A Fővárosi Ítélőtábla Bf.117/2017/10. számú határozata emberölés bűntette (emberölés ELŐKÉSZÜLETÉNEK bűntette) tárgyában. Bírók: Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina, Szalai Géza

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. év szeptember hó 14. és október hó 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés előkészületének bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2017. év január hó 26. napján kelt 15.B.959/2016/39. számú ítéletét megváltoztatja:

A cselekményt önbíráskodás bűntette kísérletének (Btk. 368. § (1) bekezdés) minősíti.

A szabadságvesztés büntetést 1 (egy) évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 3 (három) évre enyhíti.

A vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Törvényszék 2017. év január hó 26. napján kelt 15.B.959/2016/39. számú ítéletében a vádlottat emberölés előkészületének bűntette [Btk. 160. § (3) bekezdés] miatt 2 év, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét, külön magatartási szabályként előírta, hogy a pártfogó felügyelet tartama alatt köteles a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálata által szervezett csoportos személyiségfejlesztő és agressziókezelő tréningen részt venni. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátásról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a védő jelentett be fellebbezést a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.794/2016/3. számú átiratában a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a törvényszék ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékokat egyenként és összességében megvizsgálta, mérlegelő tevékenysége nem iratellenes és logikai hibáktól is mentes. Az ennek eredményeképpen megállapított tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésben írt hibáktól és hiányosságoktól és irányadó a másodfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság ítéletszerkesztési hiba miatt az ítélet 16. oldalán, a bizonyítékok értékelése körében ismertette az elmeorvos szakértői véleményt, ennek megállapításait indítványozta a tényállásba átemelni. Okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés és a cselekmény minősítése is törvényes. A kiszabott büntetés nemében és mértékében is megfelel a büntetés kiszabási elveknek, alkalmas a büntetési célok elérésére. A büntetés enyhítésére nincs alap és törvényes lehetőség sem. Mindezekre tekintettel az ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A nyilvános ülésen a védő a felmentést célzó fellebbezést fenntartotta. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a vádlott feljelentette emberrablás elkövetése miatt, ezért a sértett nem elfogulatlan, vallomására tényállást alapítani nem lehet. A törvényszék a pszichológus szakértő véleményét sem értékelte megfelelően, a vádlott végig azzal védekezett, hogy nem gondolta komolyan, amit mondott és ezt megerősítette a szakértő is. Az előkészületi magatartásnak komolynak, konkrétnak és közvetlennek kell lennie, mely nem állapítható meg.

A vádlotti magatartás más bűncselekmény tényállását sem meríti ki, mert az önbíráskodás bűntette kísérletének megvalósulásához hiányzik a fenyegetés, illetve a tagi kölcsön folyósításának elérése nem vagyoni igény.

A vádlott bűnösségére vont következtetés esetében az enyhítő szakasz alkalmazását és a terhelt előzetes mentesítésben részesítését indítványozta.

A bejelentett fellebbezés az alábbi eredményre vezetett.

A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során azt állapította meg, hogy a törvényszék a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szerint folytatta le. Ennek során a Be. 75. § (1) bekezdésben megfogalmazott ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett, a tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyíték rendelkezésre áll. A tanúk kihallgatása, illetve a szakértők meghallgatása az eljárási törvény rendelkezéseinek betartásával történt. tanú vallomásának - a Be. 296. § (2) bekezdés a.) pontra alapozottan - ügyészi indítványra történő felolvasására törvényesen került sor, ugyanis a tanú kihallgatását a Be. 285. § (1) bekezdésben felsoroltak nem indítványozták és a bíróság sem tartotta szükségesnek megidézését. Az elsőfokú bíróság ismertette mindazokat az okirati bizonyítékokat, amelyek az ügy eldöntése szempontjából releváns adatokat tartalmaznak, lejátszotta a hangfelvételt, ezzel eleget tett azon követelménynek is, mely szerint a bíróság csak olyan bizonyítékot használhat fel és értékelhet, amelyet a tárgyalás anyagává tett.

Az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nem merült fel. A felülbírálat eredményeként a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés b.) pont és c.) pont alapján részben megalapozatlan, mert a tényállás hiányos és iratellenes. A megalapozatlanságot az ítélőtábla a Be. 352. § (1) bekezdés a.) pont értelmében az iratok tartalma alapján történt kiegészítéssel és helyesbítéssel orvosolta.

A tényállást kiegészíti azzal az ítélet 2. oldalán, hogy a vádlott nem szenved tudatzavarban, elmebetegségben, értelmi fogyatékosságban, szellemi leépülésben. Nárcisztikus, egocentrikus személyiség, fölényeskedő, flegmatikus, teátrális viselkedéssel, háttérben rejtőzködő, manipulatív tendenciával. Az erkölcsi problémák iránt érzékenyebb, életvezetésében érzelmi és érdekmozzanatok dominálnak. Önsajnálat, sérelmeire centrált, panaszkodó attitűd jellemzi, alacsony kudarctűrő képességgel, indulatkezelési problémákkal. Személyiségzavara meg sem közelíti a kóros elmeállapotot. Cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésére és e felismerésnek megfelelő cselekvésre képes, nem volt korlátozva az elkövetés időpontjában, nem szenved kóros elmeállapotban. (igazságügyi egyesített elmeorvos szakértő vélemény nyomozati iratok 1571-1573. oldal)

A tényállást kiegészíti azzal az ítélet 2. oldal utolsó bekezdés első mondatában, hogy 2014. július 09. napján a vádlott személyesen megjelent és találkozott a sértettel és megfenyegette, hogy adja oda az ígért 40 millió forintot, mert ha nem, egy flexszel szétvágja. A sértett ekkor megígérte, hogy a pénzt kifizeti, de ezt később nem teljesítette (nyomozati iratok 109., 119-121. oldal tanúvallomása, nyomozati iratok 139. oldal tanúvallomása, nyomozati iratok 655. oldal tanúvallomása)

A tényállást kiegészíti azzal az ítélet 2. oldal alulról a harmadik sorban, hogy

- 2014. július 25. napján mint eladó és mint vevő üzletrész átruházási szerződést kötött. A szerződés szerint a vevő a sértettnek a Kft.-ben lévő 48,78 %-os üzletrészét 48 millió forint vételárért megvásárolta (nyomozati iratok 591-594. oldal). ..a 48,78 %-os üzletrész tekintetében az elővásárlási jogáról lemondott (nyomozati iratok 499. oldal).