A Fővárosi Törvényszék Kf.650033/2015/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78. §, 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. §] Bírók: Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin

Fővárosi Törvényszék

2.Kf.650.033/2015/4. szám

A Fővárosi Törvényszék a jogtanácsos által képviselt felperesnek az irodavezető által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5. - hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. évi január hó 21. napján kelt 5.K.33.106/2014/4. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a 2015. évi szeptember hó 9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 800.000 (azaz nyolcszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2014. június 24. napján kelt határozatában megállapította, hogy a felperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2013. május 9. és 2013. június 19. között, amikor úgy hirdette - korlátlan beszélgetés - szlogennel a szolgáltatását, hogy a szolgáltatás általános szerződési feltételeiben (a továbbiakban: ÁSZF) való 1000 perces időbeli korlát került meghatározásra. A jogsértés megállapítása mellett a felperessel szemben 10.000.000 forint bírságot szabott ki, melynek az általa meghatározott bírságbevételi számla javára történő megfizetésére kötelezte. Indokolásában a felperes tevékenységét ismertetve rögzítette a szolgáltatás tartalmát, feltételeit, határozata mellékletében pedig a kifogásolt jogsértő tájékoztatások szövegét sorolta fel. Megállapította, hogy a vizsgált időszakbeli kampány során (a honlapi ismertetésen és az IVR-ben hallható tájékoztatáson kívül) mindenhol a "..." szlogent alkalmazta. Ezzel szemben a ÁSZF 1/A. mellékletének 4.2. pontja szerint a szolgáltatás igénybevétele esetén az ugyanazon számlázási azonosítóhoz tartozó számlás előfizetések, valamint a hozzájuk csatlakozó előfizetések használói belföldön bármely időszakban, előfizetésenként legfeljebb 1000 perc időtartamig 0 forintos percdíjon hívhatják egymást. Az ezen időtartam elteltét követő hívások esetében az előfizetésre irányadó tarifacsomag szerinti, a hálózaton belüli hívásokra megállapított díj kerül felszámításra.

Ezért az alperes határozatában megállapította, hogy a korlátlan beszélgetés felperesi üzenete a fogyasztó számára azt jelenthette, hogy bármikor, bárhol, bárkivel, bármeddig beszélgethet a szolgáltatás keretein belül az adott havi díjért, de percdíj nélkül. Az 1000 perces forgalmi korlát lényeges jellemzője annak a beszélgetési csomagnak, amelyet egyébként a felperes korlátlanként hirdetett. A reklámok által sugallt kép éppen a hosszabb, gyakoribb, minden napi beszélgetésekre ösztönzött, azok lehetőségét ígérte. Az ÁSZF rendelkezése lehetőséget biztosított arra, hogy a felperes bármikor a limit alkalmazásáról döntsön, ami alapot ad a jogsértés megállapítására, tekintettel arra, hogy a korlát alkalmazható, így a korlátlanság ígérete valótlan. A jogsértés abban az esetben is megállapítható, ha a kommunikációval ellentétes rendelkezést ugyan a vállalkozás nem érvényesíti, de a releváns szerződések alapján az bármikor, a jelen ügyben vizsgált esetben például a 2 éves hűségidő időszakában érvényesíthető. Ha a szerződés, amelynek része az ÁSZF, lehetővé teszi a hűségidőn belül az alkalmazott gyakorlat módosítását, miközben a reklámok a beszélgetés korlátlanságát kiemelten és hangsúlyosan jelenítik meg, az a fogyasztó számára bizonytalanságot és tájékoztatásbeli hiányosságot eredményez. Az, hogy ezt az 1000 perces korlátozást a felperes az érintett ÁSZF-ből törölte, a jogsértés megállapítását nem befolyásolja. A felperes úgy épített be a hálózat védelmét szolgáló korlátot a szerződéses feltételek közé, hogy a terméket kifejezetten és hangsúlyosan korlátlannak hirdette; egy egyébként a termékben foglalt forgalmi korlát nagysága vagy hiánya a kommunikáció egyik eleme. Minderre tekintettel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6.§-ának (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogsértést a felperes terhére megállapította. Emellett a tisztességtelen piaci gyakorlat és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki, figyelemmel a (3) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontokra, valamint az alperes elnökének és a versenytanács elnökének 1/2007. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) írtakra. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a felperes ellen a megelőző 5 évben több, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos eljárásban született elmarasztaló döntés, továbbá, hogy a kampány a kampányidőszakon túl nyúlóan is kedvező image-hatású következményekkel járt. Súlyosítóként értékelte a felperes felróható, a társadalom értékítéletében ütköző magatartását, míg enyhítő körülményként azt, hogy nem számlázta ki a ténylegesen a forgalmi korlátozáson túli használatot a fogyasztók terhére. Enyhítőként vette figyelembe az ÁSZF limitet törlő módosítását. A felhasználói panaszok hiányát nem vette figyelembe, míg a bírság meghatározásakor a kampány költségéből indult ki. Megállapította, hogy az előző évi nettó árbevétel 1%-át sem elérő bírság a felperes tekintetében elegendő visszatartó erővel bír.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy jogsértést nem követett el, melyre figyelemmel a bírság mellőzését kérte, másodlagosan az alperesi határozat megváltoztatásával a bírság mellőzését vagy mérséklését kérte.

Álláspontja szerint egy vállalkozás saját döntése, hogy teljesíti-e a reklámbeli állításait vagy sem. Nem a reklámozott, hanem a gyakorlatban követett magatartás alapján kell elbírálni a fogyasztókkal szembeni magatartás jogszerűségét. A vállalkozásokat ezért megilleti a jóhiszeműség vélelme, vagyis annak feltételezése, hogy a reklámban foglaltaknak eleget tett. Jogsértésről vele szemben tehát csak akkor lehetne szó, ha a korlátozást a gyakorlatban alkalmazta volna. Erről azonban önként lemondott. Hivatkozott arra is, hogy az 1000 perces limitet az érintett előfizetőknek csak egy elhanyagolható része - 2%-a - lépte túl. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/229/EK irányelvének (a továbbiakban: UCP Irányelv) 5. Cikk 2. pontjára hivatkozva kiemelte, hogy egy kereskedelmi gyakorlat nem minősülhet tisztességtelennek azon az alapon, hogy egy átlagostól eltérő jellemzőkkel rendelkező fogyasztói kör ügyleti döntésének befolyásolására alkalmas, mely átlagostól eltérő fogyasztói kör a jelen esetben a havonta 1000 percnél többet beszélgetőket jelenti. Ez olyan magas határ, amit az átlagos fogyasztók a szolgáltatás rendeltetésszerű használata esetén nem érnek el, így a korlátlanság ígérete velük szemben teljesül. Kifogásolta, hogy az alperes saját korábbi gyakorlatától is eltért. A bírság mérséklése körében hangsúlyozta, hogy egyébként jogkövető cég, és a bírság összege több munkatársának éves fizetését jelenti.