

a) elrendelheti a lakásigénylések társadalmi elbírálását községekben is, ha az elosztásra kerülő tanácsi bérlakások jelentős száma ezt indokolttá teszi, illetőleg

b) felmentést adhat a lakásigénylések társadalmi elbírálásának kötelezettsége alól az olyan -nem megyeszékhely - városok esetében, ahol az elosztásra kerülő tanácsi bérlakások csekély száma e módszer alkalmazását szükségtelenné teszi.

A lakásigények kielégítése

13. §

(1) A lakásigények kielégítése során elsőbbségben indokolt részesíteni

a) azokat, akiknek a lakásában - a megfelelő elkülönítés lehetőségének hiányában - több személy van kitéve a tartós betegség veszélyének,

b) a sokgyermekes lakásigénylőket,

c) a zsúfoltabb körülmények között lakókat,

d) a rosszabb műszaki állapotú lakásban lakókat.

(2) Azonos körülmények fennállása esetén a munkában kiváló dolgozókat előnyben kell részesíteni.

13/A. §[37]

(1) Ha a megüresedett tanácsi bérlakást a korábbi bérlő emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon létesítette, bérlőül azt a - több igénylő esetén a társadalmi bizottság által javasolt - személyt kell kijelölni, aki a lakáson még fennálló kölcsöntartozást átvállalja.

(2)[38] A lakásigényének soron kívüli teljesítésére tarthat igényt a szociális intézményből véglegesen elbocsátott olyan igénylő, aki a szociális intézménybe utalásakor a tanácsi bérlakásra fennállott lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében vagy anélkül lemondott. Ha a szociális intézményből véglegesen elbocsátott igénylő a korábbi lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, csak a korábbi tanácsi bérlakásával azonos komfortfokozatú és legfeljebb az igényjogosultsága mértékének alsó határáig terjedő szobaszámú lakásra tarthat igényt. Pénzbeli térítés nélküli lemondás esetén a lakásigény kielégítése során a 77. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3)[39] Az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a 6. § (6) bekezdésében említett esetekben a lakásigény kielégítése a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével is teljesíthető, s az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét sem kell vizsgálni.

14. §

(1) A tanácsi bérlakás bérlője azt is kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében ajánljon fel részére

a) a lakásigényének mértékét meg nem haladó kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, illetőleg

b)[40] azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű) lakást. Az ilyen kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető.

(2)[41] Ha a bérlő a lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében - minőségi csereként - nagyobb szobaszámú lakás kiutalását kéri, igényét a 11-13. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell elbírálni. Három vagy ennél több gyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető.

(3)[42] A tanácsi bérlakás bérlője azt is kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében ajánljon fel részére nem szociális tanácsi bérlakást. Az ilyen kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével teljesíthető, kivéve, ha a bérlő a lakásánál nagyobb szobaszámú nem szociális tanácsi bérlakás kiutalását kéri.

(4)[43] A tanács végrehajtó bizottsága az (1) és a (2) bekezdésben említett lakáscserék előkészítésével és lebonyolításával a tanácsi ingatlanközvetítő szervet megbízhatja.

(5)[44] Az átadott és a kiutalt tanácsi bérlakás lakásépítési hozzájárulását, illetőleg lakáshasználatbavételi díját (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) a külön jogszabály rendelkezései szerint kell megtéríteni.

A lakás kiutalása

15. §

(1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást általában határozatlan időre, jogszabályban meghatározott esetben azonban határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki.

(2) A tanácsi bérlakás a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével több személy részére is kiutalható.

(3)[45] Egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki.

A társbérleti lakásrész kiutalása

16. §

Tanácsi bérlakást két vagy több személy között társbérletként megosztva kiutalni, illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad.

17. §

(1) Ha tanácsi bérlakásban valamelyik társbérleti lakásrész megüresedett és az a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő részére - kérelmére - köteles kiutalni.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján több visszamaradt társbérlő tarthat igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre, a lakásügyi hatóság a körülmények figyelembevételével dönti el, hogy a megüresedett társbérleti lakásrészt melyik kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbérleti lakásrész két- vagy többszobás, a lakásügyi hatóság a lakásrészt a kérelmezők között megoszthatja.

18. §[46]

(1) Ha két társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásban az egyik társbérleti lakásrész megüresedett és arra a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határa sem terjed ki, a visszamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére egyidejűleg megfelelő önálló lakást kell kiutalni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése kettőnél több társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásra is alkalmazható.

19. §[47]

Ha a visszamaradt társbérlő a megüresedett - a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó - társbérleti lakásrész kiutalását nem kéri a lakásügyi hatóság a társbérlő részére megfelelő önálló lakást ajánlhat fel. Ha a társbérlő a felajánlott lakást nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a megüresedett társbérleti lakásrészt ismét társbérletként utalja ki.

20. §

(1)[48] Ha nem különbejáratú társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni.

(2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett társbérleti lakásrészt közülük - kérelmére - annak a szomszédos társbérlőnek kell kiutalni, akinek a különbejáratú lakásrészén keresztül az megközelíthető.

(3) Ha a megüresedett társbérleti lakásrészre az arra jogosult visszamaradt társbérlő nem tart igényt, ennek lakásrészét igénybe kell venni és részére megfelelő Önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett lakást, illetőleg két társbérleti lakásrészt olyan igényjogosult részére kell kiutalni, akinek lakásigénye az egész lakásra, illetőleg mindkét társbérleti lakásrészre kiterjed.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a különbejarattál nem rendelkezővel szomszédos olyan társbérleti lakásrész üresedett meg, amelyen keresztül a különbejárattal nem rendelkező lakásrész megközelíthető.

21. §

Ha lakószobának nem minősülő (pl. hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű) helyiségből álló társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni. Az ilyen helyiséget a visszamaradt társbérlő lakásrészéhez kell csatolni. Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a lakásügyi hatóság kérelemre a körülmények figyelembevételével dönti el, hogy a helyiséget melyik társbérlő lakásrészéhez csatolja.

22. §

Megüresedett társbérleti lakásrészt csak akkor szabad a lakásban nem lakó személy részére kiutalni, ha

a) az együtt beköltöző személyek száma nem haladja meg a lakásrésznek a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét, továbbá

b) a társbérlőül kijelölt személy és a lakásrészbe vele együtt beköltöző személyek egyike sem tartósan beteg.

23. §

(1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakás egyes helyiségei használatának módját - az érdekelt társbérlő kérelmére - a társbérleti jogviszony fennállása alatt is módosíthatja, ha a társbérlők életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás azt indokolja. A lakószoba, a hálófülke és az éléskamra esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az azzal rendelkező társbérlő hozzájárult.

(2) Ha valamelyik társbérleti lakásrészhez két azonos jellegű vagy azonos célra felhasználható, lakószobának nem minősülő helyiség (pl. egy éléskamra és egy hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, éléskamra céljára felhasználható fülke) tartozik, a lakásügyi hatóság az egyik ilyen helyiséget - ha ezzel különösebb méltánytalanságot nem okoz - igénybe veheti és azt az ilyen helyiséggel nem rendelkező másik társbérlő részére - kérelmére - kizárólagos használatra kiutalhatja.

23/A. §[49]

Ha a társbérleti lakásrészek bérlői egymás közeli hozzátartozói, az egész lakást -írásbeli kérelmükre - bérlőtársi bérleményként ki kell utalni, feltéve, hogy az nem haladja meg a bentlakó személyek lakásigénye mértékének a felső határát, és vállalják a társbérleti lakásrészekre és az egész lakásra a külön jogszabály alapján megállapítható lakáshasználatbavételi díjkülönbözet megfizetését.

A lakásügyi hatósági eljárás

24. §

(1)[50]

(2) Az első fokú lakásügyi hatóság határozata ellen irányuló fellebbezést a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni.

25. §[51]

4. Fejezet

Az átmeneti lakásokra vonatkozó rendelkezések

Az átmeneti lakás

26. §

Átmeneti lakás a tanácsi házkezelési szerv rendelkezése alatt álló, az épület, illetőleg a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával vagy bővítésével kapcsolatos munkák végzése miatt a tanácsi bérlakásból átmenetileg kiköltöztetett bérlő elhelyezésére szolgáló állami lakás.

A bérlő kijelölése

27. §

(1) Az átmeneti lakás bérlőjét a tanácsi házkezelési szerv - a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül - jelöli ki. A kijelölés a bérlő tanácsi bérlakásán fennálló lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamára szól.

(2) Ha a bérlő az átmeneti lakást nem tartja megfelelőnek, a kijelölés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kifogással élhet az első fokú lakásügyi hatósághoz.

(3)[52] Ha az átmeneti lakás nem megfelelő, a lakásügyi hatóság a kijelölést megsemmisíti.

5. Fejezet

A vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezései

A vállalati bérlakás

28. §

Vállalati bérlakás az állami szerv rendelkezése alatt álló olyan állami lakás, amely a szerv (vállalat, hivatal, intézet, intézmény, állami gazdaság stb.) területén (a munkahelyen) kívül van és a szerv dolgozójának, illetőleg olyan más személynek elhelyezésére szolgál, akit a szerv vállalati bérlakásából vagy szolgálati lakásából kell kiköltöztetni.

29. §

(1) A korábbi jogszabályok alapján készenléti szolgálati lakásnak minősülő olyan állami lakást, amely állami szerv rendelkezése alatt áll, a lakásügyi hatóság - a szerv bejelentése alapján - vállalati bérlakásként köteles nyilvántartásba venni.

(2)[53] Vállalati bérlakás az olyan állami lakás is, amelyet állami szerv - e rendelet hatálybalépését követően - a saját erőforrásából a területén kívül létesített, vagy adásvétel (csere) útján szerzett. Nem állami lakás szerzése esetén a lakás csak akkor válik vállalati bérlakássá, ha az épületben (önálló épületszárnyban, külön lépcsőházzal rendelkező épületrészben) levő valamennyi lakás állami tulajdonba kerül. Ezt a rendelkezést vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló épület esetében nem kell alkalmazni, ha az épületben túlnyomórészben állami lakások vannak.

A bérlő kijelölése

30. §

(1) A vállalati bérlakás bérlőjét a lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv - a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül - jelöli ki.

(2)[54] A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a vállalati bérlakás bérlőjéül a vele

a) munkaviszonyban álló személyt,

b) munkaviszonyban nem álló olyan személyt, akinek a rendelkezése alatt álló vállalati bérvagy szolgálati lakásból való kiköltöztetése azt szükségessé teszi, továbbá

c) termelési (gazdasági) együttműködésben álló más szerv dolgozóját - a munkavégzés időtartamára -

jelölheti ki.

