A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33106/2014/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78. §, 84. §, 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. §, 4. §, 6. §] Bíró: Remes Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.33.106/2014/4.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Várnai és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Márton Attila ügyvéd (Cím) által képviselt Felperes (Cím) felperesnek a dr. Bak László bírósági képviseleti irodavezető által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (Cím) alperes ellen versenyügyben hozott Vj/073-34/2013. számú (nyilvános változat: Vj/073-36/2013. szám) közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000 (azaz egyszázötvenezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 600.000 (azaz hatszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, a jelen bíróságnál kell írásban, három példányban előterjeszteni.

Indokolás

A felperesi vállalkozás - mint a magyar távközlési piac egyik legnagyobb szereplője - a ... szolgáltatásának népszerűsítésére 2013. május 9-étől június 19-éig integrált marketingkommunikációs kampányt folytatott. A kampány során az egyes kommunikációs eszközökön (televíziós reklám, online hirdetések, honlap, sajtóhirdetések, plakátok, szórólap, direkt marketing küldemény, ...) lényegében azonos üzenet jelent meg, különböző formákban. A vizsgált reklámeszközök - a szolgáltatás honlapi ismertetésén, illetve az ...-ben hallható tájékoztatáson kívül - mind tartalmazták a "korlátlan beszélgetés" szlogent, valamint családi, baráti beszélgetésekre jellemző mondatokat. Az egyes reklámeszközökön megjelent felperesi kommunikáció releváns tartalmát a keresettel támadott alperesi határozat melléklete tartalmazza.

A felperes Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) 1/A. mellékletének 4.2. pontja szerint a ... "szolgáltatás igénybevétele esetén az ugyanazon számlázási azonosítóhoz (korábban ügyfélszám) tartozó (az Előfizető nevén lévő) Számlás előfizetések, valamint a hozzájuk csatlakozó Kártyás és Új Generációs Kártyás előfizetések használói belföldön bármely időszakban, előfizetésenként - számlázási/kártyás ciklusonként - legfeljebb 1000 perc időtartamig 0 Ft-os percdíjon hívhatják egymást. Az ezen időtartam elteltét követő hívások esetében az előfizetésre irányadó tarifacsomag szerinti, a hálózaton belüli hívásokra megállapított díj kerül felszámításra."

Az alperesi versenyhatóság 2013. szeptember 20-án indított versenyfelügyeleti eljárást a felperessel szemben, melynek eredményeként a 2014. június 24-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával megállapította, hogy a felperes a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésébe és 6. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2013. május 9-e és 2013. június 19-e között, amikor úgy hirdette "korlátlan beszélgetés" szlogennel ... szolgáltatását, hogy a szolgáltatás általános szerződési feltételei között 1000 perces időbeli korlát került meghatározásra. Ezért a felperest 10.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az alperes a határozatának indokolásában kifejtette, hogy a korlátlan beszélgetés felperesi üzenete a fogyasztó számára azt jelenthette, hogy bármikor, bárhol, bárkivel, bármeddig beszélgethet a ... keretein belül, az adott havidíjért (vagy éppen a promóciónak megfelelve, akár 0 forintos havidíjért), de percdíj nélkül (ide nem értve a 2,5 forintos kapcsolási díjat). Megállapította, hogy a hívások esetében azok ideje (azaz, hogy melyik napszakban, mikor kezdeményezi a hívást a hívó fél) valóban nem volt korlátozott, miközben - ugyan erről a kommunikáció (ide nem értve a szolgáltatás honlapi ismertetését és az ...-ben hallható tájékoztatást) nem szól, és a felperes a nyilatkozata szerint nem is alkalmazta ezt a rendelkezést - a vizsgált időszakban hatályos ÁSZF értelmében az adott csomagnak 1000 perc volt a forgalmi korlátja.

