BH 2023.5.118 I. A Btk. 290. §-ában meghatározott aktív gazdasági vesztegetés megvalósulásának feltétele, hogy a jogtalan előny adása vagy annak ígérete a gazdálkodó szervezet részére vagy annak érdekében működő személlyel kapcsolatosan (az ilyen személy részére vagy rá tekintettel másnak) történjen, kifejezetten kötelességszegés érdekében.

Kapcsolódó határozatok:

Kiskunfélegyházi Járásbíróság B.90/2018/52., Kecskeméti Törvényszék Bf.33/2021/11., Kúria Bfv.1365/2021/17. (*BH 2023.5.118*), 3286/2023. (VI. 15.) AB végzés

***********

II. Az egyéni vállalkozó mind a cselekmény elkövetése, mind pedig annak elbírálása idején - a Btk. által aktuálisan hivatkozott, keretet kitöltő jogszabály alapján - gazdálkodó szervezetnek minősült. Az egyéni vállalkozóként magánállatorvosi tevékenységet folytató, a gazdasági vesztegetés szempontjából gazdálkodó szervezet részére vagy annak érdekében működő személynek tekintendő [Btk. 459. § (1) bek. 8. pont; Pp. 7. § (1) bek. 6. pont].

III. Annak eldöntéséhez, hogy az egyéni vállalkozóként magánállatorvosi tevékenységet folytató önálló intézkedésre jogosult személy volt-e: a konkrét tevékenység végzésének, egyes döntési jogosultság meglétének, egy adott folyamat mikénti elvégzésének van jelentősége, annak, hogy az adott személynek van-e olyan döntési jogosultsága (hatalmi helyzete), amely csak őt illeti meg.

Az állatorvosnak olyan kizárólagos jellegű állategészségügyi döntési jogköre van, amely alapjában határozza meg az állatok elszállításának lehetőségét, ez az általa kiadható "Állatorvosi bizonyítvány".

Ilyen jellegű tevékenység érdekében jogtalan előny adása vagy ígérése nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az adott - kizárólagos - döntési, ezáltal hatalmi helyzetben lévő személy helyzetét felhasználva (kihasználva) kívánja az elkövető az érdekét érvényesíteni. Ez pedig fokozottabb társadalomra veszélyességet jelent, ezáltal szigorúbb büntetőjogi megítélést eredményez [Btk. 290. § (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2020. október 30-án kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében [Btk. 290. § (1) bek., (2) bek.]. Ezért 300 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, így összesen 450 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, továbbá a bűnügyi költségről.

[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. június 22. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által helyesbített és kiegészített tényállás lényege a következő:

C-né K. M. termelő és a V. Zrt. között 2012. március 26. napján mezőgazdasági termeltetési keretszerződés jött létre. Ebben a termelő arra vállalt kötelezettséget, hogy a zrt. kizárólagos tulajdonát képező 5000 db napos libát a jó gazda gondosságával szakszerűen felneveli, és a zrt. részére átadja az előzetesen közölt átvételi napon. A kihelyezett állomány tulajdonjogát a zrt. fenntartotta.

A szerződés rögzítette, hogy a termelés időszaka alatt az állomány leadásáig a kárveszély viselése a termelőt terheli mind a libaállomány, mind a kihelyezett takarmány tekintetében. A zrt. vállalta az állománynapló, a gyógykezelési és vegyszerfelhasználási adatlap vezetését, ezeknek a kezelő állatorvossal folyamatos igazoltatását. Amennyiben a napi elhullás meghaladja a kitelepített darabszám 0,5%-át, a termelő köteles volt szóban és írásban értesíteni a zrt.-t, valamint saját költségén haladéktalanul az illetékes állategészségügyi intézetbe mintát küldeni, állatorvosi kísérőirattal. A termelő a részére biztosított takarmánymennyiségen felül saját költségen tartozott biztosítani a libaállomány szakszerű felneveléséhez szükséges egyéb járulékos anyagokat (gyógyszer, vitamin stb.).

A szerződés megkötését követően, 2012. április 5. napján a zrt. ténylegesen 5749 db napos fehér libát helyezett ki (I. rotáció) a termelőhöz. A szállítólevélben feltüntetettek szerint a kihelyezett libák közül 5636 I. osztályú, míg 113 II. osztályú volt. Az állományban folyamatos volt az elhullás. Az állatokat kezelő dr. P. M. A. állatorvos a kihelyezést követő 21. napon rimella bakteriális fertőzést állapított meg, amely 344 állat elhullását eredményezte.

A termelő és a zrt. 2012. július 16. napján azonos szerződési rendelkezések mellett egy újabb mezőgazdasági termeltetési keretszerződést kötött (II. rotáció), amelyben a termelő 4900 napos liba felnevelését vállalta. Az e szerződéshez tartozó elszámolási megállapodás a teljesítés meghiúsulásának esetére 1500 forint/liba összegű kötbért állapított meg.

E szerződéshez tartozóan ténylegesen 4989 libát, ebből 3556 I. osztályú, 120 II. osztályú, majd 1216 I. osztályú állatot helyeztek ki.

A letelepítés napját követő 13. napra már 604 állat hullott el, emiatt a termelő megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH). A II. rotációból az első 10 napban 414 állat kelésgyengeségben, 122 állat Derzsy-betegségben, 2 állat clostridium septicum okozta vérfertőzésben, 6 állat fejletlenségben (lesoványosodás, hiányos takarmányfelvétel,), 4 állat e-coli baktérium okozta fertőzésben, 9 állat a circovírus okozta fertőzésben, míg további 253 állat az állatorvos által javasolt selejtezés következtében hullott el. A selejtezés dr. P. M. A. állatorvos javaslatára az integrátor egyidejű értesítése mellett történt a nagyszámú Derzsy-fertőzés miatt. A betegségek közül kizárólag a kihelyezést követő 10 napig a kelésgyengeség, 28 napig a Derzsy-betegség minősül szavatossági jellegűnek.

A zrt. a szerződéses időszakban a szerződésbe foglalt takarmányszállítási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget. Több alkalommal előfordult, hogy akadozott a szállítás, a takarmány nem vagy csak késve érkezett meg a termelőhöz. Az indokolatlan takarmányváltás növelte az állatok stresszhelyzetét, így a fertőzés veszélyét is. Az állományban előforduló megbetegedések és fertőzések következtében az állatok átlagsúlya elmaradt a szerződésben rögzített 5 kg-tól, 2012. augusztus 22. napján a várható átlagsúly 4,5kg/db volt.

A termelő házastársa, C. Á. 2012 augusztusában több alkalommal jelezte a zrt. felé az állomány betegségeit és rossz minőségét. Augusztus közepén kérte a szállítás szeptemberre elhalasztását, és javasolta az állomány megtépését azzal, hogy az így szerzett tollpénzből tudná etetni az állatokat. A terhelt, a zrt. kereskedelmi igazgatója 2012. augusztus 23. napján írásban közölte a termelővel, hogy a II. rotáció tervezett elszállításának időpontja 2012. augusztus 28. napja, valamint közölte azt is, hogy mint megrendelő nem engedélyezi az állományon történő tollfosztást, és ha az elszállítás a tollfosztás miatt meghiúsul, úgy az a termelőnek felróható szerződésszegésnek minősül. A termelő 2012. augusztus 26. napján írásban jelezte, hogy augusztus 28. napján állategészségügyi problémák miatt nem lehetséges az állomány elszállítása, amelyeknek körülményei még nem tisztázottak.