3238/2013. (XII. 21.) AB végzés

bírói kezdeményezés visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-elle-nességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (2) bekezdés - 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos - második mondata alaptörvény-elle-nességének megállapítása tárgyában előterjesztett bírói kezdeményezést visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája az előtte 5.M.429/2013./4. számon folyamatban levő - Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatálytalanítása iránt indított - pertfelfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 190. § (2) bekezdés második mondata - 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos szövegének - alaptörvény-ellenességét, és zárja ki a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban történő alkalmazhatóságát, illetve tegye meg a szükséges intézkedéseket.

[2] 2. A perbeli tényállás szerint a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: munkáltató) 2012. július 9. napján a Kttv. 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján bizalomvesztés miatt felmentéssel megszüntette a Kttv. 76. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással. A munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújtott be, amelyben kérte a Kormánytisztviselői Döntőbizottságtól annak megállapítását, hogy a munkáltatói intézkedés jogellenes volt.

[3] A Döntőbizottság a közszolgálati panasznak részben helyt adott, és megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát. A Döntőbizottság kötelezte a munkáltatót, hogy 15 napon belül fizessen meg a panaszosnak átalány-kártérítés címén 2 havi illetményének megfelelő összeget, továbbá az ügyvédi munkadíjat.

[4] Ezt követően a munkáltató a bírósághoz terjesztett elő keresetet, amelyben kérte, hogy a bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság VI-KD/1/18/2012. számú határozatát változtassa meg.

[5] 3. Az eljáró bíró - a per felfüggesztése mellett - az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában előadta, hogy a Kttv. 190. § (2) bekezdésének - 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos - 2. mondata úgy rendelkezett, hogy "a Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat." E rendelkezés nem tartalmazta azt, hogy a döntéssel szemben a munkáltató is a bírósághoz fordulhat. Az indítványozó bíró jelezte, hogy a jogalkotó ezt a hiányosságot később pótolta, - az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény 109. § (2) bekezdésének 18. pontjával - módosította a Kttv. 190. § (2) bekezdését, melynek során kiegészítette azt. A második mondatban a "döntésével szemben a kormánytisztviselő" helyett a "döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató" szövegrész lépett. A kiegészített rendelkezés 2013. január 1-től hatályos.

[6] Az indítványozó bíró szerint a Kttv. 190. § (2) bekezdésének - 2012. július 1. napjától 2012. december 31. napjáig hatályos - második mondata sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdését, mert a felperes részére nem biztosított jogorvoslati lehetőséget, annak ellenére, hogy az alkotmányos alapjog. Utalt arra, hogy a bíróságnak így csak arra van lehetősége, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, illetve a Pp. 157. § a) pontja alapján a pert megszünteti.

[7] Indítványában megjegyezte azt is, hogy az anyagi jogi szabályozással nem volt összhangban az eljárásra vonatkozó szabályozás. Az eljárásjogi szabályokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jogalkotó mindkét fél jogorvoslati lehetőségét kívánta biztosítani. Példaként hozta, hogy a Pp. - már 2012. július 24. napjától hatályos - 359. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben a Döntőbizottsághoz benyújtva kell előterjeszteni. Hivatkozott a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (16) bekezdésére is, mely szerint a Döntőbizottság döntésének rendelkező részében tájékoztatást kell adni arról, hogy az abban érintettek 30 napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bírósághoz.

[8] 4. Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmuk alapján bírálja el.

[9] Az indítványozó bíró a kifogásolt rendelkezés alap-törvény-ellenességének megállapítását a törvénynek az adott időszakban meglévő - de később pótolt - hiányosságára tekintettel kezdeményezte, mert az a kormánytisztviselő mellett "nem biztosított jogorvoslati lehetőséget" a munkáltató részére. Az indítvány tartalmából következően az indítványozó mulasztásban meglévő alaptörvény-ellenességet állított, és kérte az alaptörvény-ellenesség megállapítását, a folyamatban lévő peres eljárásban történő alkalmazhatóságának kizárását és a "szükséges intézkedések" megtételét.

[10] Az Abtv. 25. § (1) bekezdése szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, -a bírósági eljárás felfüggesztése mellett -az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptövény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság már több döntésében megállapította, hogy a bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja (pl. 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [62]; 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [19]-[20]).

[11] Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést az indítványozó jogosultságának hiánya miatt az Abtv. 64. § b) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2013. december 16.

Dr. Kovács Péter s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: III/1532/2013.