31. §

(1) A vállalati bérlakás bérlőjének kijelölése során a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések közül a lakás kiutalására vonatkozó szabályokat (15-23. §) megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket a fegyveres testület rendelkezése alatt álló állami lakásokra nem lehet alkalmazni.

A lakás vállalati bérlakás jellegének megszüntetése

32. §[55]

A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a lakás vállalati bérlakás jellegét megszüntetheti, ha annak további fenntartása már nem indokolt. Ilyen esetben a lakás tanácsi bérlakássá válik, kivéve ha azt az állami szerv elidegeníti.

6. Fejezet

A szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések

A szolgálati lakás

33. §

(1) Szolgálati lakás az olyan állami lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetőleg szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló személyek elhelyezésére szolgál.

(2) A szolgálati lakás:

a) munkakörrel kapcsolatos,

b) községi vagy

c) fegyveres testületi szolgálati lakás, illetőleg

d) műteremlakás.

34. §

(1)[56] Munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás az állami szerv (vállalat, hivatal, intézet, intézmény, állami gazdaság stb.) területén (a munkahelyen) belül levő állami lakás.

(2) Állami szerv e rendelet hatálybalépését követően munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakást úgy szerezhet, ha a szolgálati lakásra jogosult dolgozójának elhelyezése céljára a munkahely területén

a) a saját erőforrásból állami lakást létesít;

b) lakás tulajdonjogát adásvétel vagy csere útján a Magyar Állam javára megszerzi;

c) - tanácsi házkezelési szerv esetében - állami (tanácsi) beruházásból létesített házfelügyelői lakáshoz jut;

d) az elhelyező hatóság a lakást az állami szerv részére munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára igénybe veszi.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a fegyveres testület rendelkezése alatt álló állami lakásokra nem lehet alkalmazni.

35. §[57]

Községi szolgálati lakás a község területén fekvő minden olyan állami lakás, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága

a) a községi tanács elnöke és a végrehajtó bizottság titkára, továbbá a község területén működő

b) orvos, fogorvos, gyógyszerész, védőnő, körzeti ápolónő, bölcsődevezető, illetőleg állatorvos,

c)[58] óvoda, oktatási intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény vezetője, oktatója, nevelője, illetőleg népművelési intézmény igazgatója, valamint

d) a rendőrség körzeti megbízottja

e)[59] a községi közérdekű feladatok ellátása szempontjából fontos munkakört betöltő más személyek

részére - e munkakörükre tekintettel - szolgálati lakásként biztosít. E lakások községi szolgálati jellege nem szűnik meg, ha a község várossá alakult.

36. §

(1) Fegyveres testületi szolgálati lakás a fegyveres testület kezelésében levő

a) ingatlanon létesített állami lakás;

b) ingatlanon kívül létesített minden olyan állami lakás, amelyet a lakásügyi hatóság a korábbi jogszabályok alapján a fegyveres testület szolgálati lakásaként ismert el és e rendelet hatálybalépéséig is az volt.

(2) Fegyveres testületi szolgálati lakás az olyan állami lakás is, amely a korábbi jogszabályok alapján e rendelet hatálybalépéséig a rendőrőrs parancsnokának és a kiegészítő parancsnokság tisztjeinek elhelyezésére szolgáló községi szolgálati lakás volt.

(3) Fegyveres testület e rendelet hatálybalépését követően újabb szolgálati lakást úgy szerezhet, ha a vele munkaviszonyban álló személyek elhelyezésének céljára a saját erőforrásából

a) a kezelésében levő ingatlanon állami lakást létesít;

b) a kezelésében levő ingatlanon kívül állami lakótelepet vagy lakóépületet létesít;

c)[60] tanácsi beruházásban létesített állami lakásokra vonatkozólag a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján, a lakások létesítési költségének megtérítése ellenében megszerzi a rendelkezési jogot.

d) lakás tulajdonjogát adásvétel vagy csere útján a Magyar Állam javára megszerzi.

A bérlő kijelölése

37. §

(1) A munkakörrel kapcsolatos, továbbá a fegyveres testületi szolgálati lakás bérlőjét - a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül - a lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv jelöli ki.

(2) A községi szolgálati lakás bérlőjét - a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül - a 35. § a) pontjában említett esetekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, a b)-c) pont esetében a községi tanács elnöke, a d) pont esetében pedig az illetékes fegyveres testület jelöli ki.

(3)[61] Nem jelölhető ki a szolgálati lakás bérlőjéül az a személy, aki a lakás felett rendelkezni jogosult állami szervvel nem áll munkaviszonyban, illetőleg a munkaköre alapján a szolgálati lakásra nem tarthat igényt. Fegyveres testületi szolgálati lakás tekintetében azonban az illetékes miniszter ettől eltérően is rendelkezhet.

38. §

A szolgálati lakás bérlőjének kijelölése során a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések közül a lakás kiutalására vonatkozó szabályokat (15-23. §) megfelelően alkalmazni kell.

A lakás szolgálati jellegének megszüntetése

39. §

(1)[62] A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos, a községi, továbbá a kezelésében levő ingatlanon kívüli fegyveres testületi szolgálati lakás szolgálati jellegét megszüntetheti, ha annak további fenntartása már nem indokolt. Ilyen esetben a lakás tanácsi bérlakássá válik, kivéve, ha az a kezelője elidegeníti.

(2) Ha a fegyveres testület a tanácsi házkezelési szerv kezelésében álló - túlnyomórészt tanácsi bérlakásokat magában foglaló - épületben levő szolgálati lakását vele munkaviszonyban nem álló személy elhelyezésére kívánja felhasználni, a lakás szolgálati jellegét egyidejűleg köteles megszüntetni.

(3)[63] A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv az (1) bekezdésben nem említett munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak is megszüntetheti a szolgálati jellegét, ha annak további fenntartása már nem indokolt és a lakás az ingatlan megosztásával az állami szerv területétől elkülöníthető. Ilyen esetben a lakás vállalati bérlakássá válik.

39/A. §[64]

Ha a községi, illetőleg a fegyveres testületi szolgálati lakás bérlője a lakását tanácsi bérlakás bérlőjével kívánja elcserélni és továbbra is jogosult szolgálati lakásra, - a lakásokkal rendelkező szervek megállapodása alapján - a csere folytán a. tanácsi bérlakás szolgálati lakássá, a szolgálati lakás pedig tanácsi bérlakássá válik.

A műteremlakás

40. §

(1) A műteremlakásra - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)[65] A műteremlakás bérlőjét a művelődési és közoktatási miniszter jelöli ki.

(3) A műteremlakás bérlőjéül csak alkotóművész jelölhető ki. A kijelölés - ha más kikötést nem tartalmaz - határozatlan időre szól.

(4)[66] Az olyan műteremlakásra, amelyet emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon a 6. § (5) bekezdése alapján bérlőül előzetesen kijelölt magánszemély létesített, a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5)[67] Az (1)-(4) bekezdések rendelkezései vonatkoznak az olyan műteremnek épült helyiségekre is, amelyeket lakás céljára használnak (ún. szükség-műteremlakás).

7. Fejezet

41. §[68]

42. §[69]

43. §[70]

43/A. §[71]

III. RÉSZ

A NEM ÁLLAMI LAKÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

8. Fejezet

A nem állami lakások használata

44. §

(1) Az állampolgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdonában álló

a) házingatlanokban levő lakásokat, továbbá

b)[72] szövetkezeti lakásokat és társasházi öröklakásokat

(a továbbiakban együtt: nem állami lakások) a tulajdonos - a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül - maga használhatja, illetőleg részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak használatra átengedheti.

(2) A nem állami lakásokra vonatkozó rendelkezéseket a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló lakásokra is alkalmazni kell.

(3) A tulajdonos a lakás bérbeadásának, illetőleg használatra átengedésének feltételei között azt is kikötheti, hogy a lakásbérleti jogviszony, illetőleg a használat megszűnésekor a bérlő (használó) az elhelyezésére nem tarthat igényt.

(4) Szövetkezeti lakás esetében a tulajdonos az (1) bekezdésben biztosított jogát a szövetkezeti lakásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek keretei között gyakorolhatja.

(5)[73]

(6)[74] Az (5) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulás a lakás üdülés (pihenés), továbbá fizetővendéglátás céljára való használatához, illetőleg hasznosításához nem szükséges.

Egyes nem állami lakások elosztása[75]

44/A. §[76]

(1)[77] A tanács, illetőleg a gazdálkodó szervezetek által értékesítés céljára, továbbá a szervezett magánlakásépítés keretében lakásszövetkezet, munkáltató szerv stb. által épített olyan új lakások elosztása során, amelyekre a tanács végrehajtó bizottsága - az építtető szervvel kötött megállapodás alapján - a vevőt kiválaszthatja, illetőleg a lakásépítő szövetkezeti tag személyére javaslatot tehet, a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelkezések közül az igényjogosultak körének megállapítására, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseket [9. § (6)-(7) bek; 11-13. §] megfelelően alkalmazni kell. Az igénylési letétet és kamatait az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni.

(2)[78] Ha a tanácsi bérlakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond és egyidejűleg az (1) bekezdésben említett lakáshoz való juttatását kéri, e kérelem a névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető.

(3)[79] A tanács végrehajtó bizottsága az (1) bekezdésen alapuló vevőkiválasztási, illetőleg lakásépítő szövetkezeti tag személyére vonatkozó javaslattételi jogának gyakorlását - megállapodás alapján - közületi szervre az építtető szerv hozzájárulásával átruházhatja.

Állampolgárok tulajdonában álló lakások elidegenítése ellenében tanácsi bérlakás juttatása[80]

44/B. §[81]

Az a lakástulajdonnal rendelkező személy, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérlakás kiutalására jogosult - a család nagyságának (a gyermekek és eltartottak számának) növekedése miatt a lakásigényét ki nem elégítő saját tulajdonú lakásának beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek történő értékesítése esetében - kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy juttasson részére a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú tanácsi bérlakást

IV. RÉSZ

A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

9. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony keletkezése

45. §

(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) A lakásbérleti szerződést tanácsi bérlakásra csak a lakásügyi hatóság, átmeneti lakásra, vállalati bérlakásra és szolgálati lakásra pedig a lakás felett rendelkezni jogosult szerv (a továbbiakban együtt: lakással rendelkező szerv) által kijelölt bérlővel, a kijelölésnek megfelelő tartalommal lehet megkötni. Az ezekre a lakásokra kötött szerződést írásba kell foglalni.

