A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28080/2018/46. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 17. §, 78. §, 85. §, 88. §, 89. §] Bíró: Tóth Éva Rita

44.K.28.080/2018/46.

A ...Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Bedő Katalin ügyvéd (1012 Budapest, Attila út 133. félemelet 4.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bordás Ügyvédi Iroda (1056 Budapest, Váci u. 78-80. II/7.; eljáró ügyvéd: dr. Bordás Vilmos) képviselt alperes neve (alperes címe) alperes építési ügyben hozott közigazgatási határozata megtámadása iránt indított közigazgatási perében, nyilvános tárgyaláson meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg ...(...) forint perköltséget az alperesnek.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a le nem rótt ... (...) forint eljárási illetéket az állami adóhatóság felhívására fizesse meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A ...Kft. kérelmére ...Város Önkormányzat jegyzője mint elsőfokú hatóság.../2017. számú, 2017. szeptember 29-én kelt határozatával építési engedélyt adott a ...,.... szám alatt található, ... hrsz-ú ingatlanon földszint+2 emeletszint+részleges tetőtér beépítésű hatlakásos lakóépületre. A felperes, mint a közigazgatási eljárásban bekapcsolódó ügyfél fellebbezést nyújtott be az építési engedély ellen. Fellebbezésében előadta, hogy a tervezett épület nem felel meg a hatályos tűzvédelmi előírásoknak. Az elsőfokú eljárás nem vette figyelembe a helyi védelemről szóló rendeletet, a tervezett épület megtöri a kialakult házsort, az épület kirívó magasságával és tömegével nem illeszkedik a házsorba. A felperes álláspontja az, hogy a kialakult magasság vizsgálata során a homlokzatmagassághoz hasonlóan az építménymagasságot, a párkánymagasságot és a gerincmagasságot is vizsgálni kellett volna és a vizsgálatot utcánként külön-külön kellett volna elvégezni, az elsőfokú építési hatóság jogellenesen alkalmazta a látványvédelmi előírásokat, mivel az egy szinttel való eltérés nem engedélyezhető. Továbbá a felperes előadta, hogy az elsőfokú hatóság...Város Polgármesterének .... számú településképi véleményét figyelmen kívül hagyta, valamint az építési engedélyhez vízügyi szakhatósági állásfoglalást kellett volna kérni a felperes álláspontja szerint, mert az érintett ingatlan nagyvízi mederben fekszik.

A fellebbezés elbírálása során az alperes hivatkozva az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Eljr.) 13. § (3) bekezdésére, miszerint, ha a fellebbezés az elsőfokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt, az alperes megkereste a ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. A megkeresett hatóság helybenhagyta az elsőfokú tűzvédelmi szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat. A szakhatóság helyszíni szemlét folytatott le a tényállás tisztázása érdekében, megvizsgálta az építési engedélyezési eljárás során feltártakat és a felperes fellebbezésében kifogásoltakat. Megvizsgálta a tűztávolság mértékének betartását, így kifejtette, hogy a tárgyi épület és a felperes tulajdonában álló ... ..., .... szám alatti épületek között tűztávolság nem értelmezhető, mivel az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között kell a tűz átterjedését meggátolni. Megvizsgálta a tervezett függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gátakat, melyeket az OTSZ 24. §, 26. §-ában foglaltaknak és az OTSZ 6. számú mellékletében foglalt előírásoknak megfelelőnek talált. Megvizsgálta a tárgyi épülettől az oltóvíz biztosítására számításba vett tűzcsap távolságát és megállapította, hogy a tűzcsap az előírt távolságon belül található. Megállapította, hogy az épület a tűzvédelmi előírások keretében a kiürítés első szakaszában kiüríthető, nem szükséges a hő és füst elleni védelem kiépítése, illetve a kiürítés, menekítés feltételei biztosítottak. A fellebbezésben előadott homlokzati tűzterjedéssel össze kifogásra a másodfokú szakhatóság úgy reagált, hogy a kivitelezéssel összefüggő kifogásokat külön eljárásban vizsgálja, jelen közigazgatási eljárásban az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés kifogásolható.

Az alperes határozatában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálta, hogy az építtető az engedély iránti kérelemhez mellékelte az Eljr. 17. § (6)-(9) bekezdésében foglaltakat, a benyújtott tervdokumentáció kielégíti az Eljr. 8. számú mellékletében foglalt követelményeket, az Étv. 18. §, 19. §, 31. §, 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e, a tervezett építési munka megfelel-e az országos hatályú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásainak és a helyi építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági, továbbá a táj- és természetvédelmi előírásoknak.

Az alperesi határozat megállapításai szerint ... Város Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 15/2003.(IV.29.) számú rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) a tárgyi ingatlanra vonatkozó előírásait (Lk-18aK jelű kisvárosias lakóterület építési övezet) a tervezett épület a következőképpen teljesíti. A beépítés: zárt sorú, a megengedett legnagyobb beépítettség 75 % - a tervezett beépítés 57,16 %, a megengedett szintterületi mutató 2,0 - tervezett szintterületi mutató 1,63, a zöldfelület mértéke minimum 15 % - a tervezett zöldfelület 20,34 %, a megengedett építménymagasság 5,0 - Km - a tervezett építménymagasság 8,71 méter.

A megengedett építménymagasság esetében az alperesi határozat kifejtette, hogy a "K" kialakult magasság fogalmát a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza, a tárgyi tervezett épület a környező épületek átlagos magasságához képest egy szinttel magasabban tér el, tehát megfelelő. Az alperes álláspontja szerint a tárgyi ingatlan nem tartozik a Duna folyam nagy vízi medrébe, ezért az elsőfokú eljárás során a vízügyi hatóság megkeresése nem volt szükséges. Az elsőfokú eljárás során ... Város polgármestere .../2017. számú településképi véleményt adott, melyet az Eljr. 14. § (2) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az engedélykérelem benyújtásakor bizonyítékként vesz figyelembe. A településképi vélemény az épület megépítését 2017 áprilisában feltétellel javasolta, ugyanakkor olyan még a településképi vélemény kiadásakor hatályban nem lévő helyi rendeletnek való megfelelőséget szabott feltételül a tervezett épülettel kapcsolatban, ami az építésügyi hatósági eljárásban nem alkalmazható, így megállapította az alperes, hogy az elsőfokú hatóság döntése jogszabályt nem sért, a tervezett épület az OTÉK és a HÉSZ előírásaival nem ellentétes.