Kiemelte, hogy az 1000 perces forgalmi korlát lényeges jellemzője annak a beszélgetési csomagnak, amelyet egyébként a felperes korlátlanként hirdetett. E körben rendelkezésre állnak arra vonatkozó adatok, hogy a fogyasztók ténylegesen igénybe vették havi szinten 1000 perc felett is a szolgáltatást a ... keretében; nem hanyagolható el azon fogyasztói kör, amely elérte a forgalmi korlátot. Megjegyezte, hogy nem fogadja el az ésszerű, normális fogyasztói felhasználás korlátjának a havi 1000 perces limitet. Utalt arra is, hogy a reklámok által sugallt kép (a bemutatott tipikus élethelyzetek) éppen hosszasabb, gyakoribb, mindennapi beszélgetésekre ösztönzött, azok lehetőségét ígérte.

Rámutatott: az ÁSZF rendelkezése lehetőséget biztosított arra, hogy a felperes bármikor a limit alkalmazásáról döntsön, ami alapot ad a jogsértés megállapítására, tekintettel arra, hogy a korlát alkalmazható, így a korlátlanság ígérete valótlan. Megítélése szerint a jogsértés abban az esetben is megállapítható, ha a kommunikációval ellentétes rendelkezést ugyan a vállalkozás nem érvényesíti ténylegesen, de a releváns szerződések alapján bármikor - a jelen ügyben vizsgált esetben pl. a hűségidő két éves időszakában - érvényesítheti, az alkalmasság ugyanis ebben az esetben is fennáll a megtévesztésre és a befolyásolásra. A fogyasztó számára ugyanis az is lényeges információ, hogy az ígért jellemző meddig érhető el számára és milyen biztonsággal. Ha a szerződés lehetővé teszi pl. a hűségidőn belül bármikor az alkalmazott gyakorlat módosítását (anélkül, hogy erre a kereskedelmi gyakorlat felhívná a figyelmet), miközben a reklámok a beszélgetés korlátlanságát kiemelten és hangsúlyosan jelenítik meg, az a fogyasztó számára bizonytalanságot és tájékoztatásbeli hiányosságot hordoz.

Rögzítette, hogy ugyan a felperes a későbbiekben a ...ot érintő 1000 perces korlátozást törölte az érintett ÁSZF-ből a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált reklámkampánnyal érintett fogyasztók tekintetében (vagyis azoknál a számlás előfizetőknél, akik 2013. május 9. és június 19. között rendelték meg a szolgáltatást), azonban ez a kommunikációs kampányt nem teszi jogszerűvé. A versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően ugyanis a fogyasztók nem rendelkeztek semmilyen garanciával arra vonatkozóan, hogy a felperes nem is fogja alkalmazni ezt a korlátot, erre vonatkozóan egyéb bizonyítékkal maga a felperes sem tudott szolgálni, így a korlátlanság ígérete nem tekinthető valós tartalmúnak a fogyasztók számára.

Hangsúlyozta, hogy a vizsgált kampány potenciális (és nem elhanyagolható) piaci hatása nem vitatható a többi között a felperes piaci pozíciójára, az intenzív versenyre és a kampány intenzív voltára tekintettel. Továbbá - figyelemmel a korlátlanságra mint a versenyző ajánlatok egyik elemére - a vizsgált kampány üzenete is meglehetősen markáns volt ahhoz, hogy az a fogyasztókra, az ügyleti döntésre hatással lehessen. A felperes úgy épített be egy, a hálózat védelmét szolgáló korlátot a szerződéses feltételek közé, hogy a terméket kifejezetten és hangsúlyosan korlátlannak hirdette egy olyan piacon, ahol egyébként a termékben foglalt forgalmi korlát nagysága vagy hiánya a kommunikációs verseny egyik eleme. A fogyasztói hátrány a jelen esetben így nem a fogyasztó által nem vártan fizetendő költségekből fakadt, hanem a bizonytalanságból, miközben a vizsgált kampány kifejezetten alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókat szolgáltatóváltásra és a csomag megrendelésére ösztönözze, illetve visszatartsa a szolgáltatóváltást a felperes ügyfelei esetében. A piaci hatása így az lehetett a kampánynak, hogy más szolgáltatók ügyfeleit biztatta váltásra, illetve a már meglévő ügyfeleket tarthatta vissza a szolgáltatóváltástól. A felperes a korlátot nem alkalmazta, de bármikor alkalmazhatta volna azon hálózat védelme érdekében, amelybe éppen azért hívta a fogyasztókat, hogy minél többet használják.