(3) A lakásbérleti szerződést a bérlő kijelölése esetén csak akkor lehet megkötni, ha a kijelölt bérlő a lakáshasználatbavételi díj-fizetési kötelezettségét az előírt módon teljesítette. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kijelölt bérlő végrehajtási eljárás során költözik a lakásba.

(4) A lakásbérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szólhat. A bérlő kijelölése esetén a lakásbérleti szerződés - ha a lakással rendelkező szerv másként nem intézkedett - határozatlan időre szól. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti jogviszony határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a lejárat után a bérlő a lakást tovább használja, és ez ellen a bérbeadó harminc napon belül nem tiltakozott; ez a rendelkezés az állami lakásokra nem vonatkozik.

(5) Ha a lakásbérleti szerződést a kijelölt bérlő határidőben kellő indok nélkül nem kötötte meg, a kijelölést vissza kell vonni.

46. §

(1)[82] A lakásbérleti jogviszony a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki; a bérlő azonban a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket is használhatja.

(2) A lakásbérleti jogviszony kiterjed továbbá

a) egylakásos lakóépületnél az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó részére is;

b) két- vagy többlakásos lakóépületnél a lakással összefüggő udvar-, kert- vagy folyosórészek kizárólagos használatára is, ha ez a többi lakás rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.

(3) A felek a (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően is megállapodhatnak. Az egylakásos lakóépülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a lakásbérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha ebben a felek e rendelet hatálybalépése után állapodtak meg.

(4)[83] A bérbeadó az állami lakások bérlői közös használatára szolgáló helyiségeket és területeket lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség létesítéséhez vagy bővítéséhez a bérlők hozzájárulása nélkül felhasználhatja. Ha azonban a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra ténylegesen használó bérlők azt kérik, köteles részükre hasonló rendeltetésű helyiség használatát egyidejűleg, lehetővé tenni.

47. §

(1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Ilyen esetben a lakásbérleti szerződést a nem állami lakásra is írásba kell foglalni.

(2) A bérlőnek a lakásban lakó házastársa - a szolgálati lakásban lakó házastárs kivételével - akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt.

(3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással együttesen rendelkezhetnek.

48. §

Lakásbérleti jogviszonyt úgy is lehet létesíteni, hogy a bérlő a lakás meghatározott lakószobáját (lakószobáit) és esetleg más helyiségét (helyiségeit) kizárólagosan, a többi helyiséget pedig más bérlővel (bérlőkkel) - a lakásbérleti szerződésben meghatározott módon és terjedelemben - közösen használja (társbérlet). A társbérlő önálló bérlő.

49. §

(1) A fizetendő lakbérben a lakásbérleti szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a felek a lakbérben nem állapodtak meg, a bérbeadó köteles a lakbért a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha ezt a bérlő a közlést követő nyolc napon belül a bérbeadónál írásban nem kifogásolja, a bérbeadó által közölt lakbért köteles megfizetni.

(2) Ha a felek a fizetendő lakbérben nem tudnak megegyezni, a lakbér megállapítását bármelyik fél kérheti a bíróságtól. Ha a bérlő a keresetet a lakbér közlésétől számított hatvan napon belül benyújtja, a bíróság által megállapított lakbért a lakásbérleti jogviszony létrejöttétől kezdődően kell fizetnie.

(3) A bíróság jogerős határozatáig a lakásért korábban fizetett lakbért, megelőzően lakás céljára bérbe nem adott, illetőleg új lakás esetén pedig a bérbeadó által közölt lakbért kell megfizetni.

(4) A felek a lakbér összegét a jogszabályban meghatározott keretek között állapíthatják meg. A jogszabályban meghatározott lakbér az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály rendelkezéseitől eltérő összegű lakbérben állapodtak meg.

10. Fejezet

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

A lakás átadása

50. §

(1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2)[84] A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette az 57. § szerint elvégezheti és a költségeinek megtérítésére az 58. § szerint tarthat igényt.

A lakás rendeltetésszerű használata

51. §

(1)[85] A bérbeadó - ha jogszabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a lakás a lakásbérleti jogviszony tartama alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a lakásbérleti szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közterheket - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - a bérbeadó viseli.

52. §

(1) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni.

(2) A közös használatra szolgáló helyiségek és terület, továbbá az épület központi berendezéseinek használatára - a többi bérlő jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - mindegyik bérlő jogosult.

(3)[86] A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, illetőleg állami lakás esetén - legalább három évenként - köteles ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

53. §

(1) A bérbeadó köteles gondoskodni

a) az épület állagának karbantartásáról,

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c) a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről,

d) a közterületre és a közös használatra szolgáló helyiségekre, területre néző ajtók és ablakok külső felületeinek mázolásáról.

e)[87] a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik -

a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, valamint

b) a háztartási szemét elszállításáról is.

54. §[88]

(1) A bérlő köteles gondoskodni

a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról,

b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről - kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolat ban kerül sor -,

c) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rend szerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavitásáról, a kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,

d) az épületben, az épület központi berendezéseiben,: közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint

e) a lakás tisztántartásáról,

f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről.

(2) Nem köteles a bérlő az (1) bekezdésben említett munkák elvégzéséről gondoskodni, ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbadó mulasztása, illetőleg az épület vagy vezetékhálózat felújítása miatt kell felújítani, illetőleg kicserélni, vagy a lakásberendezés felújítása, cseréje a lakásbérleti szerződés keletkezésétől számított 1 éven belül válik szükségessé.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a lakásban, a lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt személy esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az állami lakásra határozott ideig vagy valamely feltétel bekövetkezéséig fennálló lakásbérleti jogviszony esetében is alkalmazni kell, ha a lakásbérleti jogviszony tartama az 5 évet eléri vagy meghaladja.

(5) Ha a lakás bérét a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása határozza meg, a bérlő lakással, illetőleg a lakás visszaadásával kapcsolatos kötelezettségeire is a felek megállapodása az irányadó.

55. §[89]

56. §

(1) A bérbeadó a kötelezettségét

a) életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó (a továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul,

b) azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben

köteles teljesíteni.

(2) A bérlő a kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

(4) Ha a munkák elvégzése során a lakás vagy a lakásberendezés megrongálódik, az így keletkezett hibát is egyidejűleg ki kell javítani.

57. §

(1) Ha a bérbeadó, illetőleg a bérlő a kötelezettségét határidőben írásbeli felszólításra sem teljesíti, a másik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvégeztetheti.

(2) A jogosított az életveszély elhárításához szükséges munkát a másik fél írásbeli felszólítása nélkül is elvégeztetheti. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében

a)[90]

b) az egyéb munkát pedig egy éven, illetőleg az épület felújításával összefüggésben két éven belül

nem végzi el, vagy annak e határidőn belül történő elvégzését nem vállalja, a bérlő az (1) bekezdés szerint járhat el.

(4) A felek a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

(5)[91] Ha a bérbeadó a kötelezettségét határidőben, írásbeli felszólításra sem teljesíti, a bérlő választása szerint - a szükséges munkák elvégeztetése helyett - kérheti a bíróságtól, hogy a bérbeadót kötelezze a hibák megszüntetésére.

58. §

(1)[92] A jogosított a költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a másik féltől, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz. Ha állami lakás esetében a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, vagy a lakás átadásakor észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséről gondoskodott, a bérbeadó a bérlő költségeit egy összegben köteles megtéríteni.

(2)[93]

(3)[94]

59. §[95]

(1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a megállapodásban előírt módon átalakíthatja, korszerűsítheti. A munkák elvégzéséhez a megállapodáson túl - jogszabályban meghatározott esetekben - építési engedély szükséges.

(2) A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérlő jogszabályban meghatározott esetekben építési engedéllyel emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon lakást létesítsen, illetőleg lakást helyreállítson.

(3) A költségek viseléséről és azoknak a bérlő részére történő megtérítéséről a megállapodásban kell rendelkezni. Állami lakás esetében a bérlő által kezdeményezett komfortfokozatot nem növelő korszerűsítés költségei a bérlőt terhelik.

A bérbeszámítási jog

60. §[96]

61. §[97]

A lakbér megfizetése

62. §

A lakbér attól az időponttól jár, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.

A lakbér elengedése, illetőleg mérséklése

63. §

(1) A bérlő a lakbér elengedését, illetőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg

a) a bérbeadó a karbantartási, felújítási, pótlási, cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, s emiatt a lakás vagy annak egy része harminc napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható;

b) a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

(2) A bérlő a lakbérről szóló külön jogszabályban megállapított mértékű bérmérséklést kérhet, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves stb.).

(3) Ha a bérbeadó a lakbér elengedésére, illetőleg mérséklésére irányuló igényt nyolc napon belül nem ismeri el, a bérlő további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha ezt a határidőt elmulasztja, jogát a kereset indításáig eltelt időre nem érvényesítheti. A bíróság jogerős határozatáig a korábbi lakbért kell megfizetni.

(4) A felek írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalja.

64. §

(1) Aki lakást jogcím nélkül használ, használati díjat köteles fizetni. Ennek mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(2) A használati díj összegét vita esetén a bíróság állapítja meg.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználattal okozott kár megtérítését a bérbeadó a kártérítés általános szabályai szerint követelheti.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a külön jogszabályban meghatározott bírság-fizetési kötelezettséget.

A bérlőtársak lakáshasználata

65. §

(1) A bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni.

(2) A bérlőtársakat a lakásbérleti jogviszonyból eredő kötelezettségek - ha a közöttük levő jogviszonyból más nem következik - egymás között egyenlő arányban terhelik; kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

(3) A bérlőtárs más személyt - kiskorú gyermekének kivételével - csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba.

A társbérlők lakáshasználata

66. §

(1) A társbérlő kizárólagosan a lakásnak csak a számára kijelölt részét (lakószobáit és más helyiségeit) használhatja. A társbérlők által közösen használt helyiségek használatának módját a társbérlők megállapodása határozza meg.

(2) A társbérlők az általuk közösen használt helyiségeket

a) a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használhatják,

b) együttesen kötelesek tisztántartani,

c) bútorral és más tárgyakkal csak a velük együttlakó személyek számának arányában és oly módon foglalhatják el, hogy a közlekedéshez és a rendeltetésszerű használathoz elegendő hely maradjon.

(3) A társbérlők az általuk közösen használt helyiségeknek és ezek lakásberendezéseinek karbantartásáért a bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek; a felmerült költségeket - ellenkező megállapodásuk hiányában - az általuk fizetett lakbér arányában kötelesek viselni.

