Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

3365/2012. (XII. 5.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárágyban meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.450./2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiak ban: Abtv.) 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.450/ 2011/7. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.

[2] 2. Az indítványozót - az elsőfokú bírósági eljárás alperesét - a felperes 10 000 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni, mert az alperes vállalta, hogy amennyiben a közös tulajdonukban álló projektcég a feladatát nem tudná betölteni, úgy a javára felhasznált 10 000 000 Ft-ot a felperes részére megtéríti. A felperes szerint az alaptőke összegének felvételekor átadott alperes részére 10 000 000 Ft-ot, amelyre tekintettel az alperes egy saját kezűleg írt és aláírt átvételi elismervényt állított ki. Az alperes védekezése szerint az átvételi elismervény hamisított okirat, azt ő sosem írta alá, és az ő kezeihez sosem került 10 000 000 Ft. A per egy későbbi szakaszában az alperes előadta, hogy egy régi táskájában megtalálta azt az okiratot, amely szerint a fenti összeget a felperes részére már visszafizette, erre tekintettel felperesnek nem tartozik. Az okiratot az alperes saját kezűleg készítette, azon azonban a felperes aláírása, lakcímének és személyi igazolványa számának sajátkezű feltüntetése szerepel, és két tanú is aláírta. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, a másodfokú bíróság viszont a kereseti kérelemnek részben helyt adva 8 517 808 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte alperest. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével, részben tévesen állapította meg.

[3] Ezt követően a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az ítélet rámutat arra, hogy az alperes szavahihetősége a per során megdőlt, hiszen a per első szakaszában, 2004-ben az átvételi elismervényről azt állította, hogy az hamisítvány, az aláírás nem től e származik, az irat fénymásolóval montírozott és csak 2009-ben adta elő, hogy egy rég nem használt táska aljáról előkerült egy irat, amely bizonyítja, hogy a tartozását visszafizette. Az ítélet indokolása szerint, ha az al peres a 10 000 000 Ft-ot a felperes részére visszafizette volna, és erről okirat készült volna, az alperesnek erre a per legelején is emlékeznie kelIett volna, még akkor is, ha az okirat nem állt a rendelkezésére. Az alperes azonban kizárólag azt adta elő, hogy a pénz nem került a kezeihez, illetve a felek között nem kölcsönügylet jött létre.

[4] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes eljáráshoz való jogának (Alaptörvény XXVII I. cikk) és a jó hírnévhez való jogának (Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés) megsértését állította. Az alaptörvény-ellenesség indokát abban látta, hogy - az elsőfokú bíróság kivételével - az eljáró bíróságok nyilvánvalóan elfogultan jártak el akkor, amikor az indítványozó bizonyítékait nem vették figyelembe, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria elmulasztotta a beterjesztett bizonyítékok jogi és okszerű értékelését. A Kúria nem ismerte fel, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélete tényszerűen, iratellenes módon tartalmaz tényállási elemeket és valótlanságot. Emellett az indítványozó állítja, hogy a másodfokon eljáró bíróság és a Kúria a kifogásolt ítéletekben jó hírnevét sértik, mikor az eljárás során becsatolt okiratot bizonyítékként nem vették figyelembe, és ezzel azt a látszatot keltik, hogy indítványozó hamis okirati bizonyíték elkészítésében működött közre, illetve valótlan tartalmú vallomásokat tett a bíróság előtt.

[5] 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.

[6] Az Abtv. 29. § alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetében fogadja be. Jelen ítéletben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.

[7] Az indítványozó a jó hírnévhez való jog vélt sérelmét nem indokolja meg kellőképpen, és nem támasztja alá értékelhető módon.

[8] Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérelmeként elsősorban azt adja elő, hogy a Kúria tévesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az Alkotmánybíróság hatásköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntések alaptörvény-ellenességének vizsgálatára korlátozódik. A bírósági eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása, az annak alapjául szolgáló bizonyítékok értékelése, mérlegelése kizárólag a rendes bíróságok feladata lehet. Ezt alapozzák meg a bíróság tényállás megállapítási feladataira és a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályok is. Így a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (4) és (5) bekezdései rögzítik a szabad bizonyítás elvét, azaz azt, hogy a bíróság a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, továbbá szabadon felhasznál hat minden olyan bizonyítékot, ami belátása szerint a tényállás feltárására alkalmas. A Pp. 206. § (1) bekezdése értelmében pedig a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és annak megítélésére, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékelnek, az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel. Az indítványozó beadványában nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.

[9] 4. Mivel a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság 4.Pfv.VI.21.450/2011/7. számú ítéletével összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság tanácsa - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva - az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-a és 30. § (1) bekezdése, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. november 26.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3060/2012.

Tartalomjegyzék