A Fővárosi Törvényszék G.44257/2014/18. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 75. §, 78. §, 123. §, 206. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 5. §, 200. §, 204. §, 205. §, 209. §, 210. §, 217. §, 222. §, 231. §, 236. §, 251. §, 269. §, 523. §] Bíró: Csesznok Judit Anna

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

4.G.44.257/2014/18.

Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (cím; ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

Törös Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Lukácsy Rita Ágnes alkalmazott ügyvéd) által képviselt

I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) I. r. alperes, valamint

a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. alperes ellen

szerződés létre nem jöttének megállapítása és szerződés érvénytelensége iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 2.822.511 (Kétmillió-nyolcszázhuszonkétezer-ötszáztizenegy) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság külön felhívására és számlájára 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél 4 egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés kizárólag a kamatfizetésre, perköltség összegére, viselésére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy a fellebbezés kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s :

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

A II. r. alperes mint adós kölcsönigénylést nyújtott be az I. r. alperes jogelődjéhez, az ... Zrt-hez, mint hitelezőhöz 2006. október 31. napján.

A Kölcsönkérelem szabadfelhasználású, svájci frank alapú, egy éves kamatperiódusú, 20 éves futamidejű és 67.340.000,- forintnak megfelelő kölcsönösszegre vonatkozott. A kölcsönkérelem aláírásával a II. r. alperes nyilatkozatot tett, hogy a hitelező által alkalmazott Ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól szóló tájékoztatóban foglaltakat megismerte, az abban foglaltakat tudomásul vette, miszerint a devizában nyilvántartott hitelek a forintban nyilvántartott hitelekhez képest magasabb kockázatot jelentenek, tekintettel az esetleges árfolyamváltozásokra.

A ... (jogutódja: ...) ajánlása alapján kiállított, a hitelező által 2005. szeptember 1. és 2008. október 12. napja között alkalmazott "Ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól" megnevezésű tájékoztatóban foglaltak szerint a devizahitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg. A hitelező a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja. A hitelező a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra. Ilyenkor devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét forintban kifizet. A hitel törlesztésekor az ügyfél a törlesztőrészleteket forintban fizeti, a hitelező azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A hitel devizaneme és a forint közötti árfolyamváltozás hatással van mind a folyósítandó hitelösszegek, mind a törlesztőrészletek (tőke-, kamat-, kezelési költség tartozás) mértékére. Ha a szerződéskötés és a folyósítás között a forint árfolyama gyengül az adott devizával szemben, akkor több forint kerül folyósításra (de maximum a folyósítási limitnek megfelelő összeg). Ha viszont a forint árfolyama erősödik, akkor a folyósításra kerülő forint összeg kevesebb lehet, mint amennyire az Ügyfél a kölcsönszerződés megkötésekor számított. Ha a forint árfolyama erősödik, akkor kevesebb forintot kell fizetni a devizában kifejezett törlesztőrészlet fejében. Ha azonban a forint árfolyama gyengül, akkor a devizában kifejezett törlesztőrészlet forintra átszámított összege magasabb lesz.

A kölcsönigénylés 2007. január 11. napján jóváhagyásra került. 2007. január 24. napján a felperes és a II. r. alperes mint adós és zálogkötelezett, N. Gy-né mint készfizető kezes, valamint az I. r. alperes mint hitelező .... számon közjegyzői okiratba foglalt kettő darab, ..., illetve ... banki ügyletazonosítóval ellátott önálló zálogjoggal és készfizető kezességvállalással biztosított kölcsönszerződést (továbbiakban közösen: kölcsönszerződések, illetve zálogszerződések) kötött deviza alapú kölcsönhöz, életbiztosításhoz kapcsolódóan.

A ... banki ügyletazonosítóval ellátott kölcsönszerződés 1. pontjának a szerződés tárgya, a kölcsön célja és igénybevétele cím alatt található 1.1. pontja szerint a hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételekkel hitelcél meghatározása nélkül az adós részére 375.117,00 CHF összegű, svájci frank devizanemben nyilvántartott kölcsönt nyújt a közjegyzői okirat II. részében megjelölt ingatlanon alapított önálló zálogjog fedezet és készfizető kezességvállalás mellett, különös tekintettel arra, hogy II. r. alperes mint adós a ... Zrt-vel ..., ..., valamint ... kötvényszámon ... módozatú életbiztosítási szerződést kötött. Az adós kötelezi magát a kölcsön és a szerződés szerinti járulékai hitelező részére történő megfizetésére. Adós tudomásul veszi, hogy a hitelező a kölcsön összegéből legfeljebb 52.985.000,- forintnak megfelelő (a hitelezőnek a folyósítás napjára jegyzett devizavételi árfolyamán átszámított) deviza összeget folyósít (folyósítási limit), amely devizaösszeg tartalmazza a szerződés 3.2. pontjában meghatározott folyósítási jutalékot is. Amennyiben a kölcsön teljes összege a folyósítási limit miatt nem került folyósításra, az igénybe vett résszel a kölcsön összege automatikusan lecsökken és az így esetlegesen fennmaradó összeg folyósítását az adós a későbbiekben sem követelheti.