(4) A társbérlők a lakás központos fűtésével és melegvízellátásával, továbbá villany- és gázellátásával kapcsolatos költségeket - ha jogszabály vagy a megállapodásuk másként nem rendelkezik - a használatuk arányában kötelesek viselni. Ha ez nem állapítható meg, a fogyasztott gáz ellenértékét a társbérlő és a vele együttlakó személyek számának arányában, a fogyasztott villanyáram ellenértékét pedig a használt fogyasztóberendezések (égő, főzőlap stb.) wattszámának arányában kell megosztani. Gázfűtés esetén figyelembe kell venni a gázzal fűtött helyiség légköbméterét is.

(5) A társbérlő más személyt - házastársának és családtagjának kivételével - csak a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be a lakásrészébe.

A lakás visszaadása

67. §

(1) A bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett lakásberendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat; a megállapításokat írásba kell foglalni.

(3)[98] A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása következtében ke-letkezett hibákért felel.

(4) A bérlőnek nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének a megállapítását.

(6)[99] Ha a lakás burkolatai vagy a lakásberendezések a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódtak és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére fizetnie.

68. §

(1) A bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti.

(2) A bérlő a lakásberendezéseket leszerelés és elvitel helyett a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja. Ha a bérbeadó állami szerv, e vásárlásra nem vonatkoznak az állami szervek magánszemélyektől történő árubeszerzéseiről szóló jogszabályok rendelkezései.

11. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony szünetelése

69. §

(1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, illetőleg bővítésével kapcsolatos munkák csak a lakás kiürítése esetén végezhetők el és a bérlő, valamint a vele együttlakó személyek átmeneti elhelyezése biztosított, a lakásbérleti jogviszony a munkák végzésének időtartamára szünetel. A szünetelést a bérbeadó és a bérlő megállapodása, ennek hiányában tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, más lakás esetében pedig a bíróság határozata állapítja meg.

(2) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartamára kötelesek a lakást kiüríteni.

12. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony megszűnésének esetei

70. §

(1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik:

a) ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják (Ptk. 319. §);

b) ha a lakás elpusztul vagy egyébként megsemmisül [Ptk. 430. § (2) bek.];

c) az arra jogosult felmondásával (71-79. §);

d) ha a bérlő meghal és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja (80-85. §);

e) ha a bérlő a lakásról lemond és nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja (86-89. §);

f) ha a bérlő a lakást elcseréli (90-93. §) vagy elhagyja (94. §);

g) a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapján (95-101. §);

h) - szolgálati lakás esetében - a szolgálati lakásra jogosultság megszűnésével (102. §).

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével is megszűnik.

A felmondás általános szabályai

71. §

(1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti;

b) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel vagy a lakókkal szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják;

d)[100] a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák, illetőleg a lakás használatának ellenőrzését - nekik felróható módon - ismételten meghiúsították

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a bérbeadó felmondása - a házastársak kivételével - valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték.

72. §

(1) Ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a fizetésre írásban felszólítani.

(2) Ha a bérlő a felszólításnak a kézhezvételtől számított nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondhat. A felmondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(3)[101] Ha a bérlő karbantartási kötelezettségének nem teljesítése szolgál a felmondás alapjául, a teljesítésre - a felmondás előtt - a munka jellegétől és a bérlő vagyoni teljesítőképességétől függő méltányos határidőt kell adni.

(4) Ha a bérlő más magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszűntetésére vagy a megismétlésétől való tartózkodásra a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a lakásbérleti jogviszony fenntartását nem lehet elvárni.

(5)[102] A felmondást a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő eredménytelen elteltétől, illetőleg az alapul szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől - ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól - számított nyolc napon belül írásban kell közölni; a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat.

(6) A felszólításra, valamint a felmondásra vonatkozó határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

73. §

Nem állami lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a 71. §-ban meghatározott felmondási okok fennállása és másik megfelelő lakás biztosítása nélkül is felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Ilyen esetben a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

73/A. §[103]

(1)[104] Ha tanácsi vagy vállalati bérlakás bérlőjének, illetőleg házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő - beköltözhető - lakása van, a bérlő köteles ezt a lakással rendelkező szervnek - az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében 60 napon, egyébként pedig 15 napon belül - bejelenteni. A lakással rendelkező szerv köteles a bérlőt felhívni, hogy a felhívástól számított hat hónapon belül

a) költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg

b) a lakásbérleti jogviszonyáról a 86-89. § rendelkezései szerint meghatározott személy javára vagy - térítés ellenében - a lakással rendelkező szerv javára mondjon le.

(2) Ha a bérlő a lakással rendelkező szerv felhívásának határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt - a lakással rendelkező szerv kezdeményezése alapján - a következő hónap utolsó napjára felmondja.

(3) A (2) bekezdésen alapuló felmondás esetében

a)[105] a lakás megfelelőségének vizsgálatánál a 77. § rendelkezéseit kell figyelembe venni, azzal az eltéréssel, hogy a lakás akkor is megfelelő, ha annak szobaszáma a bérlő lakásigénye mértékének alsó határát eléri;

b) a bérlő a lakással rendelkező szervtől a kiürítendő lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítést, továbbá a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek a megtérítését igényelheti.

74. §

(1) Ha a bérlő a felmondást elfogadta, de az abban megjelölt határidőben nem költözött ki a lakásból, a bérbeadó a lakás kiürítése iránt a határidő lejártától számított harminc napon belül pert indíthat.

(2) Ha a bérlő a felmondást nem fogadta el, a bérbeadó a felmondás érvényességének megállapítása és a lakás kiürítése iránt már a határidő lejárta előtt, legkésőbb azonban az azt követő harminc napon belül indíthat pert.

(3) A per indítására előírt határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

75. §

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést bármikor írásban felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

Az állampolgár tulajdonában álló lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés felmondása

76. §

(1) Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára a 71. és a 73. §-ban előírt feltételek nélkül is felmondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban (községben) levő - beköltözhető - lakást ajánl fel.

(2) Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő - beköltözhető - lakás van. Ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. E térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét, amilyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a bérlő részére felajánlani.

(3) A felmondáshoz csatolni kell

a) tanácsi bérlakás felajánlása esetén a lakásügyi hatóság határozatát arról, hogy a felajánlott lakás kiutalását a kiköltöző személy részére biztosítja;

b) nem állami lakás felajánlása esetén a bérbeadó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlott lakást milyen feltételek mellett hajlandó a kiköltöző személy részére bérbeadni.

(4) A felajánlott nem állami lakásra kötött lakásbérleti szerződést a bérbeadó az (1) bekezdés alapján csak öt év eltelte után mondhatja fel.

77. §

(1) A felajánlott lakás megfelelőségének kérdésében - vita esetén - a bíróság dönt. A megfelelőség vizsgálatánál figyelembe kell venni

a) mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését, továbbá

b) azt, hogy a lakásbérleti jogviszony az egész lakásra vagy egy részére terjed-e ki, valamint

c) a bérlő a lakás épületen belüli fekvésére tekintettel egészségügyi szempontból nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe.

(2) A bérlő olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban ez a lakás meghaladja a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát, a bérlő csak e mértéket meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt.

(3) Szabadon álló (kertes) épületben levő lakás helyett zártsorú épületben felajánlott lakás is megfelelő, ha az előírt egyéb feltételekkel rendelkezik.

(4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

78. §

(1) A bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg részére

a) a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit,

b) - ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű - a két lakás közötti értékkülönbözetet,

c) ha a felajánlott lakás lakbére a korábbi lakás lakbérénél magasabb, a két lakás lakbérének különbözetét. E különbözetet - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a lakásbérleti jogviszony fennállásának tartama alatt, legfeljebb azonban öt évig a lakbérfizetés időpontjának megfelelő havi részletekben kell megfizetni.

(2) Ha a felajánlott lakás a bérlő lakásánál nagyobb értékű, a bérbeadó a bérlőtől a két lakás közötti értékkülönbözetet nem követelheti.

79. §

Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott lakás nem megfelelő, a bérbeadó az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a 76. § (1) bekezdése alapján újabb pert nem indíthat.

A bérlő halála

80. §

(1) A bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszűnteti, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja.

(2)[106] A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeke, továbbá az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor - állandó jelleggel - a lakásban lakott. Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt - más folytatásra jogosult bentlakó személy hiányában - akkor is folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakásigénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette.

(3)[107] Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettárs esetében pedig legalább egy éve - állandó jelleggel - a lakásban a bérlővel együtt lakott.

(4) A (2)-(3) bekezdésben felsorolt személyek a lakásbérleti jogviszonyt - eltérő megállapodásuk hiányában - a következő sorrend szerint folytathatják:

a) a gyermek, ideértve az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is,

b) a többi egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőket is,

c) a testvér, végül

d) az élettárs.

(5) A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytathatják.

81. §

(1) Az elhalt bérlő eltartója is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha

a)[108] a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt és az eltartó

b)[109] a bérlő halálakor - legalább egy éve, állandó jelleggel - a lakásban lakott, továbbá

c) a tartási kötelezettségét teljesítette.

(2) Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt az (1) bekezdésében előírt feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez hozzájárult. Ez a rendelkezés az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tartási szerződésekre nem vonatkozik.

(3) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszűntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja. A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé változtatása esetén az eltartó az (1) bekezdésben előírt feltételek mellett jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha az életjáradékot rendszeresen fizette.

(4) A tartási szerződés megkötése után bármelyik szerződő fél más személyt - a szerződés megkötése után született gyermekének kivételével - csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be a lakásba.

(5) A bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult közeli hozzátartozója - eltérő megállapodás hiányában - csak az eltartót követő sorrendben folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt.

82. §

Bérlőtársi jogviszony esetében a bíróság az elhalt bérlőtárs egyeneságbeli rokonának a bérlőtársi jogviszony folytatására való jogosultságát a méltányos érdekeinek védelmében megállapíthatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a lakásban visszamaradt bérlőtárs az említett személynek vérszerinti vagy örökbefogadó szülője.

82/A. §[110]

A bérlő halála esetén nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek vagy a házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő - beköltözhető - lakása van.

83. §

(1) Szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony a bérlő halála esetén nem folytatható. Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Vállalati bérlakásra fennálló lakásbérleti; illetőleg bérlőtársi jogviszony a bérlő halála esetén nem folytatható, ha ezt a lakással rendelkező szerv a bérlő kijelölése során kikötötte.

84. §

(1) A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultságot a 80-81. §-ban előírt feltételek fennállása esetén el kell ismerni. Az elismerést - a bérlő halálától számított harminc napon belül - állami lakásra a lakással rendelkező szervtől, nem állami lakásra pedig a bérbeadótól kell kérni.

(2)[111]

(3)[112] Ha átmeneti lakás és vállalati bérlakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó a kérelemre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, ezt a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó az igény elismerését megtagadta, a jogosultság megállapítását a megtagadó válasz kézhezvételétől számított kilencven napon belül a bíróságtól kell kérni. E kilencvennapos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

84/A. §[113]

Tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését kilencven napig függőben tarthatja és azt megtagadhatja, ha a lakás szobaszáma a folytatásra jogosult lakásigénye mértékének felső határát meghaladja és a lakás helyett e határidőn belül a 77. §-nak megfelelő másik lakást utal ki a jogosult részére. Ez a rendelkezés az elhalt bérlő egyeneságbeli rokona esetében nem alkalmazható.

85. §

(1) A lakásbérleti jogviszonyt a jogosult személy változatlan feltételek mellett folytatja.

(2) Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor a lakásban laktak; e személyek lakáshasználatának módosítására és megszüntetésére ugyanolyan módon jogosult, mint az elhalt bérlő lenne.

Lemondás

86. §

(1)[114] A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról - a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével - lemondhat

a) a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője,

b) a legalább hat hónapja - állandó jelleggel - a lakásban vele együtt lakó testvére, továbbá,

c) a legalább egy éve - állandó jelleggel -a lakásban vele együtt lakó élettársa javára.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszonyról

a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv,

b)[115] tanácsi bérlakás esetében a tanácsi ingatlanközvetítő szerv

c)[116] nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó

javára is lemondhat.

(3) A lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata szükséges. Állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles elfogadni.

(4) A lakásbérleti jogviszonyról érvényesen csak írásban és akkor lehet lemondani, ha

a)[117] a lemondáshoz a lakásra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv, továbbá - tartási szerződés esetén - az eltartó, valamint

b) az (1) bekezdésen alapuló lemondáshoz tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult.

(5) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogáról az (1) bekezdésben említett személyek és a bérlőtársa javára lemondhat. A lemondás érvényességéhez a (4) bekezdésben előírt hozzájárulásokon felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

87. §

(1) A bérlő a lakásának egy részéről - a 86. § (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett - a szomszédos lakás bérlője (használója) javára is lemondhat, ha ez a szomszédos lakás kiegészítéséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése társbérleti lakásrészekre is alkalmazható.

87/A. §[118]

A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról nem mondhat le olyan személy javára, akinek vagy a házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő - beköltözhető - lakása van.

88. §

(1)[119] A bérlő a 86. § (2) bekezdésén alapuló lemondás esetében pénzbeli térítésre tarthat igényt. A térítés mértékére állami lakás esetében a 88/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezhet. Nem állami lakás esetében a térítés mértékére a felek megállapodása az irányadó.

(2) Ha állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv javára történt lemondás elfogadása kötelező és a felek a térítés összegében nem tudnak megegyezni, a bérlő kérheti a bíróságtól a térítés összegének megállapítását.

(3)[120] Ha a bérlő tanácsi, illetőleg vállalati bérlakásra határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig létesített lakásbérleti jogviszonyról, továbbá nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról a lakással rendelkező szerv javára lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. A felek ettől - tanácsi bérlakás kivételével - eltérően is megállapodhatnak.

(4)[121] Ha a bérlő a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében olyan tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról mond le, amelyre közületi szervet bérlőkiválasztási jog illet meg, a közületi szerv köteles a lakásügyi hatóság részére az általa a bérlőnek kifizetett pénzbeli térítésnek megfelelő összeget visszatéríteni.

88/A. §[122]

(1) Ha a bérlő állami lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára mond le, a térítés mértéke a - (2)-(5) bekezdésben említett esetek kivételével - a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj egyszeres összege.

(2) Ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa. A városi (fővárosi, megyei városi) illetőleg a községi tanács rendeletben a helyi lakásviszonyok figyelembevételével ettől eltérő - legalább azonban az egyszeres összeget elérő - mértéket is megállapíthat.

(3) Ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértékében - a lakás használati értékét befolyásoló tényezők figyelembevételével - a felek szabadon állapodnak meg. A térítés mértéke azonban a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosánál nem lehet kevesebb.

(4) Ha a bérlő vállalati bérlakásra határozatlan időre létesített lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

(5) Ha a bérlő vállalati bérlakásra határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, illetőleg nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyáról mond le a lakással rendelkező szerv javára, a térítés mértékében a felek szabadon állapodnak meg. Ha azonban a bérlő másik állami lakást kér, illetőleg kap, a térítés mértéke a hasonló lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj egyszeres összegét nem haladhatja meg.

89. §

(1) A lemondás folytán a bérlő lakásbérleti jogviszonya - a 87. §-ban említett eset kivételével - megszűnik, ha azonban a lemondás a 86. § (1) bekezdésében említett személyek javára szól, a kedvezményezett a lakásbérleti jogviszonyt változatlan feltételek mellett folytatja.

(2) Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a lemondáskor a lakásban laktak; e személyek lakáshasználatának módosítására és megszüntetésére ugyanolyan módon jogosult, mint a lemondó bérlő lenne.

A lakáscsere

90. §

(1) A bérlő a lakását másik lakásra elcserélheti. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. A lakáscsere-szerződést írásban kell megkötni.

(2) A lakáscsere-szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez

a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv,

b) nem állami lakás esetében a bérbeadó,

c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is

hozzájárult.

(3) A lakáscseréhez olyan tanácsi bérlakás esetében, amelyre közületi szervet többszöri bérlőkiválasztási jog illeti meg, a közületi szerv hozzájárulása is szükséges.

(4) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a (2) bekezdésben előírt hozzájárulásokon felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(5) Ha átmeneti lakás, vállalati bérlakás vagy szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakáscseréhez nem járult hozzá, ez az intézkedése nem minősül államigazgatási határozatnak.

91. §

(1) Ha a cserélő felek a lakáscsere-szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(2) Ha a lakásban albérlő is lakik, a cserélő felek kötelesek az albérlő megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Ennek során a cserélő felek úgy is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad és változatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül albérleti jogviszonyba.

(3) Ha a cserélő felek abban állapodnak meg, hogy a bérlő az albérlőt a lakásba magával viszi, vagy számára másutt biztosítanak elhelyezést, ehhez az albérlő hozzájárulása szükséges. Megegyezés hiányában a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja.

92. §

Az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut, vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a lakáscsere-szerződésben pénzbeli térítést köthet ki; a térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg.

93. §

A lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

A lakás elhagyása

94. §

(1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony - a szünetelés esetének kivételével -megszűnik.

(2) Ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta,

a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti,

b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság - a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére - megszüntetheti.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül;

b) katonai szolgálatot teljesít;

c)[123] a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása;

d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait;

e) szabadságvesztés büntetését tölti;

f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni;

g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik.

(4)[124] Ha a távollét időtartama a (3) bekezdés g) pontjában felsorolt esetekben a két évet eléri, a tanácsi bérlakás bérlője köteles a távollét okát 30 napon belül a lakásügyi hatóságnak bejelenteni.

A lakásbérleti jogviszony megszűnése a bíróság ítélete és a hatóság határozata alapján

95. §

(1) A bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapján megszűnik a lakásbérleti jogviszony, ha a bérlőt a Magyar Népköztársaság területéről kiutasították, illetőleg kitiltották abból a városból (községből), ahol a lakás van. Az erről szóló ítéletet, illetőleg határozatot - a lakásügyi hatóság útján - a lakással rendelkező szervvel, illetőleg a bérbeadóval is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a lakásban a bérlővel együttlakó személy - a bérlő halála esetére megállapított szabályok megfelelő alkalmazásával - jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, kivéve ha a kiutasítás vagy kitiltás hatálya rá is kiterjed.

96. §

(1) Ha a bérlőt szándékos bűntett miatt két évet meghaladó vagy a lakás felhasználásával elkövetett bűntett miatt ennél rövidebb időtartamú végrehajtható szabadságvesztésre jogerősen elítélték,

a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti,

b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság - a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére - megszüntetheti.

(2) A lakás igénybevételének, illetőleg a lakásbérleti jogviszony megszüntetésének csak akkor van helye, ha

a) a lakásban nincs bérlőtárs vagy olyan személy, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult és

b) a bérlő részére egyidejűleg legalább szükséglakást biztosítanak.

(3) A bérlőnek a lakásban levő ingóságait a részére biztosított lakásban (szükséglakásban) kell elhelyezni.

(4)[125]

97. §

(1) A társbérlő és a bérlőtárs a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik társbérlő, illetőleg bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy

a) a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg;

b) a közös használatukra szolgáló helyiségeket, azok felszereléseit szándékosan rongálja, beszennyezi vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

c) a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít;

d) a lakásrészébe a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

(2)[126] Az (1) bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha a lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság a 99-100. § alapján rendezte.

(3) A kereset megindítása előtt a társbérlőt, illetőleg a bérlőtársat fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a társbérleti (bérlőtársi) jogviszony további fenntartása nem várható el.

(4) Ha a felszólítás eredménytelen volt, a keresetet a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlésétől, ha pedig felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

98. §

(1) A hatóság határozata alapján megszűnik a lakásbérleti jogviszony akkor is, ha - külön jogszabály alapján - az ingatlant kisajátítják, illetőleg a lakást közületi elhelyezés céljára igénybe veszik.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnik az építésügyi hatóságnak az épület lebontását vagy átalakítását elrendelő, illetőleg - állami lakás esetében - engedélyező határozata alapján is, ha

a) a bontás vagy az átalakítás következtében a lakás megsemmisül, vagy

b) az átalakítás következtében a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma, illetőleg ezek rendeltetése legalább egyharmad részben megváltozik. A lakásbérleti jogviszony megszűnésére a határozatban utalni kell.

(3)[127]

98/A. §[128]

(1) Egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet.

(2) Az a személy, illetőleg házaspár, aki egynél több tanácsi bérlakást bérel - 1974. január 1. napján meglevő többletlakás esetén e naptól, azt követően keletkező többletlakás esetében pedig a keletkezés napjától számított egy éven belül - köteles

a) a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak átadni, illetőleg

b) a megtartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás lakásbérleti jogviszonyáról a 86-89. § rendelkezései szerint meghatározott személy vagy - pénzbeli térítés ellenében - a lakásügyi hatóság javára lemondani.

(3) A többletlakás fekvése szerint illetékes

a) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának titkára az (1), illetőleg a (2) bekezdés rendelkezései alól felmentést adhat,

b) a lakásügyi hatóság a (2) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésére pedig egy íziben - legfeljebb két évre - halasztást engedélyezhet.

(4) A (2) bekezdésben előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a lakásügyi hatóság a többletlakást - a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítés ellenében - igénybe veszi.

(5) Ha az egynél több tanácsi bérlakást bérlő személy, illetőleg házaspár a lakásait - a lakásigényének mértékét meg nem haladó szobaszámú másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében - beköltözhető állapotban a lakásügyi hatóságnak átadja, a lakásigénye a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete vizsgálatának mellőzésével teljesíthető.

A bérlőtársak lakásbérleti jogviszonyának rendezése

99. §[129]

100. §[130]

101. §

Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti.

A szolgálati lakásra jogosultság megszűnése

102. §

(1) Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a bérlőnek megszűnik

a) a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, illetőleg

b) a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége.

(2) Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezhet.

13. Fejezet

Az albérleti jogviszony

103. §

(1) A bérlő a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Az egész lakás vagy a lakószobák számának több, mint 50%-a csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a 94. § (3) bekezdésben említett okból van távol a lakásából.

(3) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószobaterület jusson.

104. §

(1) Az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Az albérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szólhat.

(2) Az albérleti jogviszonyban több albérlő is részt vehet oly módon, hogy az általuk kizárólagosan használt helyiséget együttesen bérlik és használják (albérlőtársak).

(3) A bérlő az albérletbe adott helyiségre újabb albérleti (albérlőtársi) jogviszonyt csak az albérlő hozzájárulásával létesíthet.

(4) Az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbeadáshoz

a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv,

b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó

hozzájárult.

105. §

(1) Az albérletbeadás bútor- és ágyneműhasználattal vagy anélkül történhet.

(2) Az albérleti díjat, továbbá a megfizetésének módját és esedékességét - külön jogszabályban megállapított keretek között - a felek megállapodása határozza meg.

106. §

(1) Az albérlő az általa bérelt helyiséget kizárólagosan, a lakás más helyiségeit pedig az albérleti szerződésben meghatározott mértékben és módon használhatja.

(2) Az albérlő által kizárólagosan használt helyiség tisztántartása - ha az albérleti szerződés másként nem rendelkezik - az albérlő kötelessége.

(3) Az albérlő a bérlőtől követelheti az általa kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiségek rendeltetésszerű használhatóságának biztosítását.

107. §

(1) Az albérlő a helyiségeket és a lakásberendezéseket, továbbá a bútorokat és az ágyneműt csak rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelő módon használhatja.

(2) Az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe más személyt - az albérleti szerződés megkötése után született gyermekének kivételével - csak a bérlő, továbbá társbérlet esetében a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be.

108. §

(1) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik.

(2) Az albérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha

a) a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják;

b) az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja;

c) a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett biztosítani.

(3)[131] Az albérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő az elhelyezésére csak akkor tarthat igényt, ha azt a felek az albérleti szerződésben kikötötték. Ezt a rendelkezést csak az 1983. január 1. napja után létesített albérleti jogviszony esetében kell alkalmazni.

109. §

A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja:

a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben;

b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják;

c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik;

d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

110. §

Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

111. §

(1) Az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha

a)[132]

b) állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó az általa használt lakás egy részét adja bérbe;

c) a bérlő, illetőleg - állampolgár tulajdonában álló és a bérbeadó által használt lakás esetében - a bérbeadó a közületi szervek elhelyezésére vonatkozó jogszabályokban megengedett esetekben a lakást vagy annak egy részét a dolgozói elhelyezése céljára közületi szervnek engedi át.

(2) Ágybérleti jogviszony esetében a 103. § (1) és (3) bekezdését, továbbá a 104. § (4) bekezdését alkalmazni kell, egyebekben a dologbérlet szabályai az irányadók.

112. §

A 64. § rendelkezéseit az albérleti jogviszony megszűnése esetén is megfelelően alkalmazni kell.

V. RÉSZ

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

14. Fejezet

Az átmenetileg kiköltöztetett bérlő elhelyezése

113. §

(1) A lakásból az épület, illetőleg a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával vagy bővítésével kapcsolatos munkák miatt átmenetileg kiköltöztetett bérlő olyan lakást köteles - a komfortfokozatra tekintet nélkül - elfoglalni, amely ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás és van annyi lakószobája, mint amennyire a bérlő a (2)-(4) bekezdés értelmében igényt tarthat.

(2) A bérlő a kiköltöztetés időtartamára két-két személy elhelyezése céljából egy-egy lakószobára tarthat igényt. Ha azonban a lakószoba alapterülete a tizenkét négyzetmétert meghaladja, a bérlő részére a páratlan számú családtagja után külön lakószoba nem jár.

(3) A bérlő a lakásban vele együttlakó - családtagnak nem minősülő - személy részére külön lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha az a kiköltözés előtt is külön lakószobában lakott.

(4) A bérlő nem tarthat igényt nagyobb szobaszámú lakásra, mint amilyen szobaszámú az átmenetileg kiürített lakása volt.

15. Fejezet

A jogcím nélkül lakó személyek elhelyezése

A tanácsi bérlakás kiutalása a jogcím nélkül visszamaradt személy részére

114. §

(1)[133] Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki abban legalább öt éve állandó jelleggel

a) a bérlővel együtt lakott, vagy

b) jogcím nélkül lakik,

és a lakás a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére - kérelmére - kiutalni.

(2) A bérlő által elhagyott és emiatt igénybevett tanácsi bérlakásban jogcím nélkül visszamaradt olyan jóhiszemű személy részére, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult, a lakást - kérelmére - akkor is ki kell utalni, ha abban a bérlővel öt évnél rövidebb ideig lakott együtt és az a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg.

(3) Ha a tanácsi bérlakásban több olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki arra az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján igényt tarthat, a bérlő személyét közülük a lakásügyi hatóság határozza meg. A lakásügyi hatóság e személyeket - írásbeli kérelmükre - bérlőtársul is kijelölheti.

(4) A tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személyt a lakásügyi hatóság a lakás bérlőjéül - kérelmére - akkor is kijelölheti, ha a lakás a lakásigénye mértékének alsó határát

a) nem haladja meg és az említett személy a volt bérlővel öt évnél rövidebb ideig lakott együtt;

b) meghaladja, de a felső határát nem haladja meg.

(5)[134]

115. §

A 114. § rendelkezései nem alkalmazhatók, ha

a) társbérleti lakásrész üresedett meg és arra a visszamaradt társbérlő e rendelet alapján igényt tart, vagy

b) a bérlő a vele együttlakó személyt külön jogszabály alapján a másik lakásába köteles magával vinni.

Tanácsi bérlakás kiutalása megszűnt lakás volt bérlője részére

116. §[135]

(1) Az állami épületben végzett átalakítási munkák következtében keletkezett új, vagy kiutalható kiürített lakást - kérelmére - annak kell kiutalni, akinek az épületben volt lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya a 98. § (2) bekezdése alapján szűnt meg. Ennek során a bérlő csak a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó, illetőleg olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa korábban használt lakás volt.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben a bérlő - kérelmére - az átalakítási munkák időtartamára kap lakást, ennek során legfeljebb a lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó, illetőleg csak olyan szobaszámú és komfortfokozatú lakásra tarthat igényt, mint az általa korábban használt lakás volt.

A jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezésének megfelelősége

117. §

(1) Az a jóhiszemű személy, akinek a lakásbérleti jogviszonya az ingatlan kisajátítása vagy a lakás közületi elhelyezése céljából történt igénybevétele folytán szűnt meg, a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(2)[136] Az a bérlő, akinek társbérleti lakásrészét a társbérletek megszüntetése céljából igénybe vették, a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő, az egész lakás komfortfokozatával azonos komfortfokozatú - önálló - lakásra tarthat igényt.

(3) Szolgálati lakás esetében

a) az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya (munkaköre) nem a bíróság büntető ítélete vagy fegyelmi határozat alapján, hanem más címen szűnt meg, illetőleg azt nem a jogszabály rendelkezésének megsértésével szüntette meg, továbbá

b) a lakás bérlőjének halála esetén a vele együttlakó házastársa, illetőleg olyan közeli hozzátartozója, aki más állami lakásban a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult,

a (4)-(5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(4) A (3) bekezdésben említett másik lakás akkor megfelelő, ha ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő szolgálati lakás, és rendelkezik annyi lakószobával, mint amennyi a szolgálati lakásban van. Ha azonban a szolgálati lakásban lévő lakószobák száma a kiköltözésre köteles személy lakásigénye mértékének alsó határát meghaladja, az csak az alsó határnak megfelelő szobaszámú másik lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor is megfelelő, ha komfortfokozata a szolgálati lakásénál eggyel alacsonyabb legalább azonban komfort nélküli; ilyen esetben a kiköltözésre köteles személy részére a két lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj közötti különbözetet meg kell téríteni.

(5) Ha a kiürítendő szolgálati lakás önálló lakás volt, a volt bérlő másik önálló lakásra tarthat igényt.

118. §[137]

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony nem a 117. §-ban említett módokon szűnt meg, a jóhiszemű volt bérlő a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(2)[138] Bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén a jóhiszemű volt bérlőtárs olyan másik lakásra tarthat igényt, amely

a) ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás,

b) a bérlőtárs lakásigénye mértékének alsó határát kielégíti, de a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú, továbbá

c) legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint a kiürítendő lakás, legalább azonban komfort nélküli.

119. §

(1)[139] A lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki nem bérlőként (használóként) költözött a lakásba, hanem akit (pl. családtagként, albérlőként) a bérlő (használó) fogadott be, legalább komfort nélküli másik lakásra vagy külön bejárattal rendelkező olyan albérleti lakószobára tarthat igényt, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére is alkalmas. Ha a lakásban több ilyen jóhiszemű személy van, együttesen is csak egy - a lakásigényük mértékét meg nem haladó és a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú - lakásra tarthatnak igényt.

(2) Nem megfelelő az elhelyezés, ha a lakást (albérleti lakószobát) a bérbeadó (albérletbeadó) csak határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig hajlandó bérbe (albérletbe) adni. Nem megfelelő az olyan albérleti lakószoba sem, amelyen másik lakószobába átjárnak.

A jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezésének biztosítása

120. §

(1) A lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről

a) ha a lakásbérleti jogviszony az ingatlan kisajátítása vagy a lakásnak közületi szerv elhelyezése érdekében történt igénybevétele folytán szűnt meg, a kedvezményezett közületi szerv,

b) ha a vállalati bérlakásra vagy szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony - vállalati bérlakás esetében bérlőtársi jogviszony is - szűnt meg, a lakással rendelkező szerv,

c) ha őt a lakásba a bérlő (használó) fogadta be és a lakásbérleti jogviszony (a használat) változatlanul fennáll, a bérlő (használó),

d) az a)-c) pontban nem említett esetekben pedig - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a lakásügyi hatóság

köteles gondoskodni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 117-119. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő - beköltözhető - lakás van, az elhelyezésére nem tarthat igényt. Ilyen esetben az említett személyt a tulajdonában álló lakásba való beköltözésre kell kötelezni.

(3) A biztosított elhelyezés, illetőleg a tulajdonos lakása megfelelőségének kérdésében vita esetén a végrehajtást foganatosító szerv dönt.

(4)[140] Ha a 119. § (1) bekezdésében említett több jóhiszemű személy az elhelyezésük céljára biztosított lakásra nem kíván bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a körülmények mérlegelése alapján a végrehajtást foganatosító szerv dönt abban a kérdésben is. hogy közülük ki lesz a lakás bérlője. A kijelölt bérlő köteles a többi jogcím nélkül lakó személynek a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani.

121. §

(1) Aki a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről gondoskodni köteles, megállapodhat vele, hogy részére - elhelyezés biztosítása helyett - pénzbeli térítést fizet.

(2)[141] Az (1) bekezdésben említett térítés összege:

a) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter által szabályozott mértékben,

b) más esetben pedig a felek megállapodásával szabadon állapítható meg.

Az elpusztult lakás bérlőjének (használójának) elhelyezése

122. §

(1) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) az elhelyezéséről maga vagy - vállalati bérlakás vagy szolgálati lakás esetében - a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az elhelyezés a lakásügyi hatóság feladata. Ilyen esetben a bérlő (használó) lakásigényét a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével kell kielégíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy -- mindaddig, amíg részére lakás nem biztosítható - szükséglakásban is elhelyezhető.

A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek elhelyezése

123. §

(1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével - az a) és b) pontban foglaltak esetében a bérlővel (használóval) együtt - arra kötelezhető, hogy

a) költözzék vissza a korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba),

b) a bérlővel (használóval) együtt költözzék annak új lakásába, vagy

c) költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra.

(2) A szükséglakás biztosítása - a végrehajtást kérő kérelme alapján - vállalati bér- és szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, más esetekben a lakásügyi hatóság feladata.

(3)[142] Ha a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személynek, illetőleg a vele együtt lakó személynek a 71. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett magatartása miatt sürgős kiköltöztetése szükséges,

a) - a személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel - arra is kötelezhető, hogy költözzék az elhelyezésére más városban (községben) biztosított lakásba (szükséglakásba), illetőleg a más városban (községben) tulajdonában álló - beköltözhető - lakásba (szükséglakásba);

b) - ha ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a lakásból - más elhelyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető.

124. §[143]

Aki a lakást vagy annak helyiségét, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiséget önkényesen foglalta el, arra kell kötelezni, hogy azt minden elhelyezési igény nélkül haladéktalanul ürítse ki. A 123. § (1) bekezdése a) és c) pontjának rendelkezését ilyen esetben is alkalmazni lehet. E rendelkezések szerint kell eljárni a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult olyan személyek esetében is, akik a lakásba korábban bejelentkeztek, de ott ténylegesen nem laktak és abba csak a bérlő halála után költöztek be.

Az elhelyezésre jogosultság megállapítása

125. §

A bíróságnak, a lakásügyi hatóságnak, illetőleg a fegyveres testületnek a kiköltözést elrendelő határozatában meg kell állapítania, hogy a lakásban jogcím nélkül lakó személy e rendelet alapján tarthat-e, illetőleg milyen elhelyezésre tarthat igényt.

A kiköltözésre kötelezés

126. §

(1) Ha a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, illetőleg az egyéb címen fennállott lakáshasználat a bíróság, a hatóság, illetőleg a fegyveres testület határozata alapján szűnt meg vagy szünetel, a lakásból való kiköltözést a határozatot hozó szerv rendeli el.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a lakásból, továbbá - önkényes beköltözés esetében - a közös használatra szolgáló helyiségből való kiköltözést

a) tanácsi bérlakás és átmeneti lakás esetében a lakásügyi hatóság,

b) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a fegyveres testület,

c) egyéb lakás esetében pedig a bíróság rendeli el.

(3)[144] A lakásügyi hatóság elrendelheti az önkényesen beköltözött személy kiköltözéséről hozott határozatának azonnali végrehajtását.

16. Fejezet

A végrehajtás szabályai

A lakás használatával kapcsolatos határozatok végrehajtásának foganatosítása

127. §

(1)[145] A lakás használatával kapcsolatos lakásügyi hatósági és a 98. §-ban említett más hatósági, továbbá - a (2)-(3) bekezdésben említett esetek kivételével - a bírósági határozatok végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

(2) Bírósági végrehajtásra tartozik a bírósági határozat végrehajtásának foganatosítása, ha a határozat

a) lakáscsere-szerződés teljesítését rendelte el;

b) a lakás kiürítését a 76. § alapján rendelte el;

c) a lakás egyes helyiségeinek kiürítését, illetőleg közös használatát úgy rendelte el, hogy a kötelezett ezáltal nem vált hajléktalanná;

d) vállalati bérlakás, nem fegyveres testületi szolgálati lakás, illetőleg állampolgár tulajdonában álló lakás vagy egyes helyiségeinek kiürítését vagy közös használatát rendelte el.

(3) Fegyveres testületi szolgálati lakás használatával kapcsolatos határozat végrehajtását a lakással rendelkező szerv foganatosítja.

(4) Azokban az ügyekben, amelyekben a bírósági határozat végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi hatóság vagy a fegyveres testület hatáskörébe tartozik, a végrehajtást elrendelő bírósági határozatot meg kell küldeni a lakásügyi hatóságnak, illetőleg a fegyveres testületnek is.

VI RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Fejezet

Vegyes rendelkezések

128. §

(1) Ha a nem állami lakást nem lakás céljára adták bérbe vagy engedték át használatra, a szerződés e rendelet hatálybalépése napján megszűnik. A bérlő (használó) köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül kiüríteni. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a lakásügyi hatóság harminc napon belül köteles a lakás kiürítését végrehajtani.

(2) Ha a bérbeadó a lakást a megüresedéstől számított három hónapon belül lakás céljára nem hasznosítja, a tanács végrehajtó bizottsága az ingatlannak a külön jogszabályban meghatározott módon való értékesítését rendelheti el.

(3) A lakásügyi hatóságnak az (1) bekezdésben említett esetben a lakás kiürítését arra tekintet nélkül kell végrehajtani, hogy az elhelyező hatóság a bérlő részére biztosított-e más elhelyezést vagy sem.

129. §

Ha a bérlő a lakását vagy annak egy részét nem lakás céljára adta albérletbe vagy engedte át használatra, a 128. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

130. §

Az a szerződés, amelyet e rendelet hatálybalépése után lakás (lakásrész) nem lakás céljára történő hasznosítására a 2. §-ban foglalt tilalom ellenére kötöttek, semmis. Ilyen esetben a 128. és a 129. §-ban foglalt intézkedéseket a lakásügyi hatóságnak azonnal foganatosítania kell.

131. §

Ha a lakásban csak egy bérlőtárs maradt vissza, őt - tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság intézkedése nélkül is - a lakás önálló bérlőjének kell tekinteni.

132. §[146]

132/A. §[147]

A 103. § és a 104. § (4) bekezdésének rendelkezéseit lakásnak vagy egy részének fizetővendéglátás céljára való hasznosításakor is alkalmazni kell.

132/B. §[148]

Ha a lakásügyi hatóság jogerős határozatával kijelölt bérlő, illetőleg vevő a lakásbérleti, illetőleg az adásvételi szerződést az előírt határidőben neki felróható okból nem kötötte meg, a részére üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek őt úgy terhelik, mintha a szerződést már megkötötte volna.

132/C. §[149]

A 73/A. § (1) bekezdése, a 76. § (2) bekezdése, a 82/A. §, a 87/A. §, a 99. § (3) bekezdése, a 120. § (2) bekezdése és a 123. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása során azt a lakást is beköltözhetőnek kell tekinteni, amelyet a tulajdonosa 1983. január 1. napja után kötött vagy meghosszabbított szerződés alapján idegenforgalmi szerv útján hasznosít.

17/A. fejezet[150]

Az otthonházakra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezések[151]

133. §[152] (1) E rendelet rendelkezéseit a nyugdíjasok házában, a garzonházban és a szobabérlők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) levő lakásokra, illetőleg lakóegységekre az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az otthonházban levő lakásokkal, illetőleg lakóegységekkel a lakásügyi hatóság, illetőleg az azt létesítő állami szerv rendelkezik. Ha az otthonházat tanács és állami szerv közös beruházásban létesítette, az abban levő lakásokkal, illetőleg lakóegységekkel a lakásügyi hatóság és az állami szerv a létesítési költségek viselésének arányában - megállapodásuk szerint - rendelkezik.

(3) A garzonházban és a nyugdíjasok házában a lakásügyi hatóság rendelkezése alatt álló lakásokra a tanácsi, az állami szerv rendelkezése alatt álló lakásokra pedig a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az otthonházat tanácsi létesítés esetében a tanácsi házkezelési szerv, egyébként pedig az azt létesítő állami szerv kezeli. Közös beruházásban létesített otthonház kezelésére a felek megállapodása az irányadó. Az otthonházban a bérbeadó jogait és kötelezettségeit a kezelő szerv gyakorolja, illetőleg teljesíti.

A nyugdíjasok háza[153]

134. §[154] (1) A nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló lakást, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben

a) a bérlők rendszeres egészségügyi (körzeti orvosi és körzeti betegápolói) ellátásáról és állandó (nappali és éjszakai) gondozói ügyeletről kell gondoskodni,

b) a bérlők részére - a külön jogszabályok szerint -- házi szociális gondozást kell biztosítani, továbbá

c) az 1981. január 1. napja után létesített nyugdíjasok házában a bérlők igényeit is kielégítő öregek napközi otthonát kell - a külön jogszabályok szerint - működtetni.

(2) A nyugdíjasok házában az (1) bekezdésben említett egészségügyi és szociális ellátásról és szolgáltatásokról a fővárosi kerületi, a megyei városi, a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni.

(3)[155] Az 1986. január 1. napja után létesített nyugdíjasok háza esetében az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség alól a fővárosi, illetőleg a megyei tanácselnök - a helyi viszonyok figyelembevételével - felmentést adhat.

135. §[156] (1) A nyugdíjasok házában levő lakás bérlőjét a lakással rendelkező szerv a fővárosi, a megyei városi, a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével, illetőleg a községi szakigazgatási szervvel (a továbbiakban együtt: egészségügyi osztály) egyetértésben jelöli ki.

(2) Bérlőül egyedülálló személyt vagy házaspárt lehet kijelölni. Bérlőül - a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével -két egyedülálló személy is kijelölhető, ha ezt együttesen kérik.

(3) Bérlőül csak az jelölhető ki, aki:

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

b) önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt segítséget igényel és a családi gondozást nélkülözi;

c) legalább komfortos vagy - indokolt esetben - korszerűsítéssel komfortossá tehető, illetőleg közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható állami lakásának bérleti jogviszonyáról az azzal rendelkező szerv javára lemond és azt a bérbeadó részére kiürítve visszaadja, továbbá

d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga - vagy készfizető kezes is - vállalja.

(4)[157] Bérlőül a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan személy is kijelölhető, aki

a) kisajátított, illetőleg közületi elhelyezés céljára igénybe vett lakás használója, ha a nyugdíjasok házában levő lakást cserelakásként elfogadja;

b) a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti.

c)[158] lakással nem rendelkezik, és a nyugdíjasok házában levő lakás juttatásáért a külön jogszabályban megállapított magasabb mértékű lakáshasználatbavételi díj megfizetését vállalja.

(5) Bérlőül a (3) és a (4) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén sem jelölhető ki az, aki egészségi állapota vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre alkalmatlan.

(6) A lakással rendelkező szerv a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel alól a házastársak egyike tekintetében méltánylást érdemlő esetben - az egészségügyi osztállyal egyetértésben - felmentést adhat.

(7) A bérlő kijelölése során

a) a kérelem a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető, s az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét som kell a (3) és az (5) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően vizsgálni;

b) - több igénylő esetén - a társadalmi bizottság javaslatát is figyelembe kell venni.

136. §[159] A nyugdíjasok házában a bérlőt terhelő javítási és karbantartási munkálatok elvégeztetéséről - a bérlő kérésére és költségére - a bérbeadó gondoskodik.

137. §[160] (1) A nyugdíjasok házában levő lakásba a bérlő csak olyan házastársát fogadhatja be, aki

a) nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,

b) önmaga ellátására képes, továbbá

c) nem esik a 135. § (5) bekezdésében említett kizáró okok alá.

(2) A lakással rendelkező szerv - az egészségügyi osztállyal egyetértésben - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel alól felmentést adhat.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései ellenére történt befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül; a befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt nem folytathatja.

138. §[161] A bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról csak a lakással rendelkező szerv javára mondhat le.

139. §[162] (1) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik és a bérlő a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja, ezzel egyidejűleg részére pénzbeli térítést vagy - kérelmére - helyette a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú olyan komfortfokozatú lakást kell adni, amilyent a nyugdíjasok házába költözésekor átadott.

(2)[163] Ha a bérlő a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesített lakása ellenében került a nyugdíjasok házába, akkor a pénzbeli térítés a befizetett lakáshasználatbavételi díj összege.

(3)[164] Ha a bérlő a külön jogszabályban megállapított magasabb mértékű lakáshasználatbavételi díj megfizetése ellenében került a nyugdíjasok házába, akkor a pénzbeli térítés a befizetett lakáshasználatbavételi díj összege.

140. §[165] (1) A bérlő a lakását csak nyugdíjasok házában levő lakással vagy olyan más lakással cserélheti el, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a 135. § értelmében nyugdíjasok házában levő lakás bérlője lehet. Ilyen esetben a 135. § (3) bekezdésének c) pontjába foglalt feltételt nem kell teljesíteni.

(2) A lakáscseréhez a lakással rendelkező szerv az egészségügyi osztállyal egyetértésben járulhat hozzá.

A garzonház[166]

141. §[167] A garzonház az egyedülálló személyek és a fiatal, illetve gyermektelen házaspárok elhelyezésére szolgáló lakóépület.

142. §[168] (1)[169] A garzonházban levő lakás bérlőjéül azt, akinek ez a lakás csak időleges elhelyezésére szolgál, határozott - és legfeljebb a lakásigénye kielégítéséig tartó - időre kell kijelölni. Ennek során az is előírható, hogy a bérlő a lakásigénye kielégítéséről meghatározott időn belül gondoskodjék és ehhez meghatározott mértékű előtakarékosságot teljesítsen.

(2)[170]

143. §[171] A garzonházban levő lakásba a bérlő -a lakással rendelkező szerv hozzájárulása nélkül - csak a házastársát és a kiskorú gyermekét fogadhatja be. A tilalom ellenére történt befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül.

A szobabérlők háza[172]

144. §[173] A szobabérlők háza a lakással nem rendelkező egyedülálló személyek és fiatal házaspárok időleges elhelyezésére szolgáló lakóegységeket tartalmazó épület, vagy önálló épületszárny, illetőleg külön lépcsőházzal rendelkező épületrész.

145. §[174] (1) A bérlőt a lakóegységgel rendelkező szerv jelöli ki.

(2) Tanács által létesített szobabérlők háza esetében a fővárosi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a lakóegységekre, amelyeknek létesítési költségét vagy ennek meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, a közületi szerv javára - az átutalt összeg nagyságától függően - egyszeri vagy többszöri bérlőkiválasztási jogot biztosít.

(3) Bérlőül egyedülálló személyt, továbbá - az albérlőtársakra vonatkozó rendelkezések szerint - fiatal házaspárt, illetőleg az együttlakást vállaló két egyedülálló személyt lehet határozott - de legfeljebb a lakásigénye kielégítéséig tartó - időre kijelölni. A határidőt a lakóegységgel rendelkező szerv meghosszabbíthatja.

(4) A bérlő kijelölése során

a) az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket (9-10. §) nem kell alkalmazni,

b) előírható, hogy a bérlő a lakásigénye kielégítéséről meghatározott határidőn belül gondoskodjék és ehhez meghatározott mértékű előtakarékosságot teljesítsen. A határidőt a lakóegységgel rendelkező szerv meghosszabbíthatja.

146. §[175] (1) A lakóegységbe csak az abban egyedül lakó, illetőleg fiatal házaspár bérlő fogadhat be más személyt. A befogadáshoz - a bérlő házastársának és kiskorú gyermekének kivételével - a lakóegységgel rendelkező szerv hozzájárulása szükséges.

(2) A lakóegységbe befogadott személy nem válhat bérlőtárssá, illetőleg albérlővé.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére történő befogadás esetén a bérlővel szemben a lakás rendeltetésellenes használatára vonatkozó rendelkezéseket lehet, a befogadott személlyel szemben pedig a lakás önkényes elfoglalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

147. §[176] A bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt a lakóegységben lakó házastársa, illetőleg gyermeke változatlan feltételek mellett folytathatja. Egyébként a bérlő halála a bérleti jogviszonyt megszünteti.

148. §[177] (1) A bérlő a bérleti jogviszonyról csak a lakóegységgel rendelkező szerv javára mondhat le; a lemondás ellenében pénzbeni térítésre nem tarthat igényt.

(2) A bérlő a lakóegységet nem cserélheti el.

149. §[178] A szobabérlők házában levő lakóegység bérbeadására, használatára, az arra létesített bérleti jogviszonyra, továbbá a lakóegységben jogcím nélkül lakó személy kiköltöztetésére és elhelyezésére egyebekben az albérleti jogviszonyra, illetőleg a lakásban jogcím nélkül visszamaradt volt albérlők kiköltöztetésére és elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

18. Fejezet

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

150. §[179]

(1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet végrehajtásáról - a lakásbérleti jogviszony és a végrehajtás szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.

(3) A lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásának módját az igazságügyminiszter szabályozza.

(4)[180] A fegyveres testületi szolgálati lakásokra, továbbá a fegyveres testület által létesített otthonházakra vonatkozó rendelkezéseket e rendelet figyelembevételével - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, továbbá a lakásbérleti jogviszony és a végrehajtás szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel, valamint a nyugdíjasok háza tekintetében az egészségügyi miniszterrel is egyetértésben - a fegyveres testület szerint illetékes miniszter állapítja meg.

151. §[181]

(1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló lakásbérleti (albérleti) jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság e rendelet hatálybalépése előtt hozott első fokú határozatot, a jogorvoslati eljárásban a korábban hatályban volt jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság a lakás (lakásrész) kiürítése ügyében e rendelet hatálybalépése előtt hozott jogerős határozatot, a végrehajtást az a szerv foganatosítja, amelynek a korábbi jogszabályok alapján az a hatáskörébe tartozott. E rendeletnek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit az ilyen ügyekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakásban jogcím nélkül lakó személy jó- vagy rosszhiszeműségét a lakás (lakásrész) kiürítését elrendelő határozat alapján a végrehajtást foganatosító szerv bírálja el.

(4) A korábbi jogszabályok alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy visszavonása esetén induló új eljárásban e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

152. §[182]

(1) A lakásbérleti jogviszony fennállását nem érinti az, ha a korábban hatályban volt jogszabályok alapján szolgálati lakásnak minősülő lakásnak ez a jellege e rendelet alapján megszűnt.

(2) A fennálló lakásbérleti jogviszony tartalmára és megszűnésére e rendeletnek a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ha

a) a lakás vállalati bérlakássá vált és a lakással rendelkező szerv a bérlővel másként nem állapodik meg;

b) nem állami lakás esetében a bérbeadó és bérlő másként nem állapodik meg.

(3) Ha az állami lakás nem vált vállalati bérlakássá, tanácsi bérlakássá alakul át.

153. §[183]

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a lakók közös használatára szolgáló helyiségeknek vasár- és ünnepnapon való használata tárgyában kiadott 7550/1948. (VII. 14.) Korm. rendelet,

b) a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet 21. §-a,

c) a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú,

d) a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 15/1957. (III. 7.) Korm. számú,

e) a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet módosításáról szóló 30/1958. (IV. 15.) Korm. számú,

f) a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú,

g) a személyi tulajdonban álló lakások tulajdonosait megillető felmondási jog gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 28/1963. (X. 12.) Korm. számú és

h) a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú és a végrehajtása tárgyában kiadott 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1967. (II. 26.) Korm. rendelet, továbbá

i) az állami erőből épülő új lakások elosztásának rendjéről szóló 1074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú és

j) az állami erőből épülő új lakások elosztásának rendjéről szóló 1074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú határozat módosításáról szóló 1025/1968. (XI. 16.) Korm. számú határozat hatályát veszti.

(2)[184]

(3) Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(3) A vevő az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 76. §-ának (1) bekezdésében biztosított felmondási jogával csak a tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésétől számított két év eltelte után élhet."

(4) Ahol jogszabály a 35/1956. (IX. 30.) MT rendeletre és az ezt kiegészítő, módosító és végrehajtó jogszabályokra utal, helyette e rendeletet kell alkalmazni.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke